SG.hu·

Túlzottan megéri a szabadalmi trollkodás

Újabb kutató vizsgálta meg a trolltársaságok szerepét és azt, hogy a tevékenységük milyen hatással lehet a vállalkozások életére, jövőjére. A legnagyobb probléma az, hogy a szabadalmi perekkel kapcsolatos üzlet túlzottan kifizetődő.

Egyre több a szabadalmakkal kapcsolatos jogi eljárás az Amerikai Egyesült Államokban és ezek a perek elsősorban a fiatal vállalkozásokat érintik - állapította meg Colleen Chien professzor, a Santa Clara University of Law munkatársa. A legtöbb ügyben a keresetek nem is jutnak el a bírósági szakaszba, hanem peren kívüli megegyezés történik. Ez mindkét fél érdeke, hiszen az eljárások sokáig elhúzódnak, egy gyors megállapodással viszont minimalizálhatók az ügyvédi költségek is. A trolltársaságok pedig folyamatosan gazdagodnak, miközben innovációk nem fűződnek a nevükhöz. A malmukra hajtja a vizet, hogy a cégek szinte szégyellik, hogy megvádolják őket, mintha attól félnének, hogy ha ez a dolog kitudódik, később visszaüthet nekik. Ezért inkább beletörődnek a látszólag megváltoztathatatlanba és fizetnek.

Ugyan próbálták megreformálni a szabadalomjogot és korlátozni az esetek számát, de inkább kevesebb, mint több sikerrel. Az egyik korlátozás az, hogy a szabadalmi ügyeket mindig abban a kerületben vagy településen kell tárgyalni, ahol a felperes vagy az alperes székhelye van. Mindez azonban a folyamat megfordításához meglehetősen kevés. Chien a december elsejéig regisztrált ügyeket vizsgálta meg és megállapította, hogy az áldozatok többnyire nem a több évtizede pályán lévő óriáscégek, hanem nemrég létrehozott kisvállalkozások. Az 50 és 100 millió dollár közötti indulótőkével rendelkező társaságok körülbelül 35 százalékát érinti a probléma, míg a 20 és 50 millió dolláros indulótőkéjű vállalatoknál ez az arány 20 százalék.

A trollcégekre novemberben már az amerikai igazságügyi minisztérium és a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) is felfigyelt. A Bostoni Egyetem kutatói idén nyáron kiszámították, hogy a szabadalmi trollok által tavaly indított összesen 5832 per 29 milliárd dollár közvetlen költséget okoztak az Egyesült Államokban. Ehhez jönnek még a közvetett kiadások, például ide sorolhatók azok az összegek, amelyek a perek miatt hiányoznak a kutatás-fejlesztésből.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Ferrer2012. 12. 14.. 14:22||#13
Ahhoz, hogy az elméleted helyes legyen, meg kellene legalább határoznod, hogy szerinted mi az "érték". Ez pedig nem olyan egyszerû feladat, filozófusok százai, ezrei próbálkoztak vele, lásd Kant, Windelbald, Bentham, stb..
-1
© Tetsuo2012. 12. 14.. 00:49||#12
Pont ugy, mint a gyogyszereknel, 10 ev utan generikus lesz a talalmany, azt hiszem a feltalalo piacradobasatol kezdve, ugyanigy lehetne minden teruleten is.
Tehat lenne egy elsobseg a feltalalonak vagy annak a cegnek, aki megvette a talalmanyt x evig, (monopol gyartas, licensz adas) azutan abszolut teljes mertekben szabad lenne. Szoftvergyartasban pl. 2 ev vagy ilyesmi.. amit hosszabbitani lehet, komoly penzekert. Ahogy mousse irta.




© Zoliz2012. 12. 13.. 22:23||#11
Troll az, aki nem ért egyet másokkal. Én gigatroll vagyok 22,5-ös IQ-val.
De vannak angyalbõrbe bújtatott trollok is, a Nõk, vagy házisárkányok kinek hogy tetszik..
-1
© levente682012. 12. 13.. 22:17||#10
Bizony, az egyik fõ probléma, hogy minden hülyeség levédhetõ.

