Berta Sándor
Egyre kevésbé aukciós oldal az eBay
A platformon kezdeményezett üzletkötéseknek már csupán töredéke aukció. A háttérben a vásárlói szokások megváltozása áll: az emberek nem vágynak már a termékekre való licitálásra, hanem szeretnének egyszerűen és kényelmesen vásárolni.
A Sales mechanisms in online markets: what happened to internet auctions? című dokumentum készítői, Liran Einav, Chiara Farronato, Jonathan D. Levin és Neel Sundaresan rámutattak, hogy az elmúlt években háttérbe szorultak az online aukciós ajánlatok. Tíz évvel ezelőtt még nagyon vonzó volt az internetezők egy részének, hogy licitálhatnak különböző árucikkekre, és ez kifizetődő üzleti modell volt az eBay és a kereskedők számára is. Az eBay 2001-ben, az alapítása után hat évvel több mint 100 millió dolláros nyereséget könyvelhetett el. Ezt követően számos országban alapítottak internetes aukciós házakat, azonban az elmúlt esztendőkben megváltoztak a szokások.
Az eBay 2011-ben piacvezető volt ezen a területen, a nyeresége 3,2 milliárd dollárt tett ki. A platformon viszont egyre kevesebb aukcióra kerül sor, az összes üzletkötésnek csupán a 15 százaléka nevezhető árverésnek, derült ki az amerikai National Bureau of Economic Research (NBER) tanulmányából. Összehasonlításul: 2003-ban ez az arány még közel 100 százalék volt.
Az árverések aránya egy évtizede folyamatosan csökken
Az aukciónak van egy olyan illúziója, hogy a vásárló befolyásolhatja a végső árat. Aki szerepet vállal a folyamatban az meghatározhatja, hogy egy termék mennyit is ér. Az abszurd magas árak ugyanakkor azt az érzést keltik, hogy bizonyos árucikkek értékesítésén nagyon sokat lehet nyerni. A koncepció azonban pszichológiai csapdát rejt. A rendelkezésre álló idő miatti nyomás és az az érzés, hogy valaki másokkal versenyezhet, gyorsan oda vezethet, hogy végül az illető többet fizet, mint amennyit eredetileg szeretett volna és amennyibe az adott termék valójában kerül.
A vizsgálatok során ismertté vált, hogy amíg 2003-ban még 4,7 százalékkal kevesebbe kerültek az aukciókon meghirdetett eszközök a valódi áruknál, addig 2009-ben már átlagosan 16,5 százalékkal többet kellett fizetni egy műszaki cikkért, mint amennyibe valójában került volna a boltban. S, hogy mégis miért választották ezt az utat a felhasználók? Az ok a kényelem.
A Sales mechanisms in online markets: what happened to internet auctions? című dokumentum készítői, Liran Einav, Chiara Farronato, Jonathan D. Levin és Neel Sundaresan rámutattak, hogy az elmúlt években háttérbe szorultak az online aukciós ajánlatok. Tíz évvel ezelőtt még nagyon vonzó volt az internetezők egy részének, hogy licitálhatnak különböző árucikkekre, és ez kifizetődő üzleti modell volt az eBay és a kereskedők számára is. Az eBay 2001-ben, az alapítása után hat évvel több mint 100 millió dolláros nyereséget könyvelhetett el. Ezt követően számos országban alapítottak internetes aukciós házakat, azonban az elmúlt esztendőkben megváltoztak a szokások.
Az eBay 2011-ben piacvezető volt ezen a területen, a nyeresége 3,2 milliárd dollárt tett ki. A platformon viszont egyre kevesebb aukcióra kerül sor, az összes üzletkötésnek csupán a 15 százaléka nevezhető árverésnek, derült ki az amerikai National Bureau of Economic Research (NBER) tanulmányából. Összehasonlításul: 2003-ban ez az arány még közel 100 százalék volt.
Az árverések aránya egy évtizede folyamatosan csökken
Az aukciónak van egy olyan illúziója, hogy a vásárló befolyásolhatja a végső árat. Aki szerepet vállal a folyamatban az meghatározhatja, hogy egy termék mennyit is ér. Az abszurd magas árak ugyanakkor azt az érzést keltik, hogy bizonyos árucikkek értékesítésén nagyon sokat lehet nyerni. A koncepció azonban pszichológiai csapdát rejt. A rendelkezésre álló idő miatti nyomás és az az érzés, hogy valaki másokkal versenyezhet, gyorsan oda vezethet, hogy végül az illető többet fizet, mint amennyit eredetileg szeretett volna és amennyibe az adott termék valójában kerül.
A vizsgálatok során ismertté vált, hogy amíg 2003-ban még 4,7 százalékkal kevesebbe kerültek az aukciókon meghirdetett eszközök a valódi áruknál, addig 2009-ben már átlagosan 16,5 százalékkal többet kellett fizetni egy műszaki cikkért, mint amennyibe valójában került volna a boltban. S, hogy mégis miért választották ezt az utat a felhasználók? Az ok a kényelem.