Berta Sándor

Németországban nehezebb lesz figyelmeztetni a fájlcserélőket

Hónapokig tartó egyeztetések után elkészült az az új törvénytervezet, amely erősítené a fogyasztók jogait, visszaszorítaná a telefonos reklámokat és a fájlcserélők üldözését.

Sabine Leutheusser-Schnarrenberger német igazságügyi miniszter egy évvel ezelőtt jelentette be, hogy fel akar lépni e jelenségekkel szemben. A jogszabály kidolgozása azonban folyamatosan csúszott, a pártok egyeztetései és vitái miatt, s csak mostanra készült el. Az új törvény célja, hogy a felhasználókat ne lehessen becsapni a telefonon keresztül és a világhálón. A készítők több területre összpontosítottak, ezek közül kettő érinti az internetezőket, illetve a távközlési előfizetőket. Az első a kéretlen telefonreklámok piaca. Ugyan ezeket a hívásokat régóta tiltják Németországban, ennek ellenére arról továbbra is panaszkodnak az emberek, hogy felhívják őket különböző hirdetők és szolgáltatók. Különösen az lehet zavaró, ha a beszélgetés végén közlik velük, hogy sikeresen megkötötték a hangszerződést.

Gyakran különböző nyereményjátékokban való részvételről van szó. A jövőben erről kizárólag írásban lehet megállapodni, ez történhet akár e-mailben vagy faxon is. A tervezet értelmében a Szövetségi Hálózatfelügyelet az ilyen esetekben az érintett cégekre az eddigi 50 000 helyett maximum 300 000 eurós bírságot szabhat majd ki.

A második terület a fájlcseréléssel gyanúsított személyeknek küldött ügyvédi felszólításokat foglalja magában. A két legnagyobb probléma, hogy ártatlanokat is megvádolnak szerzői jogsértésekkel, illetve túl magas a fizetendő bírság összege. Kompromisszumos megoldás született: az első figyelmeztetés kiküldésekor a bírság mindennel együtt legfeljebb 155 euró lehet. Azoknak viszont, akik haszonszerzés céljából, nagy mennyiségű illegálisan másolat tartalmat töltenek le, továbbra is a legnagyobb összegű bírságot kellene fizetniük. Emellett rögzítették azt is, hogy a felszólításban részletesen szerepelnie kell annak, hogy mi a konkrét jogsértés, valamint hogy honnan és hogyan jutott hozzá az adott ügyvéd az IP-címhez és más internethozzáféréssel kapcsolatos adatokhoz. Így elkerülhetők az olyan esetek, amikor egy nyugdíjas nőt vádoltak meg szerzői jogsértéssel és utólag derült ki, hogy nincs is internetelérése.

A tervezet várhatóan február 6-án kerülhet a német szövetségi kormány elé, így még a nyári szünet előtt elfogadhatja el a szövetségi parlament (Bundestag) is. Az már 2011-ben kiderült, hogy a felhasználóknak küldött figyelmeztetések jó üzletet jelentenek az ügyvédi irodáknak. Az eco internetgazdasági szövetség adatai szerint Németországban havonta (!) 300 000 interneteléréshez kapcsolódó személyes adatcsomagot adnak ki az internetszolgáltatók. Több mint 40 ügyvédi iroda foglalkozik ilyen levelek kiküldésével, a többségük azonban igyekszik titokban tartani ezt a tevékenységét. A megkeresett emberek 25-30 százaléka reklamáció nélkül fizet, így ennek köszönhetően 2010-ben 120 millió euró folyt be az ügyvédekhez.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • caius marius #3
    "Lényegében a szerzői jogvédők most adnak a seggnek egy pofont, mert most sem a jogi tulajokhoz fog áramolni a pénz"
    Nem adnak. Eddig sem a jogi tulajokhoz jutott el a pénz, hanem a gyökér és tolvaj „jogvédőkhöz".
  • [email protected] #2
    "És mi van akkor, ha mikrohullámú az internetem és egyetlen Ip-t oszt ki 2000 előfizetőnek? Akkor hogy állapítja meg azt, hogy konkrétan én voltam?"
    Ilyenkor a szolgáltatód NAT-olja a hálót számodra, és kétséged ne legyen afelől, hogy logolja, hogy a saját hálón belül melyik ip melyik userhez tartozott és probléma esetén szemrebbenés nélkül adja ki a hatóságoknak az adataid, hogy a saját seggét védje. VPN esetén detto.
  • Attilawap #1
    Ebben a szövegben szó van arról is, hogy Ip cím alapján is ítélhetnek az ügyvédek. És mi van akkor, ha mikrohullámú az internetem és egyetlen Ip-t oszt ki 2000 előfizetőnek? Akkor hogy állapítja meg azt, hogy konkrétan én voltam? Akkor már szinte bárki lehetett. Az Ip cím nem bizonyít az égvilágon semmit sem. Én azt még elhiszem, hogy tájékoztató adat lehet, de semmiképpen sem bizonyíték. A másik: létezik egy olyan ISP kijátszási mód, csak ezt gondolom kevesen tudják, hogy VPN-t bérlünk. Lényegében olyan mint a proxy. Az internet szolgáltató csak annyit lát, hogy egy VPN kiszolgálóval kommunikálok folyamatosan, de hogy mit töltök és milyen protokollon keresztül, az már az én magánügyem és nem a szerzői jogvédőké. Ez az én B tervem, ha Magyarországon is megjelenik ez a Hadopi, meg ACTA marhaság. Lényegében a szerzői jogvédők most adnak a seggnek egy pofont, mert most sem a jogi tulajokhoz fog áramolni a pénz, hanem a a VPN kiszolgálók zsebébe. Persze csak akkor, ha sokan fognak tudni erről a kiskapuról.