Gyurkity Péter
Az Intel és az AMD is a fogyasztást csökkenti
A két rivális által bemutatott új fejlesztések mindegyike az alacsony fogyasztásra helyezi a hangsúlyt, nem véletlenül, hiszen manapság már nem is kettejük versenyfutásáról, hanem a mobil szegmensben rendkívül gyorsan előrenyomuló új vetélytársak állandó sikereiről szólnak a hírek. Ezt természetesen nem hagyhatják válasz nélkül a piac hagyományos, mindenki által jól ismert szereplői, és bár az Intel továbbra is kiemelt pozíciót élvez, az AMD számára pedig mindenképpen kedvező az új konzolok felbukkanása, ez még nem jelent garanciát a túlélésre.
A napokban az SG hasábjain is olvashattunk arról, hogy a mobil és asztali szegmenst egyaránt figyelembe vevő felmérésben az AMD a második helyett csak a negyedik pozíciót tudta megkaparintani, hiszen itt a Qualcomm és a Samsung megelőzte őket. Jól jelzi ez, hogy immár nem lehet többé figyelmen kívül hagyni, avagy külön kategóriába sorolni a hordozható eszközök komponenseinek gyártóit, ez pedig további súlyos gondokat jelent az Intellel szemben eddig is többnyire csak küszködő AMD számára. Bár a nagy rivális piaci részesedése még mindig tekintélyes, a tavalyi év nyertese a Samsung volt, amely nyilván nem asztali fejlesztésekkel érte el ezen eredményt.
Az AMD nem is várt sokáig új mobil processzorainak bemutatásával (néhány laptop az izmosabb Richland chipekkel már áprilisban debütált), ezekből rögtön három változatot dobott piacra, ahogy az a hivatalos bejelentéből kitűnik. A 2013-as kínálatban az úgynevezett Elite Mobility APU-k (korábban Temash) 28 nanométeren készülnek, négymagos és kétmagos kivitelben, elsősorban kisebb noteszgépekbe, táblákba, illetve 13 hüvelyk alatti hibrid megoldásokba. A Mainstream APU-k (Kabini) kettő vagy négy Jaguar maggal kapnak helyet a belépő szintű, érintőképernyővel ellátott noteszekben, míg az Elite Performance APU-k (Richland) már a prémium kategóriás ultravékony változatokban szerepelnek majd, nagyobb teljesítményt nyújtva.
A cég igyekszik megtalálni az arany középutat a fogyasztás és a teljesítmény között, itt nyilván a kisebb csíkszélesség és az integrált Radeon grafikus vezérlő egyaránt könnyebbséget jelent. A Jaguar névre keresztelt mikroarchitektúrától nagy általánosságban 50 százalékos gyorsulást várnak, legalábbis ami a népszerű benchmark programokat illeti, míg az Elite Performance vonalon belül ezt még részletesebben is kifejtik: a produktivitás terén 12 százalékos, a grafika esetében 20-40 százalékos, a játékoknál pedig 39-72 százalékos előrelépést ígérnek az előző generációs APU-khoz képest. Az A-sorozatba tartozó Richland chipek ráadásul olyan új szoftveres csomaggal jelennek meg, amelyek segítenek a mozgásérzékelésben, az arcfelismerésben, valamint a vezetéknélküli fejlesztéseknél. Ami a fogyasztás-teljesítmény mutatókat illeti, itt az Elite Mobility és a Mainstream sorozat tagjai két, két és félszeres ugrást eredményeznek majd, 11 és 12 órás készenléti időt biztosítva - az utóbbi adat az Elite Performance APU-knál 13 óra (a hivatalos közlemény szerint).
A részletesebb elemzésekből egyértelműen kitűnik, hogy bár a cég továbbra sem tervezi az okostelefonok kategóriájának meghódítását (ez amúgy is igencsak kemény diót jelentene számukra), a Jaguar egyik fő feladata a vékonyabb táblák és noteszgépek megkaparintása lesz, ami az eredeti Bobcat architektúra számára nem nagyon ment. Az egyesített memóriát eredményező Graphics Core Next (GCN) technológia ezúttal Radeon HD 8000 vezérlőkkel érkezik, míg a korábban már említett fogyasztás (TDP) a Kabini esetében 9-25 watt között, a Temash esetében pedig 3,9-9 watt között mozog - az órajel tekintetében 1,6 GHz körül rajzolódik ki az ideális szint, legalábbis ami az étvágyat illeti. Fontos megemlíteni, hogy mind a PlayStation 4, mind pedig az Xbox One ezen Jaguar magokra támaszkodik, ebből valószínűleg 8 lesz megtalálható egy-egy példányban, ám a részletekről az érintettek egyelőre hallgatnak. Nem feledkezhetünk el a teljesítményre kihegyezett asztali FX-chipekről sem, amelyek (Buldozer helyett immár Vishera 2.0 kódnéven) júniusban rajtolnának el.
