Berta Sándor
Anglia máig nem ismerte el a Wikileaks-táviratok valódiságát
Bár 2,5 év telt el a Cablegate-botrány kirobbanása óta, a szigetország kormánya még mindig nem hajlandó elismerni, hogy a nyilvánosságra hozott dokumentumok valódiak. Mindez elég érdekes helyzeteket teremt. A kabinet célja a lépéssel elsősorban az, hogy megvédje az Amerikai Egyesült Államokhoz fűződő baráti viszonyát és ne szolgáltasson indokot a diplomáciai táviratokon alapuló perekre.
A The Guardian egy konkrét eset segítségével ecsetelte a kialakult helyzetet. Nagy Britannia 1965 novemberében 3 millió fontért megvette az Indiai-óceánon fekvő Chagos-szigeteket Mauritiustól, majd a legnagyobbat, Diego Garciát kiürítve átadta azt az Egyesült Államoknak 50 évi használatra, ahol az létrehozott egy katonai támaszpontot, cserébe az angolok olcsóbban juthattak Polaris rakétákhoz. A szerződés 2016-ban lejár, de hosszabbítása már 2009-ben felmerült, ezért hogy a kitelepítettek, és bármiféle egyéb lakosság visszatérését megakadályozzák Nagy Britannia természetvédelmi körzetté nyilvánította a területet. Most a szigetország legfelsőbb bírósága ezen természetvédelmi terület létrehozása ügyében kért állásfoglalást a kormánytól, mivel az egykori lakosokat képviselő szervezet meg akarja semmisíttetni a határozatot, hogy azok visszatérhessenek a szigetre.
A Diego Garcia sziget - a nyilvánosságra került diplomáciai távirat szerint nem a természet védelme indokolta a környezetvédelmi területté nyilvánítást, de erre hivatkozva tiltották meg a lakosok visszatértét
Ahhoz azonban, hogy a kormány kiadhassa a kért állásfoglalást, előbb el kellene ismernie, hogy a kiszivárogtatás során nyilvánosságra hozott jelentések valódiak, de ez nem történt meg. Steven Kovats külügyminisztériumi szóvivő kiemelte: a dokumentumok valódiságát sem megerősíteni, sem cáfolni nem fogja. Világossá tette, hogy azért döntöttek így, mert nem akarják, hogy az esetleges negatív következmények veszélyeztessék a brit és az amerikai kormány közötti viszonyt. Amennyiben elismernék a papírok valódiságát, akkor hamarosan további - a táviratok által taglalt - esetek kerülhetnének bíróság elé.
A Chagos-szigeteké volt az első olyan ügy, amit a Cablegate-dokumentumok miatt tárgyalt brit bíróság. A botrány 2010 novemberében robbant ki, amikor a WikiLeaks több mint negyedmillió amerikai diplomáciai jelentést hozott nyilvánosságra, melyek közül több, mint 700 Magyarországra vonatkozott. Később kiderült, hogy a Cablegate-botrány nem okozott komoly diplomáciai kárt sem az Egyesült Államoknak, sem az érintett országoknak.
A The Guardian egy konkrét eset segítségével ecsetelte a kialakult helyzetet. Nagy Britannia 1965 novemberében 3 millió fontért megvette az Indiai-óceánon fekvő Chagos-szigeteket Mauritiustól, majd a legnagyobbat, Diego Garciát kiürítve átadta azt az Egyesült Államoknak 50 évi használatra, ahol az létrehozott egy katonai támaszpontot, cserébe az angolok olcsóbban juthattak Polaris rakétákhoz. A szerződés 2016-ban lejár, de hosszabbítása már 2009-ben felmerült, ezért hogy a kitelepítettek, és bármiféle egyéb lakosság visszatérését megakadályozzák Nagy Britannia természetvédelmi körzetté nyilvánította a területet. Most a szigetország legfelsőbb bírósága ezen természetvédelmi terület létrehozása ügyében kért állásfoglalást a kormánytól, mivel az egykori lakosokat képviselő szervezet meg akarja semmisíttetni a határozatot, hogy azok visszatérhessenek a szigetre.
A Diego Garcia sziget - a nyilvánosságra került diplomáciai távirat szerint nem a természet védelme indokolta a környezetvédelmi területté nyilvánítást, de erre hivatkozva tiltották meg a lakosok visszatértét
Ahhoz azonban, hogy a kormány kiadhassa a kért állásfoglalást, előbb el kellene ismernie, hogy a kiszivárogtatás során nyilvánosságra hozott jelentések valódiak, de ez nem történt meg. Steven Kovats külügyminisztériumi szóvivő kiemelte: a dokumentumok valódiságát sem megerősíteni, sem cáfolni nem fogja. Világossá tette, hogy azért döntöttek így, mert nem akarják, hogy az esetleges negatív következmények veszélyeztessék a brit és az amerikai kormány közötti viszonyt. Amennyiben elismernék a papírok valódiságát, akkor hamarosan további - a táviratok által taglalt - esetek kerülhetnének bíróság elé.
A Chagos-szigeteké volt az első olyan ügy, amit a Cablegate-dokumentumok miatt tárgyalt brit bíróság. A botrány 2010 novemberében robbant ki, amikor a WikiLeaks több mint negyedmillió amerikai diplomáciai jelentést hozott nyilvánosságra, melyek közül több, mint 700 Magyarországra vonatkozott. Később kiderült, hogy a Cablegate-botrány nem okozott komoly diplomáciai kárt sem az Egyesült Államoknak, sem az érintett országoknak.