A felhasználók egyre több adatot tárolnak és osztanak meg másokkal, miközben a webes tárhelyek is egyre olcsóbbak. Mindez nagy mértékben befolyásolja az életünket.

Rick Smolan amerikai újságíró egy Jawbone Up nevű terméket hord az egyik karján. A készülék egy szenzort rejt, amely többek között méri, hogy a férfi mikor, milyen hosszú ideig és milyen mélyen alszik, mikor és mennyire intenzíven mozog, továbbá kiszámolja, hogy mennyi kalóriát éget el naponta. "Az olyan eszközök, mint a Jawbone Up látható jelei a körülöttünk zajló forradalomnak, én pedig dokumentálni akarom és érthetővé akarom tenni ezt az változást" - nyilatkozta Smolan. Napjainkban a legtöbb ember magával hord legalább egy hasonló készüléket, általában egy okostelefont, de a fényképezőgépek is rögzítik a GPS-adatokat, vagy a számítógépünkkel vagy a hitelkártyánkkal is folyamatosan nyomokat hagyunk magunk után. Ezekből következtetni lehet a mozgásunkra, az érdeklődési körünkre és a vásárlási szokásainkra.

"Mindannyian magunkkal hordunk több szenzort is. Amennyiben visszatekintünk, akkor azt fogjuk egyszer mondani, hogy 2013 volt az az év, amikor minden megváltozott. Először vannak meg a technikai lehetőségeink ahhoz, hogy a környezetünket, a mindennapjainkat, az életünket olyan pontosan feltérképezzük, hogy ezeknek az adatoknak az alapján hozzunk meg döntéseket. A tárhelyek évek óta annyira olcsók, hogy már semmi nem megy veszendőbe. Minden ember digitális adatnyomot húz maga után, annak ellenére, hogy ezt akarja-e vagy sem, s ez a nyom örökké megmarad" - tette hozzá az újságíró.


A két fő kérdés most már a következő: miként használhatjuk ezeket az adatokat, illetve ki használhatja őket? Az első kérdésre DJ Patil, a Greylock Partners adatelemzője keresi választ. Patil egyike azoknak a vezető tudósoknak, akik a valós idejű adatokkal foglalkoznak. Szerinte jelenleg egyáltalán nem értjük azokat a lehetőségeket, amelyek a környezetünk valós idejű mérésében rejlenek. A legtöbb vállalat régóta több millió adatot gyűjt az ügyfelei online vásárlási szokásairól, a járműveik pozíciójáról, a raktárkészletekről és a munkatársak motivációjáról. Az adatok kielemzése azonban jelentős mértékben elmarad a gyűjtési őrület mögött.

Még csak most érhetők el azok az első alkalmazások, amelyek konkrét válaszokat képesek nekünk nyújtani a rendelkezésre álló valós idejű információk kiértékelése alapján. Amennyiben megkérdezzük az okostelefonunktól, hogy szükségünk lesz-e ma esernyőre akkor csupán annyit tud válaszolni, hogy ma délután igen. Azonban ez még csak a kezdet, az elérhető megoldások széles skálája várja, hogy hosszú távon is megbízzunk bennünk. Amennyiben ez a probléma megoldódik, úgy változni fog a helyzet.

A tavaly októberben megrendezett SAS Fórum Magyarország 2012 című szakmai konferencia rámutatott, hogy valóság és nem csupán hype a mostanában olyan sokat emlegetett Big Data jelenség. A jelenlegi gazdasági környezet mellett az átalakulóban lévő fogyasztói magatartás, valamint az adatok változatossága, növekvő mennyisége és gyors áramlása is új helyzet elé állítja a vállalatokat világszerte. A keletkező adatokból azonban csak akkor jön létre érték, ha a szervezetek elemzik a rendelkezésükre álló hatalmas adatmennyiséget, és az így nyert információk birtokában kihasználják az ebből adódó lehetőségeket. Akkor beszélünk Big Data jelenségről, amikor az adatok meghaladják egy szervezet hagyományos adatbázis-tárolási vagy feldolgozási képességét.