Az AMD eddig egyébként a Windows operációs rendszerre koncentrált, egy elektronikus levélből azonban kiderült, hogy az architektúra szintjén semmi nem akadályozza meg őket az Android támogatásában, ha esetleg a cég, vagy netán egy külső partner emellett döntene. Mivel közvetlen vetélytársuk a táblák mellett immár az okostelefonok területén is jelen van, nem lenne meglepő, ha a cég itt esetleg másokkal összefogva szállna szembe az Intel törekvéseivel.
A maga részéről az Intel a 22 nanométeres Silvermont mikroarchitektúrát jelentette be még a hónap elején, amely szerintük egyszerre több piacot helyez majd új alapokra - mintha valami ilyesmit mondana az AMD is saját fejlesztéseivel kapcsolatban. Az Atom családot megújító következő generáció mind a teljesítmény, mind pedig a fogyasztás terén javít az eddigi mutatókon, de ezt a mindennapokban csak az ünnepi szezonban befutó táblákon és belépő szintű laptopokon próbálhatjuk majd ki (a nagyobb szolgáltatók pedig az ezt követően kiépítendő adatközpontokban és szerverekben teszik meg ugyanezt).
Az asztali és noteszgépes vonalon frissítést jelentő Ivy Bridge-E processzorok a legújabb hírek szerint szeptemberben futnak majd be, szintén 22 nanométeren, négy és hat maggal, 3,4 és 4 GHz közötti órajeleken, 130 wattos jellemző fogyasztással. Ezek a jelenleg kapható példányokat váltják majd le, még a mostani generáción belül maradva.
Az igazán nagy ugrást majd a Haswell chipek jelentik, amelyekről már szintén megosztottak néhány fontosabb részletet. A gyártástechnológia marad a 22 nanométernél, ám az illetékesek elmondása szerint a cég eddig leghatékonyabb fejlesztését ismerhetjük majd meg. Az Ivy Bridge vonalhoz képest 50 százalékkal hosszabb aktív üzemidőt, akár 20-szor hosszabb készenléti időt, a fogyasztás terén pedig 7 wattos alsó határt ígérnek az új power controller unit (PCU) révén, amely a chip minden részét felügyeli. A feszültségszabályozó az alaplapról közvetlenül a chipre kerül, amely többek között a Microsoftnak segíthet majd a 7 és 8 hüvelykes táblák esetében, ami pedig az integrált grafikus vezérlőt illeti, itt 50 és 300 százalék közötti gyorsulást ígérnek a jelenlegi generációhoz képest. Az első nagyobb bemutatóra a június elején megrendezendő Computex kiállítás alatt kerül majd sor.
A napokban az SG hasábjain is olvashattunk arról, hogy a mobil és asztali szegmenst egyaránt figyelembe vevő felmérésben az AMD a második helyett csak a negyedik pozíciót tudta megkaparintani, hiszen itt a Qualcomm és a Samsung megelőzte őket. Jól jelzi ez, hogy immár nem lehet többé figyelmen kívül hagyni, avagy külön kategóriába sorolni a hordozható eszközök komponenseinek gyártóit, ez pedig további súlyos gondokat jelent az Intellel szemben eddig is többnyire csak küszködő AMD számára. Bár a nagy rivális piaci részesedése még mindig tekintélyes, a tavalyi év nyertese a Samsung volt, amely nyilván nem asztali fejlesztésekkel érte el ezen eredményt.
Az AMD nem is várt sokáig új mobil processzorainak bemutatásával (néhány laptop az izmosabb Richland chipekkel már áprilisban debütált), ezekből rögtön három változatot dobott piacra, ahogy az a hivatalos bejelentéből kitűnik. A 2013-as kínálatban az úgynevezett Elite Mobility APU-k (korábban Temash) 28 nanométeren készülnek, négymagos és kétmagos kivitelben, elsősorban kisebb noteszgépekbe, táblákba, illetve 13 hüvelyk alatti hibrid megoldásokba. A Mainstream APU-k (Kabini) kettő vagy négy Jaguar maggal kapnak helyet a belépő szintű, érintőképernyővel ellátott noteszekben, míg az Elite Performance APU-k (Richland) már a prémium kategóriás ultravékony változatokban szerepelnek majd, nagyobb teljesítményt nyújtva.
