Alex
Mi lehet a mobilos fényképezés jövője?
Az egyre több ember zsebében ott lévő okostelefon egy csodálatos szerkezet, egyszerre telefon, számítógép, navigációs eszköz, mp3 lejátszó, fényképezőgép és még sok egyéb. Instagram fotó van a napilapok címoldalán, mások esküvői fotózást végeznek iPhone-nal - ezen képességei számtalan piacon szorították ki az ott lévő céleszközöket, és a kompakt fényképezőgépek eladásainak csökkenését látva érdemes továbbgondolni a helyzetet, mit hozhat a jövő?
Jelenleg a legnyilvánvalóbb trend az okostelefon kiegészítőként való térhódítása. A vezetéknélküli összekapcsolás (akár érintéssel párosítva, ha van NFC) által bármely masina "felokosítható", például ha nincs a fényképezőgépben GPS a telefonéban lévőét használhatja a fotókhoz helyinformáció csatolására, az elkészült képek pedig egyből feltölthetők a netre a mobilhálózaton át, arról nem is beszélve, hogy megfelelő szoftverrel távirányítóként is működhet. Láthatjuk a fényképezőgép optikájának képét és akár exponálhatunk is, más gyártók pedig olyan érdekességekkel próbálnak kitűnni, mint a hangvezérlés vagy az egyszerű time-lapse videók készítése, amikor megadott időközönként elkészített fotókból összeállít egy videót. Mindezek a képességek egyébként csak a nagyon drága, felsőkategóriás fényképezőgépekben találhatók meg, de megfelelő kompakt és okostelefon vásárlásával olcsón hozzájuthatunk.
Mások szerint az évek során egyszerűen ki fogják szorítani a fényképezőgépeket, mint tették azt például a karórával, ahol szinte csak a minőségi, drága darabok kelnek el. Nyilván az ezzel dolgozó profikat ez nem érinti, de a kameramodulok képminősége a megfelelő szoftveres javító eljárásokkal elérhet egy olyan szintet, hogy a tömegek számára értelmetlenné válik egy külön eszköz. (Ideális környezeti viszonyok között ez egyébként már ma is így van, de kevés fénynél még bárki számára látható a képminőségbeli különbség.)
Pár év múlva visszatekintve fontos mérföldkő lehet a Samsung Galaxy Camera megjelenése, mely az első Android operációs rendszerű fényképezőgép. A nyílt forrás nyújtotta bő modifikációs lehetőségeket a telefongyártók és a mobilszolgáltatók régóta kihasználják, sőt, újabban a Facebook Home is beszállt a versenybe, a közösségi portál is megpróbálja átvenni az uralmat a készülékek felett. A fényképezőgépeknél ugyanez megtörténhet, de ha nem is söpör le mindent az Android az szinte biztos, hogy a szoftvertelepítési lehetőségek meg fognak jelenni, lásd például a Sony NEX vonalának példáját. Ugyan szenzor és objektív terén az okostelefonok hátrányban vannak, de szoftveres téren messze a fényképezőgépek előtt járnak.
Android a Nikon Coolpix S800C-n
Ez a rés szűkülni fog, a digitális fényképezőgépek eddig ismeretlen képességekre tehetnek szert. Itt a Samsung és a HTC telefonokban lévő érintéses szerkesztési lehetőségekre érdemes figyelni: a háttérbe besétáló turista egy ujjal kivágható a képből, egy fotó helyet ötből választhatjuk ki a legjobbat, olyan fotót készíthetünk, melyen egy gördeszkás ugrás összes fázisa rajta van stb. Ezzel együtt törvényszerű, hogy valószínűleg a fényképezőgép-gyártók is elkezdenek majd szoftveráruházakat kreálni, ahonnan appokat tölthetünk majd le. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a Google egy olyan technológiát szabadalmaztatott, amely a kamerát a helyi időjárásnak megfelelően állítja be. Ez elsőre értelmetlennek tűnik, de egy "automata fehéregyensúly" sok netre feltöltött fotón segített volna, és ha ezt egy érintéssel meg lehet oldani a havas tájnak, tűző napnak vagy borult égnek megfelelően, egyből érthetőbb.
Az elektronikai fejlesztéseknek köszönhetően a mobilok alkatrészeinek mérete biztosan csökkenni fog, ezáltal hely szabadulhat fel a szenzorok növelésére. A felbontás terén már most is a bőven megfelelőnél tartunk, hiszen a Sony Xperia Z-ben és a Samsung Galaxy S4-ben 13 megapixeles lapka van. A Nokia 808 PureView inkább csak különlegesség a maga 41 megapixelével, széleskörű elterjedése nem várható, a cég maga sem használja semelyik másik termékében, de mutatja, hogy mik a műszaki lehetőségek. Ezeknél nem is a részletesség a lényeg, hanem hogy nagyítólencsék nélkül zoomolhatunk, kisebbre tömörítve feljavítható a képminőség, bővebb lehet a dinamikatartomány és csökkenthető a képzaj. A megapixelek növelésével az olcsó kompaktokban jelenlévő nagysebességű filmfelvétel az okostelefonokban is megjelenhet, mivel ilyenkor az csökkentett felbontásban történik.