Egy fõnév, ami levédhetõ, nevetséges: Lightning, ugye...
© sanyicks2012. 12. 13.. 17:51||#8
+1-1
© lmisi2012. 12. 13.. 17:16||#7
Ez így tök jó, de a teljes történetet ismerni kellene. Ugyanis mindenkinek tele a tõkéje-hócipõje a szobatudósoktól akik ráérõ óráikban kvázi nulla befektetéssel kitalálnak valamit és levédetik. Aztán akár tõl(e)ük függetlenül valaki meg is valósítja sokkmillió dodó befektetéssel, gyárthatóvá teszi, elvégezve a munka 99,9999% -t. Majd jön az ötletgazda hogy fizessenek neki rahedli pénzt.
A feltalálósdiba az a legcsúnyább, hogy sokszor az adott ötlet párhuzamosan sok emberben feltalálódik és csak 1 szedhet sápot utána.
Erre szoktam én mondani inkább ne találjon és szabadalmaztasson semmit, már sokkal elõrébb járnánk.
Abszurd példa: Levédetnék usa jog alapján mondjuk egy térhajtómû elvet, esetleg egy lehetséges szabadebenergia generátor megvalósítást jó általánosan. Természetesen a megépítéshez hozzá se fognék mert kilátástalan egyenlõre. De ha valaki mégis elõjön hasonlókkal ezerrel perelhetném egy kellõen általános szabadalommal és ez bizony kínosan nevetséges.
Azaz egy fabatkát sem ér a nyers találmány ha nincs rá igény, gyárthatatlan. Ha évek múltán létrejön az igény és gyárthatóvá válik, akkor nagy valószínûség szerint a találmány ötlete magától is újra felmerülne az elõzménytõl függetlenül. Fõleg egy sokmilliárdos egymással han áttételesen is, de kommunikáló társadalomban.
Másik eset: Ha egyszer tényleg beköszönnének az idegenek, mi a fészkes fenét kezdenénk a szabadalmainkkal????? Még a szerzõi jogokkal se biztos hogy érvényesíteni lehetne. Na jó lenne ott más probléma is még teljesen kölcsönösen békés szándékok esetén is.

Esetleges megoldás lenne ezeknek a találmányok fix összegû kifizetése. Azaz ha társadalmilag utólag kiderül a tényleges hasznossága akkor a feltaláló által megadott munkaórákat fizessék ki neki mondjuk az adott ország minimálbérének 100x -sán+felmerült költségeket. Ezután mindenki korlátozás nélkül használhatná a találmányt.
-1
© narumon2012. 12. 13.. 17:13||#6
Nagyon nagyon nehéz ügy. Az 1 év az nagyon kevés (vagy külön lenne informatikára érvényes?), mondjuk egy gyógyszergyár esetében. Pár év alatt semelyik gyógyszernek nem jön vissza a fejlesztési költsége pl.

Ami most van az nem állapot, de hirtelen nagyon okosat nem tudok mondani. Az egyik dolog, hogy x idõ után esetleg gyártásba kellene kerülnie, de ez pont azért nem jó dolog amit CAT is mondd, mert a feltaláló találmányát szépen nézegetné egy cég amíg le nem telik az idõ utána meg gyártaná agyba fõbe anélkül, hogy a jogtulajdonos bármit is kapna. Az idõhöz kötés más dolgok miatt nem jó.

Szóval hirtelen én sem tudom mi lenne a jó megoldás, de az biztos, hogy valami roppant összetett dolog jönne ki (és félõ, hogy ez miatt tele lenne kiskapuval).
+1
© Cat2012. 12. 13.. 15:29||#5
ez azért hülyeség, mert pl. van egy egyszeri feltaláló, aki kitalálja, hogy irányítósávokat kellene rakni a cipõre (egy magyar emberke). Ellopja a szabadalmát a Nike vagy az Adidas, piacra dobja a cipõt. A magyar emberke beperli, 6-8 év után nyer, kártérítést kap. A te esetedben nem kapna semmit, mert hogy nem használta a szabadalmát - nyilván, mert épp akkor találta fel, és nem cipõgyáros õ, nincs cége sem.
© Komolytalan2012. 12. 13.. 13:17||#4
X éve leírtam már, hogy egy szabadalmi troll azért nyereséges, mert anélkül tudja érvényesíteni a szabadalmát, hogy õ maga valós tevékenységet végezne. Ha bevezetnék azt, hogy legfeljebb a saját, szabadalmi ügyekbõl származó bevételektõl megtisztított éves nyereségének X%-át ítélhetik oda neki szabadalmi perekben, éves szinten, akkor mindenki sokkal boldogabb lenne.