Az e-kormányzati szolgáltatások egyre színvonalasabbak, de az uniós polgárok többet várnak tőlük. A felhasználók elégedettebbek az online banki ügyintézéssel, mint az online közszolgáltatással - ez derült ki az EU 32 országra kiterjedő felméréséből.

Az e-kormányzatról most készült tizedszer teljesítményfelmérés, az első 2001-ben jelent meg. A felmérés ezúttal az Európai Unió 27 tagállamára, valamint Horvátországra, Izlandra, Norvégiára, Svájcra és Törökországra terjedt ki, összesen 28 000 internethasználót kérdeztek meg. A szolgáltatások közül a legnépszerűbb a jövedelemadó-bevallás (a felhasználók 73%-a nyújt be internetes adóbevallást), a lakcímváltozás bejelentése (57%) és a felsőoktatási intézménybe való beiratkozás, illetve az ösztöndíj-kérelmezés (56%).

Az Európai Unió polgárainak közel fele (46%-a) használja az internetet munkahelykereséshez, közkönyvtár igénybevételéhez, adó-visszaigényléshez, születés anyakönyveztetéséhez, útlevél kérelmezéséhez vagy más e-kormányzati szolgáltatás igénybevételéhez. A megkérdezettek 80%-a úgy véli, hogy az online közszolgáltatásokkal időt takarít meg, 76%-uk találja vonzónak e szolgáltatások rugalmasságát, 62%-uk szerint pedig pénz takarítható meg velük. E felhasználók azonban elégedettebbek az online banki ügyintézéssel (8,5-es elégedettségi mutató egy 0-tól 10-ig terjedő skálán) és az online vásárlással (7,6), mint az online közszolgáltatásokkal (6,5).

Noha a megkérdezettek 54%-a továbbra is szívesebben intézi az ügyeit személyesen vagy más hagyományos úton, legalább 30%-uk lehetségesnek tartja, hogy rendszeresen használna e-kormányzati szolgáltatásokat, ha azok jobban igazodnának az igényekhez. Az e-kormányzatot használók 47%-a vélte úgy, hogy az online szolgáltatások mindenben megfeleltek az igényeiknek, 46%-uk viszont csak részben találta meg azt, amire szüksége volt. A jelentés arra is rámutat, hogy javítani kell azokon az online szolgáltatásokon, amelyek az élet fontos eseményeihez - munkanélkülivé válás, illetve munkahelykeresés, cégalapítás, tanulmányokra való beiratkozás - kapcsolódnak.

A saját országukban élők átlagosan több mint felerészben online módon intézhetik az életüknek e kitüntetetten fontos eseményeihez kapcsolódó hivatalos ügyeiket. A honlapok tájékoztatnak az eljárás hátralevő lépéseiről. A polgárok felelős részvételének fokozásához azonban a szolgáltatásokat átláthatóbbá és interaktívabbá kell tenni a felhasználó szempontjából. Kevésbé kedvező annak a közel kétmillió embernek a helyzete, aki egyik tagállamból a másikba költözik vagy jár át dolgozni. Noha a tagállamok többsége ad bizonyos tájékoztatást a külföldiek tanulási vagy vállalkozási lehetőségeiről, az online ügyintézés kevésbé gyakori. A más uniós tagállambeli illetőségűek mindössze kilenc tagállamban iratkozhatnak be tanulmányokra online módon, és csupán 17 tagállamban tehetik meg az interneten keresztül a vállalkozáshoz szükséges kezdőlépéseket.

Az eredményeket az EU negyven konkrét intézkedést tartalmazó cselekvési tervre fordítja le, melyek az állampolgárok és a vállalkozások online ügyintézésének lehetővé tételét célozzák. Kiemelik ezek közül az országhatárokon átnyúló online közszolgáltatások kifejlesztését és használatát, az olyan nagy léptékű kísérleti projektek finanszírozását, amelyek az egyes országok online rendszereinek összekapcsolására és az országhatárokon átnyúló európai közszolgáltatások kellékeinek megteremtésére irányulnak. Ilyen például az elektronikus személyazonosítás (STORK 2.0), az e-egészségügy (epSOS) és az e-igazságügy (e-CODEX) területe. Az e-üzletvitellel (SPOCS) és az e-közbeszerzéssel (PEPPOL, jelenleg Open PEPPOL ASBL) kapcsolatos korábbi kísérleti projektek már lezárultak.

A Bizottság a 2014-2020-as időszakban is támogatni kívánja a digitális szolgáltatások - köztük az elektronikus személyazonosítás és az e-közbeszerzés - infrastruktúráinak összekapcsolását. Ezzel párhuzamosan javaslatként tavaly előterjesztésre került az elektronikus személyazonosítás, hitelesítés és aláírás európai szintű szabályozása, amely azt hivatott biztosítani, hogy a magánszemélyek és a vállalkozások a nemzeti elektronikus azonosítójukkal más uniós országokban is hozzáférhessenek a közszolgáltatásokhoz. Ez a szabályozás egyúttal az elektronikus aláírások és a kapcsolódó online bizalmi szolgáltatások belső piacát is megteremti.

Az európai digitális menetrend azt a célt tűzte ki, hogy 2015-ig az e-kormányzati szolgáltatások az Európai Unió polgárainak 50%-hoz eljussanak. Ez az első alkalom, hogy a jelentés az e-kormányzati szolgáltatások kínálatát és keresletét egyaránt vizsgálta, s ennek érdekében a felhasználók körében is felmérés készült. A jelentés a felhasználhatóság, az átláthatóság és a kulcstényezők kérdésével is foglalkozott. A jelentés ezenkívül értékelte az élet három fontos eseményéhez - munkanélkülivé válás/munkahelykeresés, cégalapítás, tanulmányok - kapcsolódó online szolgáltatásokat.