SG.hu
Intelligens városokat rangsorolt az Ericsson
A szélessávú penetráció egy százalékpontos növekedése 3,8 százalékkal növeli az új vállalkozások számát, mivel az megkönnyíti a távoli piacok elérését és csökkenti a cégek közötti tranzakciók költségeit. A cég tanulmánya szerint New York, Stockholm és London áll az első három helyen.
Az Ericsson "Networked Society City Index” (Hálózatba kapcsolt társadalom) rangsora azt vizsgálja, hogyan használják ki az információs és kommunikációs technológiák (IKT) nyújtotta előnyöket a világ 25 legnagyobb városában. Míg a korábbiakban kiadott két jelentés a városok és a lakosság számára nyújtott előnyökre összpontosított, a mostani felmérés a vállalkozásoknál jelentkező hozadékokat vizsgálja. A városok gazdasági fejlettségét, üzleti életét értékelő indikátorok alkalmazásával mutatták ki, milyen összefüggés van az infokommunikációs infrastruktúra és az IKT kínálta lehetőségek kihasználása között az üzleti életben. A rangsorban az első három város New York, Stockholm és London.
A jelentés többet is felsorol az IKT innovációra és a vállalkozói kedvre gyakorolt pozitív hatásai közül. Megállapították például, hogy az szélesíti a vállalkozások lehetőségeit – például olyan új termékinnovációkkal, mint a zene- vagy videostreaming, e-kereskedelem és felhő-szolgáltatások. Megkönnyíti a piacokhoz való hozzáférést – lehetővé teszi például a vállalkozók és szakosodott niche-cégek számára a földrajzilag is nagyobb kiterjedésű piacok elérését. Emellett csökkenti a cégek közötti tranzakciók költségeit – hiszen csökkenti a beszállítókhoz, partnerekhez,ügyfelekhez való földrajzi közelség jelentőségét is.
Az IKT-érettség és a gazdasági fejlődés közötti szoros kapcsolatot számos tudományos jelentés és esettanulmány igazolja. A Stockholmi Közgazdasági Iskola 2012-ben kiadott jelentésben megállapították, hogy a szélessávú penetráció egy százalékpontos növekedése 3,8 százalékkal növeli a bejegyzett új vállalkozások számát.
A rangsor első három helyén végző városon túl az alábbiak szerepelnek a rangsorban: Buenos Aires, Delhi, Dakka, Dzsakarta, Isztanbul, Johannesburg, Kairó, Karacsi, Lagos, Los Angeles, Manila, Mexikóváros, Moszkva, Mumbai, Párizs, Peking, Sanghaj, São Paulo, Sydney, Szingapúr, Szöul és Tokió. A rangsorolásnál összesen 28 indikátort alkalmaztak, amelyek két kategóriába sorolhatók: a városok IKT-érettsége, valamint az IKT-beruházásokból származó előnyök, társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontból.
"Úgy látjuk, hogy inkább az egyének, és nem annyira a város intézményei vagy a vállalkozások jelentik a magas szintű IKT infrastruktúrából fakadó fejlődés hajtóerejét.” fogalmazott Patrik Regårdh, az Ericsson munkatársa. "A kormányzatok a polgárok változó szokásaihoz igazodva követik a fejlődést, míg a vállalkozások elsősorban a belső hatékonyságuk növelése érdekében alkalmaznak innovatív IKT-megoldásokat. Ennél fontosabb, hogy a kormányzati döntések segítenek a vállalkozói szektor IKT-fejlesztésének irányításában. Ezért a szakpolitikákra, szabályozásokra és a tervezésre irányuló változtatások a kutatással, a kockázatvállalás és a finanszírozás támogatásával karöltve a fejlődés elősegítésének kulcsfontosságú tényezői. Ezek a tényezők, méretnagyságtól függetlenül, létfontosságúak a szervezetek támogatásában; a cél hogy a vállalkozások hatékonyabban tudjanak kapcsolódni, együttműködni és versenyezni.”
Az Ericsson "Networked Society City Index” (Hálózatba kapcsolt társadalom) rangsora azt vizsgálja, hogyan használják ki az információs és kommunikációs technológiák (IKT) nyújtotta előnyöket a világ 25 legnagyobb városában. Míg a korábbiakban kiadott két jelentés a városok és a lakosság számára nyújtott előnyökre összpontosított, a mostani felmérés a vállalkozásoknál jelentkező hozadékokat vizsgálja. A városok gazdasági fejlettségét, üzleti életét értékelő indikátorok alkalmazásával mutatták ki, milyen összefüggés van az infokommunikációs infrastruktúra és az IKT kínálta lehetőségek kihasználása között az üzleti életben. A rangsorban az első három város New York, Stockholm és London.
A jelentés többet is felsorol az IKT innovációra és a vállalkozói kedvre gyakorolt pozitív hatásai közül. Megállapították például, hogy az szélesíti a vállalkozások lehetőségeit – például olyan új termékinnovációkkal, mint a zene- vagy videostreaming, e-kereskedelem és felhő-szolgáltatások. Megkönnyíti a piacokhoz való hozzáférést – lehetővé teszi például a vállalkozók és szakosodott niche-cégek számára a földrajzilag is nagyobb kiterjedésű piacok elérését. Emellett csökkenti a cégek közötti tranzakciók költségeit – hiszen csökkenti a beszállítókhoz, partnerekhez,ügyfelekhez való földrajzi közelség jelentőségét is.
Az IKT-érettség és a gazdasági fejlődés közötti szoros kapcsolatot számos tudományos jelentés és esettanulmány igazolja. A Stockholmi Közgazdasági Iskola 2012-ben kiadott jelentésben megállapították, hogy a szélessávú penetráció egy százalékpontos növekedése 3,8 százalékkal növeli a bejegyzett új vállalkozások számát.
A rangsor első három helyén végző városon túl az alábbiak szerepelnek a rangsorban: Buenos Aires, Delhi, Dakka, Dzsakarta, Isztanbul, Johannesburg, Kairó, Karacsi, Lagos, Los Angeles, Manila, Mexikóváros, Moszkva, Mumbai, Párizs, Peking, Sanghaj, São Paulo, Sydney, Szingapúr, Szöul és Tokió. A rangsorolásnál összesen 28 indikátort alkalmaztak, amelyek két kategóriába sorolhatók: a városok IKT-érettsége, valamint az IKT-beruházásokból származó előnyök, társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontból.
"Úgy látjuk, hogy inkább az egyének, és nem annyira a város intézményei vagy a vállalkozások jelentik a magas szintű IKT infrastruktúrából fakadó fejlődés hajtóerejét.” fogalmazott Patrik Regårdh, az Ericsson munkatársa. "A kormányzatok a polgárok változó szokásaihoz igazodva követik a fejlődést, míg a vállalkozások elsősorban a belső hatékonyságuk növelése érdekében alkalmaznak innovatív IKT-megoldásokat. Ennél fontosabb, hogy a kormányzati döntések segítenek a vállalkozói szektor IKT-fejlesztésének irányításában. Ezért a szakpolitikákra, szabályozásokra és a tervezésre irányuló változtatások a kutatással, a kockázatvállalás és a finanszírozás támogatásával karöltve a fejlődés elősegítésének kulcsfontosságú tényezői. Ezek a tényezők, méretnagyságtól függetlenül, létfontosságúak a szervezetek támogatásában; a cél hogy a vállalkozások hatékonyabban tudjanak kapcsolódni, együttműködni és versenyezni.”