A cég igyekszik megtalálni az arany középutat a fogyasztás és a teljesítmény között, itt nyilván a kisebb csíkszélesség és az integrált Radeon grafikus vezérlő egyaránt könnyebbséget jelent. A Jaguar névre keresztelt mikroarchitektúrától nagy általánosságban 50 százalékos gyorsulást várnak, legalábbis ami a népszerű benchmark programokat illeti, míg az Elite Performance vonalon belül ezt még részletesebben is kifejtik: a produktivitás terén 12 százalékos, a grafika esetében 20-40 százalékos, a játékoknál pedig 39-72 százalékos előrelépést ígérnek az előző generációs APU-khoz képest. Az A-sorozatba tartozó Richland chipek ráadásul olyan új szoftveres csomaggal jelennek meg, amelyek segítenek a mozgásérzékelésben, az arcfelismerésben, valamint a vezetéknélküli fejlesztéseknél. Ami a fogyasztás-teljesítmény mutatókat illeti, itt az Elite Mobility és a Mainstream sorozat tagjai két, két és félszeres ugrást eredményeznek majd, 11 és 12 órás készenléti időt biztosítva - az utóbbi adat az Elite Performance APU-knál 13 óra (a hivatalos közlemény szerint).
A részletesebb elemzésekből egyértelműen kitűnik, hogy bár a cég továbbra sem tervezi az okostelefonok kategóriájának meghódítását (ez amúgy is igencsak kemény diót jelentene számukra), a Jaguar egyik fő feladata a vékonyabb táblák és noteszgépek megkaparintása lesz, ami az eredeti Bobcat architektúra számára nem nagyon ment. Az egyesített memóriát eredményező Graphics Core Next (GCN) technológia ezúttal Radeon HD 8000 vezérlőkkel érkezik, míg a korábban már említett fogyasztás (TDP) a Kabini esetében 9-25 watt között, a Temash esetében pedig 3,9-9 watt között mozog - az órajel tekintetében 1,6 GHz körül rajzolódik ki az ideális szint, legalábbis ami az étvágyat illeti. Fontos megemlíteni, hogy mind a PlayStation 4, mind pedig az Xbox One ezen Jaguar magokra támaszkodik, ebből valószínűleg 8 lesz megtalálható egy-egy példányban, ám a részletekről az érintettek egyelőre hallgatnak. Nem feledkezhetünk el a teljesítményre kihegyezett asztali FX-chipekről sem, amelyek (Buldozer helyett immár Vishera 2.0 kódnéven) júniusban rajtolnának el.
Az AMD eddig egyébként a Windows operációs rendszerre koncentrált, egy elektronikus levélből azonban kiderült, hogy az architektúra szintjén semmi nem akadályozza meg őket az Android támogatásában, ha esetleg a cég, vagy netán egy külső partner emellett döntene. Mivel közvetlen vetélytársuk a táblák mellett immár az okostelefonok területén is jelen van, nem lenne meglepő, ha a cég itt esetleg másokkal összefogva szállna szembe az Intel törekvéseivel.
A maga részéről az Intel a 22 nanométeres Silvermont mikroarchitektúrát jelentette be még a hónap elején, amely szerintük egyszerre több piacot helyez majd új alapokra - mintha valami ilyesmit mondana az AMD is saját fejlesztéseivel kapcsolatban. Az Atom családot megújító következő generáció mind a teljesítmény, mind pedig a fogyasztás terén javít az eddigi mutatókon, de ezt a mindennapokban csak az ünnepi szezonban befutó táblákon és belépő szintű laptopokon próbálhatjuk majd ki (a nagyobb szolgáltatók pedig az ezt követően kiépítendő adatközpontokban és szerverekben teszik meg ugyanezt).
Az asztali és noteszgépes vonalon frissítést jelentő Ivy Bridge-E processzorok a legújabb hírek szerint szeptemberben futnak majd be, szintén 22 nanométeren, négy és hat maggal, 3,4 és 4 GHz közötti órajeleken, 130 wattos jellemző fogyasztással. Ezek a jelenleg kapható példányokat váltják majd le, még a mostani generáción belül maradva.
Az igazán nagy ugrást majd a Haswell chipek jelentik, amelyekről már szintén megosztottak néhány fontosabb részletet. A gyártástechnológia marad a 22 nanométernél, ám az illetékesek elmondása szerint a cég eddig leghatékonyabb fejlesztését ismerhetjük majd meg. Az Ivy Bridge vonalhoz képest 50 százalékkal hosszabb aktív üzemidőt, akár 20-szor hosszabb készenléti időt, a fogyasztás terén pedig 7 wattos alsó határt ígérnek az új power controller unit (PCU) révén, amely a chip minden részét felügyeli. A feszültségszabályozó az alaplapról közvetlenül a chipre kerül, amely többek között a Microsoftnak segíthet majd a 7 és 8 hüvelykes táblák esetében, ami pedig az integrált grafikus vezérlőt illeti, itt 50 és 300 százalék közötti gyorsulást ígérnek a jelenlegi generációhoz képest. Az első nagyobb bemutatóra a június elején megrendezendő Computex kiállítás alatt kerül majd sor.