Berta Sándor
Szigorú feltételek mellett adná ki Svédország a WikiLeaks alapítóját
A svéd kormány egyik tagja igyekezett eloszlatni Julian Assange aggodalmait, egyelőre kérdéses azonban, hogy a politikusnak sikerült-e meggyőznie a férfit.
A WikiLeaks alapítója meg van győződve arról, hogy ha a brit hatóságok kiadják Svédországnak, akkor az ottani pertől függetlenül előbb vagy utóbb az USA-ban köthet ki, ahol akár kémtevékenységért vagy annak elősegítéséért állíthatják bíróság elé és halálra ítélhetik. Assange néhány nappal ezelőtt kapott politikai menedékjogot Ecuadortól.
Cecilia Riddselius, a svéd igazságügyi minisztérium büntetőjogi ügyekért és nemzetközi együttműködésekért felelős igazgatóhelyettese elmondta, hogy Assange kiadatása nagyon szigorú feltételek mellett valósulhatna csak meg. Az egyik ilyen feltétel lenne, hogy az amerikai kormánynak garantálnia kellene azt, hogy a férfit semmilyen körülmények között sem végzik ki.
"Soha nem fogunk olyan személyt kiadni az Egyesült Államoknak, akit a halálbüntetés veszélye fenyeget" - jelentette ki Riddselius. A kérdésfelvetés egyelőre elméleti, ugyanis az Egyesült Államok hivatalosan eddig sem Nagy-Britanniától, sem Svédországtól nem kérte a WikLeaks alapítójának kiadatását. A svéd politikus megerősítette, hogy az amerikai kabinettől hozzájuk semmilyen megkeresés nem érkezett ebben az ügyben.
Riddselius hozzátette: a svéd jog kimondja, hogy kizárólag olyan személy adható ki más államnak, akit olyan bűncselekmények elkövetésével gyanúsítanak, aminek a büntetési tétele Svédországban is legalább egy év börtön. A svéd ügyészség Assange esetében ezt a tételt is vizsgálná, a kiadatási kérvényt az államügyészség terjesztené elő és a végső szót az alkotmánybíróság mondaná ki. Azonban, ha az alkotmánybíróság el is fogadja az előterjesztést, a kormány még mindig megvétózhatja a döntést. Ezenkívül Svédországot az Európai Unió Alapjogi Chartája is kötelezi arra, hogy ne adjon ki senkit olyan államnak, ahol halálbüntetéssel sújthatják.
A WikiLeaks alapítója meg van győződve arról, hogy ha a brit hatóságok kiadják Svédországnak, akkor az ottani pertől függetlenül előbb vagy utóbb az USA-ban köthet ki, ahol akár kémtevékenységért vagy annak elősegítéséért állíthatják bíróság elé és halálra ítélhetik. Assange néhány nappal ezelőtt kapott politikai menedékjogot Ecuadortól.
Cecilia Riddselius, a svéd igazságügyi minisztérium büntetőjogi ügyekért és nemzetközi együttműködésekért felelős igazgatóhelyettese elmondta, hogy Assange kiadatása nagyon szigorú feltételek mellett valósulhatna csak meg. Az egyik ilyen feltétel lenne, hogy az amerikai kormánynak garantálnia kellene azt, hogy a férfit semmilyen körülmények között sem végzik ki.
"Soha nem fogunk olyan személyt kiadni az Egyesült Államoknak, akit a halálbüntetés veszélye fenyeget" - jelentette ki Riddselius. A kérdésfelvetés egyelőre elméleti, ugyanis az Egyesült Államok hivatalosan eddig sem Nagy-Britanniától, sem Svédországtól nem kérte a WikLeaks alapítójának kiadatását. A svéd politikus megerősítette, hogy az amerikai kabinettől hozzájuk semmilyen megkeresés nem érkezett ebben az ügyben.
Riddselius hozzátette: a svéd jog kimondja, hogy kizárólag olyan személy adható ki más államnak, akit olyan bűncselekmények elkövetésével gyanúsítanak, aminek a büntetési tétele Svédországban is legalább egy év börtön. A svéd ügyészség Assange esetében ezt a tételt is vizsgálná, a kiadatási kérvényt az államügyészség terjesztené elő és a végső szót az alkotmánybíróság mondaná ki. Azonban, ha az alkotmánybíróság el is fogadja az előterjesztést, a kormány még mindig megvétózhatja a döntést. Ezenkívül Svédországot az Európai Unió Alapjogi Chartája is kötelezi arra, hogy ne adjon ki senkit olyan államnak, ahol halálbüntetéssel sújthatják.