Berta Sándor
A világhálón nem lehet magánéletünk?
A német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) alelnöke meglehetősen érdekes kijelentést tett a Berlinben megrendezett Európai Rendőrségi Kongresszuson.
Jürgen Mauer kifejtette, hogy az interneten a polgári jogok csupán korlátozottan érvényesülhetnek. Aki a világhálót használja, az gyakorlatilag elhagyta a magánélet védett területét és közterületen mozog. Ezt a logikát követve a rendőrök bármely felhasználót bármikor ellenőrizhetnek és megfigyelhetnek, és minden online cselekedet köztevékenység. A hatóságok és a vállalatok minden megnyilvánulást nyomon követhetnek és az internetes rendeléseket regisztrálhatják. Amennyiben ezt az érvelést fogadjuk el, akkor a nyomozók könnyen lehallgathatják a gyanúsítottakat, kikémlelhetik a számítógépeiket. A BKA megerősítette Maurer szavait.
A probléma ezzel csak az, hogy a német alkotmánybíróság több ítéletében is kiemelte: a polgári jogok a számítógépes kommunikáció esetében is érvényesek. Azért, mert valaki online flörtöl, betegségekről beszélget vagy más személyes dolgokat csinál attól még ugyanúgy megilleti a magánélet védelme. Maurer közölte azt is, hogy a bűnözők innovációs ereje olyan hatalmas, hogy a biztonsági intézkedések csak korlátozott ideig hatásosak ellenük. Nagyon veszélyes, hogy az emberek ennyire felelőtlenül kezelik például a Twittert. Amennyiben egy bűnözőnek sikerül elnyernie az áldozata bizalmát, akkor utána elég egyetlen e-mailt küldenie és rávennie a mellékelt link megnyitására ahhoz, hogy Drive-By-Infection keretében a számítógépére tetszőleges számú kártevőt juttasson el.
A BKA alelnöke egyúttal óva intette a sajtót attól, hogy a hackertevékenységet pozitívumként mutassa be és egyáltalán hackeretikáról írjon. Minden egyes hackertámadás bűncselekmény, függetlenül attól, hogy milyen okból követik el. Aki pedig a kino.to bezárása elleni tiltakozóakcióhoz hasonló kampányokat helyesel, az nem érti meg, hogy a bűnözés semmilyen formáját sem szabad elfogadni.
Tavaly áprilisban Sabine Leutheusser-Schnarrenberger német igazságügyi miniszter egyértelműen kiállt az álnevek és az anonim szörfölés mellett. Álláspontja szerint ennek bele kell férnie a jogállamiságba és mindenkinek joga van ahhoz, hogy anonim módon jelenjen meg a világhálón. A névtelenség lehetővé teszi, hogy az egyén gyakorolja a szabad véleménynyilvánítási jogát. Eben Moglen, a Columbia Law School professzor úgy nyilatkozott, hogy új cenzúrakorszak felé haladunk és jelenleg is azon dolgozunk, hogy elajándékozzuk a szabadságunkat. A szakember óva intett mindenkit azoktól a lehetőségektől, amelyek megnyitják az utat a világhálót az ellenőrzéseket pártolók és az adatgyűjtők előtt, s felszólította az internetezőket arra, hogy harcoljanak, mert ők az utolsók, akik még tudják, hogy mi az az anonimitás.
Jürgen Mauer kifejtette, hogy az interneten a polgári jogok csupán korlátozottan érvényesülhetnek. Aki a világhálót használja, az gyakorlatilag elhagyta a magánélet védett területét és közterületen mozog. Ezt a logikát követve a rendőrök bármely felhasználót bármikor ellenőrizhetnek és megfigyelhetnek, és minden online cselekedet köztevékenység. A hatóságok és a vállalatok minden megnyilvánulást nyomon követhetnek és az internetes rendeléseket regisztrálhatják. Amennyiben ezt az érvelést fogadjuk el, akkor a nyomozók könnyen lehallgathatják a gyanúsítottakat, kikémlelhetik a számítógépeiket. A BKA megerősítette Maurer szavait.
A probléma ezzel csak az, hogy a német alkotmánybíróság több ítéletében is kiemelte: a polgári jogok a számítógépes kommunikáció esetében is érvényesek. Azért, mert valaki online flörtöl, betegségekről beszélget vagy más személyes dolgokat csinál attól még ugyanúgy megilleti a magánélet védelme. Maurer közölte azt is, hogy a bűnözők innovációs ereje olyan hatalmas, hogy a biztonsági intézkedések csak korlátozott ideig hatásosak ellenük. Nagyon veszélyes, hogy az emberek ennyire felelőtlenül kezelik például a Twittert. Amennyiben egy bűnözőnek sikerül elnyernie az áldozata bizalmát, akkor utána elég egyetlen e-mailt küldenie és rávennie a mellékelt link megnyitására ahhoz, hogy Drive-By-Infection keretében a számítógépére tetszőleges számú kártevőt juttasson el.
A BKA alelnöke egyúttal óva intette a sajtót attól, hogy a hackertevékenységet pozitívumként mutassa be és egyáltalán hackeretikáról írjon. Minden egyes hackertámadás bűncselekmény, függetlenül attól, hogy milyen okból követik el. Aki pedig a kino.to bezárása elleni tiltakozóakcióhoz hasonló kampányokat helyesel, az nem érti meg, hogy a bűnözés semmilyen formáját sem szabad elfogadni.
Tavaly áprilisban Sabine Leutheusser-Schnarrenberger német igazságügyi miniszter egyértelműen kiállt az álnevek és az anonim szörfölés mellett. Álláspontja szerint ennek bele kell férnie a jogállamiságba és mindenkinek joga van ahhoz, hogy anonim módon jelenjen meg a világhálón. A névtelenség lehetővé teszi, hogy az egyén gyakorolja a szabad véleménynyilvánítási jogát. Eben Moglen, a Columbia Law School professzor úgy nyilatkozott, hogy új cenzúrakorszak felé haladunk és jelenleg is azon dolgozunk, hogy elajándékozzuk a szabadságunkat. A szakember óva intett mindenkit azoktól a lehetőségektől, amelyek megnyitják az utat a világhálót az ellenőrzéseket pártolók és az adatgyűjtők előtt, s felszólította az internetezőket arra, hogy harcoljanak, mert ők az utolsók, akik még tudják, hogy mi az az anonimitás.