SG.hu
Jövő hónapban jön az Intel Haswell
Az Intel most jutott el oda, ahol két évvel ezelőtt lennie kellett volna: új Haswell mikroarchitektúrájukkal versenyképes kihívót tudnak állítani a hordozható eszközök piacán, és megkezdhetik a harcot az ARM ellen.
A processzorpiac félelmetesen hasonlít a Forma-1-re; ez járt végig a fejemben a budapesti Intel bemutató alatt. Régen abban is minden a sebességről szólt, a mérnökök minden lehetséges lóerőt kicsiholtak a motorokból, és ugyanígy tettek a chipgyártók is a saját területükön. Ma ott a gumikkal folytatnak értelmetlen küzdelmet, mivel hiába hatalmas teljesítményűek az autók, a kopásuk miatt futamonként három - négyszer is ki kell állniuk a boxba. A félvezetők terén ugyanígy félrecsúszott valami, hiszen a másfél órás prezentáció során egyszer nem hangzott el az órajel szó, és az elért teljesítmény sem technikai bravúr, hanem beállítása pusztán egyensúlyozás különböző szempontok között. Míg a Forma-1-nél a gumik, itt a energiazabálás a korlátozó tényező.
Az Intel helyzetértékelését Pawel Gepner architektúrákért felelős specialista ismertette. Úgy látják, hogy a tartalomfogyasztásban verhetetlen táblagépek és a jóval nagyobb teljesítményű, munkára is alkalmas ultrabookok egy hibrid eszközben fognak egyesülni. Ennek megfelelően módosulni fog az általuk kitalált kategória definíciója is, legfontosabb változásként az érintőképernyő megkövetelését említette, enélkül nemsokára nem lehet majd ultrabooknak hívni egy notebookot. Az asztali szegmens is változni fog, a megszokott hatalmas számítógépházak visszaszorulnak és az All-in-One (mindent egyben) gépek előretörése várható, melyek kevesebb helyet foglalnak, kijelzőjük érintésérzékeny és egyszerűen átcipelhetők egy másik szobába, a játékhoz vagy munkához szükséges teljesítmény megtartása mellett.
Ezeket a trendeket figyelembe véve készítették el negyedik generációs chipjük új magját, az Ivy Bridge utódját, a Haswell mikroarchitektúrát. Az Intel június negyedikén fogja bejelenteni az új processzorcsaládot, melynek eredményeképp a felhasználók vékonyabb és könnyebb hordozható eszközökre számíthatnak, melyek akkumulátora tovább bírja a használatot. Rengeteg változatban sokféle eszközbe kerül majd, lesz i3, i5, i7, mobil és asztali verzió is, de a belső részek ugyanazok maradnak. Pawel Gepner három fő területet hangsúlyozott, ezek az alacsony fogyasztás, a magas beépített grafikus teljesítmény és a rugalmasság a beépítés terén, hogy bármilyen vékony dologba bekerülhessen. Mindehhez a 22 nanométeres csíkszélességű chipbe négy magot és az L3 cache memórián ezekkel osztozó grafikai modult építettek be. Az ultravékony dizájnú termékek eléréséhez a BGA tokozáson is változtattak, a feszültségszabályzót és a platformvezérlőt is a csomagba integrálják.
Mindezekkel a fejlesztésekkel sikerült elérnie a cégnek, hogy másfélszeresére, hatról kilenc órára növelhesse a videólejátszás hosszát és az adott hordozható eszköz háromszor annyi ideig készenléti módban maradhasson. Mindezeket a számokat persze csak iránymutatónak kell tekinteni, minden az adott terméktől függ: mekkora és milyen felbontású kijelzője van, mekkora kapacitású akkumulátort építenek bele, stb. Mindenesetre az Intel mindent megtesz az áramfogyasztás visszafogására, mivel értékelésük szerint a CPU/chipset páros teszi ki az összes energiafelhasználás harmadát.
Ugyan nekik nem áll rendelkezésre a Radeon fejlesztőcsapata, mint az AMD-nek, de igyekeznek felvenni velük a versenyt grafikában is. Itt nem is a játékokban nyújtott teljesítmény a lényeg, hiszen a megszállott játékosok nem ultrabookon nyomják az FPS címeket, de igenis fontos, hogy néha, kikapcsolódásként lehessen egy jót lövöldözni. Erre szolgál az Iris, illetve az Iris Pro integrált csomag, mely a harmadik generáció teljesítményének kétszeresét nyújtja. Ezen Full HD-ben élvezhetően fut a Tomb Raider és a BioShock Infinite, továbbá olyan technológiákat támogat, mint az DirectX 11.1 vagy az OpenGL 4.0 szabvány. Ennél is fontosabbak azonban az extra funkciók, mint a videózás javított hardveres dekódolása, az egyszerre három kijelző vezérlésének képessége, a 4k x 2k felbontás és a hatalmas sávszélességű 1.2-es DisplayPort támogatása.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Az Intel új chipjét nem csak a hagyományos területekre szánja, hanem az okostévéknél is egy nagyobb szelet kihasítására törekszik. A cég ennek érdekében már szerződést kötött az LG-vel és a Toshibával, de kisebb adapterekben is meg fog jelenni. Részletes teljesítményadatokat, független teszteredményeket is majd a tényleges bemutató után lehet várni.
