SG.hu·
Beismerte bűnösségét a Wikileaksnek-szivárogtató katona
Tíz vádpontban bűnösnek ismerte el magát, ugyanakkor tagadta a legsúlyosabb vádat, az ellenség támogatását az Egyesült Államok legnagyobb szabású kormányzati titokkiszivárogtatásával vádolt Bradley Manning közlegény.
Manning ellen, aki a marylandi Fort Meade-ben tett tárgyalás előtti tanúvallomást Denise Lind ezredes, katonai bíró előtt, összesen 22 pontban emeltek vádat, amiért diplomáciai sürgönyök és egyéb titkos iratok tömegét juttatta el a WikiLeaks kiszivárogtató portálnak. Ha a június 3-án kezdődő perben az összes vádpontban bűnösnek találják, életfogytig tartó szabadságvesztést szabhatnak ki rá, ha pedig csak abban a tízben, amit elismert, akkor 20 évre. Lind bíró korábban elrendelte, hogy Manning büntetését az általa a börtönben elszenvedett rossz bánásmód kompenzálására 112 nappal csökkentsék. A katona eddig több mint ezer napot töltött el fogságban.
"Úgy gondolom, ha a nagyközönségnek hozzáférése lenne az információhoz, az vitát robbantana ki az országban arról, hogy általában mi is a hadsereg és a diplomácia szerepe" - jelentette ki a 25 éves közlegény, aki 35 oldalban foglalta össze vallomását. "Úgy éreztem, hogy elértem valamit, ami lehetővé tesz, hogy tiszta legyen a lelkiismeretem" - mondta Manning. A közlegény elismerte, hogy felhatalmazás nélkül birtokolt és szándékosan közölt adatokat mind az iraki, mind az afganisztáni egyesített katonai adatbázisból. Bevallotta, hogy egyebek között az amerikai déli parancsnokságtól, egy meg nem nevezett hírszerző szervezettől és az afganisztáni Farah tartományban szolgáló erőktől megszerzett dokumentumokkal élt vissza.
Manninget, aki a katonai hírszerzésnél szolgált, 2010 májusában tartóztatták le. A WikiLeaks még abban az évben megkezdte az iratok publikálását, amivel számos esetben kínos helyzetbe hozta az amerikai diplomatákat. Washingtoni kormányzati tisztségviselők azt hangoztatták, hogy a kiszivárogtatott értesülések veszélyeztetik az Egyesült államok nemzetbiztonságát és amerikai állampolgárok életét. Julian Assange, a WikiLeaks alapítója tavaly júniusban Ecuador londoni nagykövetségére menekült és azóta is ott tartózkodik. Assange azt szeretné elkerülni, hogy Nagy-Britannia kiszolgáltassa őt Svédországnak, ahol szexuális bűncselekményekkel vádolják. Attól tart ugyanis, hogy Stockholm tovább fogja adni őt Washingtonnak.
Manning kijelentette: önszántából cselekedett, a WikiLeaks semmilyen formában nem gyakorolt rá nyomást és nem gondolta volna, hogy a diplomáciai iratok kiszivárogtatásával "kínos" helyzetet teremt.
Manning ellen, aki a marylandi Fort Meade-ben tett tárgyalás előtti tanúvallomást Denise Lind ezredes, katonai bíró előtt, összesen 22 pontban emeltek vádat, amiért diplomáciai sürgönyök és egyéb titkos iratok tömegét juttatta el a WikiLeaks kiszivárogtató portálnak. Ha a június 3-án kezdődő perben az összes vádpontban bűnösnek találják, életfogytig tartó szabadságvesztést szabhatnak ki rá, ha pedig csak abban a tízben, amit elismert, akkor 20 évre. Lind bíró korábban elrendelte, hogy Manning büntetését az általa a börtönben elszenvedett rossz bánásmód kompenzálására 112 nappal csökkentsék. A katona eddig több mint ezer napot töltött el fogságban.
"Úgy gondolom, ha a nagyközönségnek hozzáférése lenne az információhoz, az vitát robbantana ki az országban arról, hogy általában mi is a hadsereg és a diplomácia szerepe" - jelentette ki a 25 éves közlegény, aki 35 oldalban foglalta össze vallomását. "Úgy éreztem, hogy elértem valamit, ami lehetővé tesz, hogy tiszta legyen a lelkiismeretem" - mondta Manning. A közlegény elismerte, hogy felhatalmazás nélkül birtokolt és szándékosan közölt adatokat mind az iraki, mind az afganisztáni egyesített katonai adatbázisból. Bevallotta, hogy egyebek között az amerikai déli parancsnokságtól, egy meg nem nevezett hírszerző szervezettől és az afganisztáni Farah tartományban szolgáló erőktől megszerzett dokumentumokkal élt vissza.
Manninget, aki a katonai hírszerzésnél szolgált, 2010 májusában tartóztatták le. A WikiLeaks még abban az évben megkezdte az iratok publikálását, amivel számos esetben kínos helyzetbe hozta az amerikai diplomatákat. Washingtoni kormányzati tisztségviselők azt hangoztatták, hogy a kiszivárogtatott értesülések veszélyeztetik az Egyesült államok nemzetbiztonságát és amerikai állampolgárok életét. Julian Assange, a WikiLeaks alapítója tavaly júniusban Ecuador londoni nagykövetségére menekült és azóta is ott tartózkodik. Assange azt szeretné elkerülni, hogy Nagy-Britannia kiszolgáltassa őt Svédországnak, ahol szexuális bűncselekményekkel vádolják. Attól tart ugyanis, hogy Stockholm tovább fogja adni őt Washingtonnak.
Manning kijelentette: önszántából cselekedett, a WikiLeaks semmilyen formában nem gyakorolt rá nyomást és nem gondolta volna, hogy a diplomáciai iratok kiszivárogtatásával "kínos" helyzetet teremt.