MTI
A világ leggyorsabb kamerája azonosítja a kóbor ráksejteket
A vérben keringő sok millió egészséges sejt között is képes gyorsan azonosítani néhány elkóborolt ráksejtet az a rendszer, amelyben egy optikai mikroszkóphoz a világ eddigi leggyorsabb kameráját csatlakoztatták amerikai kutatók.
Új optikai mikroszkópjukról a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) mérnökei az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben számoltak be. A sok millió sejt között keringő, valahonnan elkóborolt sejtek észlelése és azonosítása automatikusan működő, nagy áteresztőképességű, egyúttal gyors technikát igényel, hiszen pontos eredményekre van szükség, méghozzá ésszerű időn belül. A digitális kamerával felszerelt mikroszkópokat tekintik jelenleg a legalkalmasabbnak a sejtelemzésre, hátrányuk azonban, hogy túl lassúak a feladatra.
"Ahhoz, hogy a kóbor sejteket elkapja, a kamerának képesnek kell lennie arra, hogy folyamatos üzemmódban képek millióit készítse és dolgozza fel, mindezt igen nagy mintavételezési sebességgel" - magyarázta Bahram Jalali kutatásvezető, aki szerint a hagyományos (CCD és CMOS) kamerák ehhez nem elég gyorsak és nem elég érzékenyek. Időbe telik ugyanis, mire a pixelsorokból kiolvassák az adatokat, nagy sebességnél pedig csökken a fényérzékenységük. Az UCLA szakemberei olyan nagy áteresztőképességű, átfolyáson alapuló optikai mikroszkópot fejlesztettek ki, amellyel minden korábbi korlátot sikerült átlépniük. A rendszer érzékenysége olyan nagy, hogy az átáramló folyadékban valós időben detektál 1 millió sejt között megbúvó egyetlen oda nem illő, kóbor sejtet.
Vérvizsgálatnál alkalmazva másodpercenként 100 ezer vérsejt az új eszköz áteresztőképessége, ami körülbelül két nagyságrenddel jobb, mint a korábbi sejtelemzőké -idézte a kutatók eredményét a ScienceDaily.
Új optikai mikroszkópjukról a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) mérnökei az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben számoltak be. A sok millió sejt között keringő, valahonnan elkóborolt sejtek észlelése és azonosítása automatikusan működő, nagy áteresztőképességű, egyúttal gyors technikát igényel, hiszen pontos eredményekre van szükség, méghozzá ésszerű időn belül. A digitális kamerával felszerelt mikroszkópokat tekintik jelenleg a legalkalmasabbnak a sejtelemzésre, hátrányuk azonban, hogy túl lassúak a feladatra.
"Ahhoz, hogy a kóbor sejteket elkapja, a kamerának képesnek kell lennie arra, hogy folyamatos üzemmódban képek millióit készítse és dolgozza fel, mindezt igen nagy mintavételezési sebességgel" - magyarázta Bahram Jalali kutatásvezető, aki szerint a hagyományos (CCD és CMOS) kamerák ehhez nem elég gyorsak és nem elég érzékenyek. Időbe telik ugyanis, mire a pixelsorokból kiolvassák az adatokat, nagy sebességnél pedig csökken a fényérzékenységük. Az UCLA szakemberei olyan nagy áteresztőképességű, átfolyáson alapuló optikai mikroszkópot fejlesztettek ki, amellyel minden korábbi korlátot sikerült átlépniük. A rendszer érzékenysége olyan nagy, hogy az átáramló folyadékban valós időben detektál 1 millió sejt között megbúvó egyetlen oda nem illő, kóbor sejtet.
Vérvizsgálatnál alkalmazva másodpercenként 100 ezer vérsejt az új eszköz áteresztőképessége, ami körülbelül két nagyságrenddel jobb, mint a korábbi sejtelemzőké -idézte a kutatók eredményét a ScienceDaily.