Till Kreutzer ügyvéd és szakértő úgy véli: a legnagyobb probléma napjainkban az, hogy a szerzői jogot nehéz elfogadtatni az emberekkel és ebben nagy szerepe volt a fájlcserélők ellen indított hajtóvadászatnak.

"A szerzői jogot nagyon különleges jogként alkották meg, ami régen csak nagyon kevés embert és piaci szereplőt érintett: nagy cégeket, kiadókat és szerzőket. A digitális technológiák, mindenekelőtt az internet terjedésével viszont a szerzői jog jelentősége megváltozott, ma már nagyon erősen benyúlik a magánszférákba is. A különböző dolgok, amiket az emberek a mindennapok során készítenek - például a remixek - gyakran tiltottnak minősülnek. A szerzői jog ezt a folyamatot nem követte végig. Számos olyan dolog, amit technikai értelemben meg lehetne csinálni, egyszerűen tilos. Ez pedig elfogadási problémához vezet."

"A felhasználók nem látják be, hogy a mindennapi tevékenységükért beperelhetők és figyelmeztethetők. De a világhálón nem lehet mindent ellenőrizni, ezért fontos, hogy a szerzői jogot miként fogadják el az emberek. Számos ötlet van arra, hogy miként lehet a mai követelményekhez igazítani a szerzői jogot. Ezek közül néhányat csak hosszú távon lehet megvalósítani, rövid távon viszont meg lehetne oldani, hogy kevesebb dolgot tiltsanak és több mindent engedélyezzenek. Ehhez azonban szükség lenne átalánydíjra" - fejtette ki a szakember, az irights.info nevű platform társalapítója.


Till Kreutzer
Kreutzer példaként hozta fel az Amerikai Egyesült Államokban bevezetett Fair Use szabályozási elvet, ami kimondja, hogy amit fair módon használnak az nem tilos. A fő gondolat az volt, hogy számos dolgot engedélyeznék, még olyanokat is, amelyek a technikai lehetőségekkel folyamatosan változnak. Európában egy másik rendszert alkalmaznak, amely bizonyos értelemben katalógusként működik és ezt módosítják időnként. A probléma csak az, hogy a katalógusban lévő hely sosem elég, ráadásul a Fair Use-elv sokkal dinamikusabb. Amennyiben új kulturális formák bukkannak fel, például olyan YouTube-videók, amelyekben különböző tartalmak keverednek, akkor automatikusan a Fair Use-elv hatálya alá esnek. Európában ezért meg kellene változtatni egy irányelvet, ami komoly munka lenne.

"A fájlcserélők elleni figyelmeztetési kampány az egyik fő oka annak, hogy a szerzői jogot nehezen fogadják el az emberek. Amennyiben valakit megkérdeznek az utcán arról, hogy hallott-e a szerzői jogról, akkor azt fogja válaszolni: az az a dolog, amiért az emberek figyelmeztetést kapnak, meg több ezer eurót követelnek tőlük, mert letöltöttek egy dalt. Ugyan ez így önmagában nem igaz, de ezek a kampányok rendkívül károsak az egész szerzői jogi rendszernek. Meg kellene próbálni lehetőség szerint az ilyen jelenségek kialakulását elkerülni, mert a jogtulajdonosoknak is ártanak. A szerzői jog egyik legfontosabb feladata arról gondoskodni, hogy ilyen dolgok többé ne fordulhassanak elő."

"Az elmúlt 15 évben folyamatosan szigorították a szerzői jogot. Az volt a középpontban, hogy gondoskodni kell arról a világhálón, hogy a jognak érvényt lehessen szerezni. Ez a szemléletmód lassan változik, mert rájöttek a döntéshozók, hogy ez így nem működik. A szerzői jog nem csak azért van ott, hogy a lehetséges monopoljogokat maximálisan biztosítsuk, hanem egy kiegyenlítő eszköz. A jogtulajdonosok, a jogvédők és a felhasználók érdekeit egyensúlyba kell hozni. Amennyiben komolyan vesszük ezt, akkor egy másik irányba kell elindulni. "

"Hosszú távon mindenképpen búcsút kell inteni az ellenőrzési gondolatoknak. Amikor több millió embert érint a szerzői jog, akkor más megoldásokat kell találni. A szerzői jognak rugalmasabbnak kell lennie, kevésbé a tiltásokra és az exkluzív jogokra, sokkal inkább az értékesítési mechanizmusokra kell építeni. Fontos, hogy mindez lehetőleg automatikusan működjön. A védettségi időt le kell rövidíteni. Sok mindent lehet tenni, de ez időbe telik" - hangsúlyozta végül Till Kreutzer.