A Sony TX optikai zoomos objektívje egy mobiltelefonba is beleférne
Másik irány a HTC legújabb termékében lévő "ultrapixel" megoldás, ők megpróbálkoznak azzal, ami a fényképezőgépeknél marketing okok miatt már elbukott: szenzoruk kevesebb, de nagyobb méretű pixelt tartalmaz, azaz 200 ezer forintos ára ellenére kameramodulja csak 4 megapixeles, de optikai képstabilizátorral kiegészítve már kevés fénynél is jól teljesít. A képminőség szempontjából persze az optika a leglényegesebb. Az okostelefonok a fix lencsék miatt csak digitális nagyításra képesek, szóval ezen a téren van mit fejlődni, és megjelenhetnek apróbb zoom lencsés megoldások. A Sony TX fényképezőgépek objektívje is miniatűr, mégis képes optikai nagyításra - miért ne építhetnének be egy ilyet a telefongyártók? A Sonynak egyébként is ott a Cyber-shot vonal, házon belül rengeteg egyéb fejlesztést átvehetne.
Google Glass - lehet, hogy a jövő már most köztünk van
A jövő képrögzítő eszköze anyaghasználat terén is okozhat meglepetéseket. Formáját befolyásolhatja, ha valóban megjelennek a görbe kijelzők, valószínűleg sokkal ellenállóbb lesz a karcolásoknak és széleskörűen elterjedhet a vízállóság. Megjelenítés terén van példa miniatűr projektor használatára, trendi lehet a 3D, akár kivetítve, mint a luxusautók szélvédőjén. Az átlátszóságra is van már példa, ami a komponálást nagyon leegyszerűsítené, hiszen az egész szerkezet valójában egy üveglap lenne. Az óriáscégek sokat várnak az okos óráktól is, a közeljövőben több megjelenése is várható, ami a digitális fényképezőgépeknél is hozhat új lehetőségeket. A legradikálisabb mégis a Google Glass, amely hangvezérléssel és kacsintással irányítható, azaz láthatatlanul fotózhatunk, videózhatunk, majd egyből feltölthetjük alkotásunkat a netre.
Jelenleg a legnyilvánvalóbb trend az okostelefon kiegészítőként való térhódítása. A vezetéknélküli összekapcsolás (akár érintéssel párosítva, ha van NFC) által bármely masina "felokosítható", például ha nincs a fényképezőgépben GPS a telefonéban lévőét használhatja a fotókhoz helyinformáció csatolására, az elkészült képek pedig egyből feltölthetők a netre a mobilhálózaton át, arról nem is beszélve, hogy megfelelő szoftverrel távirányítóként is működhet. Láthatjuk a fényképezőgép optikájának képét és akár exponálhatunk is, más gyártók pedig olyan érdekességekkel próbálnak kitűnni, mint a hangvezérlés vagy az egyszerű time-lapse videók készítése, amikor megadott időközönként elkészített fotókból összeállít egy videót. Mindezek a képességek egyébként csak a nagyon drága, felsőkategóriás fényképezőgépekben találhatók meg, de megfelelő kompakt és okostelefon vásárlásával olcsón hozzájuthatunk.
Mások szerint az évek során egyszerűen ki fogják szorítani a fényképezőgépeket, mint tették azt például a karórával, ahol szinte csak a minőségi, drága darabok kelnek el. Nyilván az ezzel dolgozó profikat ez nem érinti, de a kameramodulok képminősége a megfelelő szoftveres javító eljárásokkal elérhet egy olyan szintet, hogy a tömegek számára értelmetlenné válik egy külön eszköz. (Ideális környezeti viszonyok között ez egyébként már ma is így van, de kevés fénynél még bárki számára látható a képminőségbeli különbség.)
Pár év múlva visszatekintve fontos mérföldkő lehet a Samsung Galaxy Camera megjelenése, mely az első Android operációs rendszerű fényképezőgép. A nyílt forrás nyújtotta bő modifikációs lehetőségeket a telefongyártók és a mobilszolgáltatók régóta kihasználják, sőt, újabban a Facebook Home is beszállt a versenybe, a közösségi portál is megpróbálja átvenni az uralmat a készülékek felett. A fényképezőgépeknél ugyanez megtörténhet, de ha nem is söpör le mindent az Android az szinte biztos, hogy a szoftvertelepítési lehetőségek meg fognak jelenni, lásd például a Sony NEX vonalának példáját. Ugyan szenzor és objektív terén az okostelefonok hátrányban vannak, de szoftveres téren messze a fényképezőgépek előtt járnak.
