SG.hu
Problémás a cégen belül használt saját eszköz
Egyre több ember szeretné a munkahelyén is használni saját célra vásárolt digitális eszközét, amitől persze a biztonságra ügyelni kénytelen rendszergazdák nincsenek elragadtatva.
A Linux-kernel feltalálója, Linus Torvalds szerint az emberi motiváció szintjeit leíró Maslow-piramis a ma modern emberére kissé másképp vonatkozik: az első a túlélés, értve ez alatt a munka biztonságát, a megélhetés biztosítását, a második a társadalmi kapcsolatok, általában az emberek közötti kommunikáció, a harmadik pedig a tágan értelmezett szórakozás, minden ami az ember személyes kiteljesüléséhez szükséges. Korábban ezen három terület jól elkülöníthető volt kevés köztes kapcsolattal, de az informatika térhódításával a számítógépekre tevődött át ezeknek a tevékenységeknek a többsége, napjainkban pedig már hordozható eszközökkel, notebookokkal és okostelefonokkal intézzük ügyes-bajos dolgainkat.
Azonban azt senki nem szeretné, ha azok a bizalmas dolgok, amelyekkel munkája során kapcsolatba kerül akár egy véletlen folytán illetéktelenek kezei közé kerülnének, például kikerülne egy közösségi hálózatra, ezért valahol erősen meg kell húzni a határt hogy hol végződik a munka és hol kezdődik a magánélet.
Az USA-ban a Forrester kutatása szerint az alkalmazottak 53 százaléka használja saját készülékét a munkája során, ami 5 százalékos növekedést jelent 2012 eleje óta. Az elemzővállalat becslései szerint három éven belül a saját készülékek használata lehet az általános házirend a legtöbb vállalatnál. Hazai felmérés is van a témában, a NetIQ Novell SUSE Magyarországi Képviselet az idei ITBN rendezvény látogatói körében végzett felmérést a saját eszközök vállalaton belüli használatával kapcsolatban. Az eredmények szerint az alkalmazottak a válaszadók 55 százalékánál vehetik igénybe saját eszközeiket a napi munka során úgy, hogy azokról a céges hálózathoz és vállalati adatokhoz is hozzáférnek.
A válaszadók közel 60 százaléka szerint leginkább a megfelelő adatvédelem biztosítása nehezíti a dolgozók saját eszközeinek munkába állítását, de az engedélyezők körében is központi kérdés az adatbiztonság. A privát eszközök használatát támogató vállalatok egyötödénél ugyanakkor nem létezik semmilyen biztonsági előírás a használatra vonatkozóan. A saját eszközök bevitelének elterjedését nehezítő, legjelentősebbnek tartott akadályok között előkelő helyen szerepel még a megfelelőségi előírások teljesítése, illetve az eszközfelügyelet kiterjesztésének energia- és költségigénye.
A Novell hazai képviselete szerint a biztonságra kényes cégek a mai napig Blackberryket használnak, mivel annál teljes mértékben ellenőrizni tudják az adatokat, és korlátozni tudják azok felhasználási körét. A cég budapesti sajtótájékoztatón bemutatott új mobilmenedzsment alkalmazáscsomagja pedig szavaik szerint az iOS és Android eszközökből is Blackberryt csinál, azaz kiegészíti azokat a legmagasabb szintű biztonsági fejlesztésekkel. Ebben a felügyeleti feladatokat vezeték nélküli, automatikus regisztráció funkció, illetve a könnyen használható webes konzol teszi egyszerűbbé. A leltár- és eszközfelügyelet használatával pedig a szakemberek megtekinthetik a szervezet hálózatához kapcsolódó eszközöket, valamint nyomon követhetik és felügyelhetik a cégen belüli mobil eszközöket, illetve a felhasználói tevékenységeket.
Az alkalmazottak a vállalati fájl- és alkalmazástáron keresztül biztonságos módon férhetnek hozzá a munkájukhoz szükséges alkalmazásokhoz és dokumentumokhoz, a sajáteszköz-felügyeleti portál pedig további lehetőségeket biztosít a számukra. A portál segítségével az esetlegesen elveszített vagy ellopott mobiltelefonjaikat megkereshetik, illetve akár zárolhatják is azokat. Szükség esetén, a készüléken tárolt fájlok távolról is eltávolíthatók, ráadásul a felügyeleti megoldás képes külön kezelni a privát és céges adatokat az eszközön, így az is megoldható, hogy csak a vállalati információkat töröljék a készülékről.
