Berta Sándor
Kötelező lenne jelenteni a kibertámadást az EU-ban
Neelie Kroes, az Európai Unió digitális menetrendért felelős biztosa kész akár kötelezővé is tenni a cégek számára a hackertámadások jelentését. Optimista a felhőplatformokkal kapcsolatban.
A politikus szerint fontos, hogy az emberek bízzanak abban, hogy egy új technológia biztonságos. A bizalom azonban csak úgy alakulhat ki, ha nyíltan beszélnek a veszélyekről, például a a hackertámadásokról és a meghozott védelmi intézkedésekről. "Nem arról van szó, hogy kölcsönösen egymást tegyük felelőssé a dolgokért, hanem arról, hogy tanuljunk egymástól" - jelentette ki Neelie Kroes.
Az európai uniós biztos egyúttal világossá tette, hogy jó megoldásnak tartaná, ha a cégeknek kötelezően jelenteniük kellene az ellenük irányuló érő hackerakciókat. "Nagy támogatója vagyok az önszabályozásnak, de ebben az esetben attól tartok, hogy nem haladunk előre" - utalt arra, hogy szükség lehet az európai uniós szabályozásra. Cecilia Malmström belügyi biztossal és Catherine Ashton külügyi megbízottal közösen még az idén be akarja mutatni az európai kiberbiztonsági stratégiát, ezt követheti egy törvénytervezet.
Kroes ezután kitért a felhőszolgáltatásokra. A vállalatok és a közigazgatásban dolgozók többsége még meglehetősen szkeptikus a cloud-platformokkal kapcsolatban. Az EU szerint pont ezen a két területen lehetnek nagy lehetőségek ezek kihasználásában, és előrejelzése alapján ezek az ajánlatok évente 160 milliárd euróval növelhetik az európai gazdasági teljesítményt. Ennek oka, hogy a technológia hatékonyabbá teszi a különböző folyamatokat és a segítségével az IT-infrastruktúra igény szerint építhető ki. Ezáltal a kisebb vállalkozások is esélyt kapnak arra, hogy ne kelljen drága szerverközpontokba pénzt fektetniük. Kroes azt reméli, hogy a felhőtechnológiák elterjedésének köszönhetően 2020-ig 2,5 millió új munkahely jöhet létre, ami segíthet a fiatalok körében tapasztalható túlzottan magas munkanélküliségi arány csökkentésében, hiszen Európa nem engedheti meg magának azt, hogy egy egész generációt elveszítsen.
Az Európai Unió májusban jelezte, hogy befolyásolná a felhőszolgáltatások fejlődését, júliusban pedig kiderült, hogy az EU egységes számítási felhő szabványokat akar. A jövőben Made in Europe jelöléssel látnák el a számítási felhőben használt egységes biztonsági és adatvédelmi szabványokat. Egy héttel ezelőtt ült össze először az Európai Cloud Partnerség (ECP) irányító bizottsága, amelynek fő feladata, hogy a számítási felhő technológiát érintő kérdésekben stratégiai tanácsokkal támogassa Neelie Kroes digitális menetrendért felelős európai uniós biztos munkáját.
A politikus szerint fontos, hogy az emberek bízzanak abban, hogy egy új technológia biztonságos. A bizalom azonban csak úgy alakulhat ki, ha nyíltan beszélnek a veszélyekről, például a a hackertámadásokról és a meghozott védelmi intézkedésekről. "Nem arról van szó, hogy kölcsönösen egymást tegyük felelőssé a dolgokért, hanem arról, hogy tanuljunk egymástól" - jelentette ki Neelie Kroes.Az európai uniós biztos egyúttal világossá tette, hogy jó megoldásnak tartaná, ha a cégeknek kötelezően jelenteniük kellene az ellenük irányuló érő hackerakciókat. "Nagy támogatója vagyok az önszabályozásnak, de ebben az esetben attól tartok, hogy nem haladunk előre" - utalt arra, hogy szükség lehet az európai uniós szabályozásra. Cecilia Malmström belügyi biztossal és Catherine Ashton külügyi megbízottal közösen még az idén be akarja mutatni az európai kiberbiztonsági stratégiát, ezt követheti egy törvénytervezet.
Kroes ezután kitért a felhőszolgáltatásokra. A vállalatok és a közigazgatásban dolgozók többsége még meglehetősen szkeptikus a cloud-platformokkal kapcsolatban. Az EU szerint pont ezen a két területen lehetnek nagy lehetőségek ezek kihasználásában, és előrejelzése alapján ezek az ajánlatok évente 160 milliárd euróval növelhetik az európai gazdasági teljesítményt. Ennek oka, hogy a technológia hatékonyabbá teszi a különböző folyamatokat és a segítségével az IT-infrastruktúra igény szerint építhető ki. Ezáltal a kisebb vállalkozások is esélyt kapnak arra, hogy ne kelljen drága szerverközpontokba pénzt fektetniük. Kroes azt reméli, hogy a felhőtechnológiák elterjedésének köszönhetően 2020-ig 2,5 millió új munkahely jöhet létre, ami segíthet a fiatalok körében tapasztalható túlzottan magas munkanélküliségi arány csökkentésében, hiszen Európa nem engedheti meg magának azt, hogy egy egész generációt elveszítsen.
Az Európai Unió májusban jelezte, hogy befolyásolná a felhőszolgáltatások fejlődését, júliusban pedig kiderült, hogy az EU egységes számítási felhő szabványokat akar. A jövőben Made in Europe jelöléssel látnák el a számítási felhőben használt egységes biztonsági és adatvédelmi szabványokat. Egy héttel ezelőtt ült össze először az Európai Cloud Partnerség (ECP) irányító bizottsága, amelynek fő feladata, hogy a számítási felhő technológiát érintő kérdésekben stratégiai tanácsokkal támogassa Neelie Kroes digitális menetrendért felelős európai uniós biztos munkáját.