Android a Nikon Coolpix S800C-n
Ez a rés szűkülni fog, a digitális fényképezőgépek eddig ismeretlen képességekre tehetnek szert. Itt a Samsung és a HTC telefonokban lévő érintéses szerkesztési lehetőségekre érdemes figyelni: a háttérbe besétáló turista egy ujjal kivágható a képből, egy fotó helyet ötből választhatjuk ki a legjobbat, olyan fotót készíthetünk, melyen egy gördeszkás ugrás összes fázisa rajta van stb. Ezzel együtt törvényszerű, hogy valószínűleg a fényképezőgép-gyártók is elkezdenek majd szoftveráruházakat kreálni, ahonnan appokat tölthetünk majd le. Érdekességként érdemes megemlíteni, hogy a Google egy olyan technológiát szabadalmaztatott, amely a kamerát a helyi időjárásnak megfelelően állítja be. Ez elsőre értelmetlennek tűnik, de egy "automata fehéregyensúly" sok netre feltöltött fotón segített volna, és ha ezt egy érintéssel meg lehet oldani a havas tájnak, tűző napnak vagy borult égnek megfelelően, egyből érthetőbb.
Az elektronikai fejlesztéseknek köszönhetően a mobilok alkatrészeinek mérete biztosan csökkenni fog, ezáltal hely szabadulhat fel a szenzorok növelésére. A felbontás terén már most is a bőven megfelelőnél tartunk, hiszen a Sony Xperia Z-ben és a Samsung Galaxy S4-ben 13 megapixeles lapka van. A Nokia 808 PureView inkább csak különlegesség a maga 41 megapixelével, széleskörű elterjedése nem várható, a cég maga sem használja semelyik másik termékében, de mutatja, hogy mik a műszaki lehetőségek. Ezeknél nem is a részletesség a lényeg, hanem hogy nagyítólencsék nélkül zoomolhatunk, kisebbre tömörítve feljavítható a képminőség, bővebb lehet a dinamikatartomány és csökkenthető a képzaj. A megapixelek növelésével az olcsó kompaktokban jelenlévő nagysebességű filmfelvétel az okostelefonokban is megjelenhet, mivel ilyenkor az csökkentett felbontásban történik.
A Sony TX optikai zoomos objektívje egy mobiltelefonba is beleférne
Másik irány a HTC legújabb termékében lévő "ultrapixel" megoldás, ők megpróbálkoznak azzal, ami a fényképezőgépeknél marketing okok miatt már elbukott: szenzoruk kevesebb, de nagyobb méretű pixelt tartalmaz, azaz 200 ezer forintos ára ellenére kameramodulja csak 4 megapixeles, de optikai képstabilizátorral kiegészítve már kevés fénynél is jól teljesít. A képminőség szempontjából persze az optika a leglényegesebb. Az okostelefonok a fix lencsék miatt csak digitális nagyításra képesek, szóval ezen a téren van mit fejlődni, és megjelenhetnek apróbb zoom lencsés megoldások. A Sony TX fényképezőgépek objektívje is miniatűr, mégis képes optikai nagyításra - miért ne építhetnének be egy ilyet a telefongyártók? A Sonynak egyébként is ott a Cyber-shot vonal, házon belül rengeteg egyéb fejlesztést átvehetne.
Google Glass - lehet, hogy a jövő már most köztünk van
A jövő képrögzítő eszköze anyaghasználat terén is okozhat meglepetéseket. Formáját befolyásolhatja, ha valóban megjelennek a görbe kijelzők, valószínűleg sokkal ellenállóbb lesz a karcolásoknak és széleskörűen elterjedhet a vízállóság. Megjelenítés terén van példa miniatűr projektor használatára, trendi lehet a 3D, akár kivetítve, mint a luxusautók szélvédőjén. Az átlátszóságra is van már példa, ami a komponálást nagyon leegyszerűsítené, hiszen az egész szerkezet valójában egy üveglap lenne. Az óriáscégek sokat várnak az okos óráktól is, a közeljövőben több megjelenése is várható, ami a digitális fényképezőgépeknél is hozhat új lehetőségeket. A legradikálisabb mégis a Google Glass, amely hangvezérléssel és kacsintással irányítható, azaz láthatatlanul fotózhatunk, videózhatunk, majd egyből feltölthetjük alkotásunkat a netre.