Berta Sándor
Egységes számítási felhő szabványokat akar az EU
Az Európai Unió Made in Europe jelöléssel látná el a jövőben a számítási felhőben használt egységes biztonsági és adatvédelmi szabványokat.
Neelie Kroes, az Európai Unió digitális menetrendért felelős biztosa szerint a felhőszolgáltatások hasonló paradigmaváltást jelentenek az IT-ipar számára, mint az internet elterjedése, ezért az EU egységes felhőstratégiát akar kidolgozni a közeljövőben. Európa ugyanakkor addig nem használhatja ki teljesen a technológiában rejlő lehetőségeket, amíg a meglévő akadályok el nem tűnnek.
Paolo Malinverno, a Gartner elemzője közölte, hogy Európa ezen a területen jelenleg két évvel el van maradva az Egyesült Államok mögött. Ennek oka részben az euróválságban keresendő, részben abban, hogy az egyes tagállamok eltérő módon szabályozzák a számítási felhővel kapcsolatos biztonsági és adatvédelmi kérdéseket. Pedig a helyi Cloud-szolgáltatók is egységes szabályozást szeretnének.
Kroes azt reméli, hogy nyomást gyakorolhat a tagországokra. Az európai uniós biztos jövőre megvizsgálná, hogy mely tagállamok milyen fejlődést értek el ezen a területen, ugyanakkor javaslatokat is tenne arra vonatkozóan, hogy hol kell még javítani. Az új európai uniós cloud-stratégia három fő részből áll. Az első a törvényi keretek megteremtése, hiszen az eltérő régiós, nemzeti és európai uniós szabályok felesleges akadályokat jelentenek. Ide tartozna a szolgáltatói szintű szabályozás, ami meghatározná, hogy mit kell tenniük a cégeknek egy szerverközpont kiesése esetén és ki felel ilyen esetekben. Kialakítanának egy minősítési mechanizmust is, ami megmutatná, hogy milyen mértékben garantálják az egyes szolgáltatók az adatvédelmet és a biztonságot.
A második fő rész a szabványosítás. Ebben főszerep jutna az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetnek (ETSI), és a közigazgatásban is elterjedhetne a Cloud-szolgáltatások használata. A harmadik fő rész pedig a nemzetközi párbeszéd megteremtése és fejlesztése. Az Európai Uniónak rendszeresen megbeszéléseket kellene folytatnia az Egyesült Államokkal és Japánnal, így egyeztetnék globális szinten a nemzetközi adatforgalommal és az adatbiztonság koordinálásával kapcsolatos felvetéseket, kérdéseket. Neelie Kroes egyik munkatársa májusban azt mondta, hogy a számítási felhő technológiától senkinek sem szabad félnie és eljött az idő a szabványosításra.
Neelie Kroes, az Európai Unió digitális menetrendért felelős biztosa szerint a felhőszolgáltatások hasonló paradigmaváltást jelentenek az IT-ipar számára, mint az internet elterjedése, ezért az EU egységes felhőstratégiát akar kidolgozni a közeljövőben. Európa ugyanakkor addig nem használhatja ki teljesen a technológiában rejlő lehetőségeket, amíg a meglévő akadályok el nem tűnnek.
Paolo Malinverno, a Gartner elemzője közölte, hogy Európa ezen a területen jelenleg két évvel el van maradva az Egyesült Államok mögött. Ennek oka részben az euróválságban keresendő, részben abban, hogy az egyes tagállamok eltérő módon szabályozzák a számítási felhővel kapcsolatos biztonsági és adatvédelmi kérdéseket. Pedig a helyi Cloud-szolgáltatók is egységes szabályozást szeretnének.
Kroes azt reméli, hogy nyomást gyakorolhat a tagországokra. Az európai uniós biztos jövőre megvizsgálná, hogy mely tagállamok milyen fejlődést értek el ezen a területen, ugyanakkor javaslatokat is tenne arra vonatkozóan, hogy hol kell még javítani. Az új európai uniós cloud-stratégia három fő részből áll. Az első a törvényi keretek megteremtése, hiszen az eltérő régiós, nemzeti és európai uniós szabályok felesleges akadályokat jelentenek. Ide tartozna a szolgáltatói szintű szabályozás, ami meghatározná, hogy mit kell tenniük a cégeknek egy szerverközpont kiesése esetén és ki felel ilyen esetekben. Kialakítanának egy minősítési mechanizmust is, ami megmutatná, hogy milyen mértékben garantálják az egyes szolgáltatók az adatvédelmet és a biztonságot.
A második fő rész a szabványosítás. Ebben főszerep jutna az Európai Távközlési Szabványügyi Intézetnek (ETSI), és a közigazgatásban is elterjedhetne a Cloud-szolgáltatások használata. A harmadik fő rész pedig a nemzetközi párbeszéd megteremtése és fejlesztése. Az Európai Uniónak rendszeresen megbeszéléseket kellene folytatnia az Egyesült Államokkal és Japánnal, így egyeztetnék globális szinten a nemzetközi adatforgalommal és az adatbiztonság koordinálásával kapcsolatos felvetéseket, kérdéseket. Neelie Kroes egyik munkatársa májusban azt mondta, hogy a számítási felhő technológiától senkinek sem szabad félnie és eljött az idő a szabványosításra.