Berta Sándor
A Szilícium-völgy nem csak a lehetőségek hazája
Egy kezdő cég hatalmas történelmi adatbázisára támaszkodva azt próbálja megjósolni, hogy a Szilícium-völgy induló vállalkozásai közül melyik lesz sikeres, és tanácsokat ad nekik az induláshoz.
Björn Lasse Herrmann 27 éves vállalkozó, ő alapította meg a Kompass nevű céget. Négy évvel ezelőtt érkezett a Szilícium-völgybe, mivel szerinte itt lehet a legtöbbet tanulni arról, hogy miként lehet egy technológiai vállalatot sikeressé tenni. Természetesen vannak IT-szempontból más érdekes helyek, mint például Tel Aviv, Moszkva, London vagy New York, de a Szilícium-völgyben kapják meg a cégalapítók a legtöbb segítséget. A helyiek közül sokan készek támogatni akár azokat az ötleteket is, amelyek a világ más részein abszurdnak tűnnek és az emberek segítik egymást.
Az induló vállalkozások teremtik a legtöbb munkahelyet
A fiatal szakember vállalkozásán keresztül igyekszik előrejelezni a partnereinek melyik projekt lesz sikeres és melyik bukik meg. A Kompass munkatársai által kifejlesztett rendszer több mint 50 000 új vállalkozás adatait tartalmazza, ezeknek átlagban nyolc dolgozója van és az éves bevételük nem éri el az egymillió dollárt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az új társaságok közül nagyon sokat érnek kudarcok, azonban ez nem feltétlenül arra vezethető vissza, hogy a konkurens vállalatok jobbak. A probléma sokkal inkább az, hogy a cégek nagyon sok energiát fektetnek be a kevésbé fontos dolgokba, például indulásnál túl sok funkciót integrálnak egy termékbe vagy túl sok alkalmazottat vesznek fel.
Eddig 750 000 dollárt szereztek befektetőktől és az elképzelést a Stanford, a Berkeley és az Oxford Egyetem tudósai egyaránt támogatták. A cél az, hogy a Kompass segítségével kevesebb cég menjen csődbe és ezáltal több legyen az innováció, hiszen az új vállalkozások csak az Amerikai Egyesült Államokban évente 3 millió új munkahelyet jelentenek. A Kompass hét alapítója egy házban lakik Palo Altóban, ahol igyekeznek minden négyzetcentimétert kihasználni, így a garázsban éppúgy találhatók számítógépek, mint a hőskorszakban. Számos jelenleg sikeres konszern így kezdte, hiszen ha nincs szükség külön irodákra akkor alacsonyan tarthatók a költségek.
Björn Lasse Herrmann 27 éves vállalkozó, ő alapította meg a Kompass nevű céget. Négy évvel ezelőtt érkezett a Szilícium-völgybe, mivel szerinte itt lehet a legtöbbet tanulni arról, hogy miként lehet egy technológiai vállalatot sikeressé tenni. Természetesen vannak IT-szempontból más érdekes helyek, mint például Tel Aviv, Moszkva, London vagy New York, de a Szilícium-völgyben kapják meg a cégalapítók a legtöbb segítséget. A helyiek közül sokan készek támogatni akár azokat az ötleteket is, amelyek a világ más részein abszurdnak tűnnek és az emberek segítik egymást.
Az induló vállalkozások teremtik a legtöbb munkahelyet
A fiatal szakember vállalkozásán keresztül igyekszik előrejelezni a partnereinek melyik projekt lesz sikeres és melyik bukik meg. A Kompass munkatársai által kifejlesztett rendszer több mint 50 000 új vállalkozás adatait tartalmazza, ezeknek átlagban nyolc dolgozója van és az éves bevételük nem éri el az egymillió dollárt. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az új társaságok közül nagyon sokat érnek kudarcok, azonban ez nem feltétlenül arra vezethető vissza, hogy a konkurens vállalatok jobbak. A probléma sokkal inkább az, hogy a cégek nagyon sok energiát fektetnek be a kevésbé fontos dolgokba, például indulásnál túl sok funkciót integrálnak egy termékbe vagy túl sok alkalmazottat vesznek fel.
Eddig 750 000 dollárt szereztek befektetőktől és az elképzelést a Stanford, a Berkeley és az Oxford Egyetem tudósai egyaránt támogatták. A cél az, hogy a Kompass segítségével kevesebb cég menjen csődbe és ezáltal több legyen az innováció, hiszen az új vállalkozások csak az Amerikai Egyesült Államokban évente 3 millió új munkahelyet jelentenek. A Kompass hét alapítója egy házban lakik Palo Altóban, ahol igyekeznek minden négyzetcentimétert kihasználni, így a garázsban éppúgy találhatók számítógépek, mint a hőskorszakban. Számos jelenleg sikeres konszern így kezdte, hiszen ha nincs szükség külön irodákra akkor alacsonyan tarthatók a költségek.