A processzorpiac félelmetesen hasonlít a Forma-1-re; ez járt végig a fejemben a budapesti Intel bemutató alatt. Régen abban is minden a sebességről szólt, a mérnökök minden lehetséges lóerőt kicsiholtak a motorokból, és ugyanígy tettek a chipgyártók is a saját területükön. Ma ott a gumikkal folytatnak értelmetlen küzdelmet, mivel hiába hatalmas teljesítményűek az autók, a kopásuk miatt futamonként három - négyszer is ki kell állniuk a boxba. A félvezetők terén ugyanígy félrecsúszott valami, hiszen a másfél órás prezentáció során egyszer nem hangzott el az órajel szó, és az elért teljesítmény sem technikai bravúr, hanem beállítása pusztán egyensúlyozás különböző szempontok között. Míg a Forma-1-nél a gumik, itt a energiazabálás a korlátozó tényező.
Az Intel helyzetértékelését Pawel Gepner architektúrákért felelős specialista ismertette. Úgy látják, hogy a tartalomfogyasztásban verhetetlen táblagépek és a jóval nagyobb teljesítményű, munkára is alkalmas ultrabookok egy hibrid eszközben fognak egyesülni. Ennek megfelelően módosulni fog az általuk kitalált kategória definíciója is, legfontosabb változásként az érintőképernyő megkövetelését említette, enélkül nemsokára nem lehet majd ultrabooknak hívni egy notebookot. Az asztali szegmens is változni fog, a megszokott hatalmas számítógépházak visszaszorulnak és az All-in-One (mindent egyben) gépek előretörése várható, melyek kevesebb helyet foglalnak, kijelzőjük érintésérzékeny és egyszerűen átcipelhetők egy másik szobába, a játékhoz vagy munkához szükséges teljesítmény megtartása mellett.
Ezeket a trendeket figyelembe véve készítették el negyedik generációs chipjük új magját, az Ivy Bridge utódját, a Haswell mikroarchitektúrát. Az Intel június negyedikén fogja bejelenteni az új processzorcsaládot, melynek eredményeképp a felhasználók vékonyabb és könnyebb hordozható eszközökre számíthatnak, melyek akkumulátora tovább bírja a használatot. Rengeteg változatban sokféle eszközbe kerül majd, lesz i3, i5, i7, mobil és asztali verzió is, de a belső részek ugyanazok maradnak. Pawel Gepner három fő területet hangsúlyozott, ezek az alacsony fogyasztás, a magas beépített grafikus teljesítmény és a rugalmasság a beépítés terén, hogy bármilyen vékony dologba bekerülhessen. Mindehhez a 22 nanométeres csíkszélességű chipbe négy magot és az L3 cache memórián ezekkel osztozó grafikai modult építettek be. Az ultravékony dizájnú termékek eléréséhez a BGA tokozáson is változtattak, a feszültségszabályzót és a platformvezérlőt is a csomagba integrálják.
Mindezekkel a fejlesztésekkel sikerült elérnie a cégnek, hogy másfélszeresére, hatról kilenc órára növelhesse a videólejátszás hosszát és az adott hordozható eszköz háromszor annyi ideig készenléti módban maradhasson. Mindezeket a számokat persze csak iránymutatónak kell tekinteni, minden az adott terméktől függ: mekkora és milyen felbontású kijelzője van, mekkora kapacitású akkumulátort építenek bele, stb. Mindenesetre az Intel mindent megtesz az áramfogyasztás visszafogására, mivel értékelésük szerint a CPU/chipset páros teszi ki az összes energiafelhasználás harmadát.
Ugyan nekik nem áll rendelkezésre a Radeon fejlesztőcsapata, mint az AMD-nek, de igyekeznek felvenni velük a versenyt grafikában is. Itt nem is a játékokban nyújtott teljesítmény a lényeg, hiszen a megszállott játékosok nem ultrabookon nyomják az FPS címeket, de igenis fontos, hogy néha, kikapcsolódásként lehessen egy jót lövöldözni. Erre szolgál az Iris, illetve az Iris Pro integrált csomag, mely a harmadik generáció teljesítményének kétszeresét nyújtja. Ezen Full HD-ben élvezhetően fut a Tomb Raider és a BioShock Infinite, továbbá olyan technológiákat támogat, mint az DirectX 11.1 vagy az OpenGL 4.0 szabvány. Ennél is fontosabbak azonban az extra funkciók, mint a videózás javított hardveres dekódolása, az egyszerre három kijelző vezérlésének képessége, a 4k x 2k felbontás és a hatalmas sávszélességű 1.2-es DisplayPort támogatása.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Az Intel új chipjét nem csak a hagyományos területekre szánja, hanem az okostévéknél is egy nagyobb szelet kihasítására törekszik. A cég ennek érdekében már szerződést kötött az LG-vel és a Toshibával, de kisebb adapterekben is meg fog jelenni. Részletes teljesítményadatokat, független teszteredményeket is majd a tényleges bemutató után lehet várni.