A Linux-kernel feltalálója, Linus Torvalds szerint az emberi motiváció szintjeit leíró Maslow-piramis a ma modern emberére kissé másképp vonatkozik: az első a túlélés, értve ez alatt a munka biztonságát, a megélhetés biztosítását, a második a társadalmi kapcsolatok, általában az emberek közötti kommunikáció, a harmadik pedig a tágan értelmezett szórakozás, minden ami az ember személyes kiteljesüléséhez szükséges. Korábban ezen három terület jól elkülöníthető volt kevés köztes kapcsolattal, de az informatika térhódításával a számítógépekre tevődött át ezeknek a tevékenységeknek a többsége, napjainkban pedig már hordozható eszközökkel, notebookokkal és okostelefonokkal intézzük ügyes-bajos dolgainkat.
Azonban azt senki nem szeretné, ha azok a bizalmas dolgok, amelyekkel munkája során kapcsolatba kerül akár egy véletlen folytán illetéktelenek kezei közé kerülnének, például kikerülne egy közösségi hálózatra, ezért valahol erősen meg kell húzni a határt hogy hol végződik a munka és hol kezdődik a magánélet.
Az USA-ban a Forrester kutatása szerint az alkalmazottak 53 százaléka használja saját készülékét a munkája során, ami 5 százalékos növekedést jelent 2012 eleje óta. Az elemzővállalat becslései szerint három éven belül a saját készülékek használata lehet az általános házirend a legtöbb vállalatnál. Hazai felmérés is van a témában, a NetIQ Novell SUSE Magyarországi Képviselet az idei ITBN rendezvény látogatói körében végzett felmérést a saját eszközök vállalaton belüli használatával kapcsolatban. Az eredmények szerint az alkalmazottak a válaszadók 55 százalékánál vehetik igénybe saját eszközeiket a napi munka során úgy, hogy azokról a céges hálózathoz és vállalati adatokhoz is hozzáférnek.
A válaszadók közel 60 százaléka szerint leginkább a megfelelő adatvédelem biztosítása nehezíti a dolgozók saját eszközeinek munkába állítását, de az engedélyezők körében is központi kérdés az adatbiztonság. A privát eszközök használatát támogató vállalatok egyötödénél ugyanakkor nem létezik semmilyen biztonsági előírás a használatra vonatkozóan. A saját eszközök bevitelének elterjedését nehezítő, legjelentősebbnek tartott akadályok között előkelő helyen szerepel még a megfelelőségi előírások teljesítése, illetve az eszközfelügyelet kiterjesztésének energia- és költségigénye.
A Novell hazai képviselete szerint a biztonságra kényes cégek a mai napig Blackberryket használnak, mivel annál teljes mértékben ellenőrizni tudják az adatokat, és korlátozni tudják azok felhasználási körét. A cég budapesti sajtótájékoztatón bemutatott új mobilmenedzsment alkalmazáscsomagja pedig szavaik szerint az iOS és Android eszközökből is Blackberryt csinál, azaz kiegészíti azokat a legmagasabb szintű biztonsági fejlesztésekkel. Ebben a felügyeleti feladatokat vezeték nélküli, automatikus regisztráció funkció, illetve a könnyen használható webes konzol teszi egyszerűbbé. A leltár- és eszközfelügyelet használatával pedig a szakemberek megtekinthetik a szervezet hálózatához kapcsolódó eszközöket, valamint nyomon követhetik és felügyelhetik a cégen belüli mobil eszközöket, illetve a felhasználói tevékenységeket.
Az alkalmazottak a vállalati fájl- és alkalmazástáron keresztül biztonságos módon férhetnek hozzá a munkájukhoz szükséges alkalmazásokhoz és dokumentumokhoz, a sajáteszköz-felügyeleti portál pedig további lehetőségeket biztosít a számukra. A portál segítségével az esetlegesen elveszített vagy ellopott mobiltelefonjaikat megkereshetik, illetve akár zárolhatják is azokat. Szükség esetén, a készüléken tárolt fájlok távolról is eltávolíthatók, ráadásul a felügyeleti megoldás képes külön kezelni a privát és céges adatokat az eszközön, így az is megoldható, hogy csak a vállalati információkat töröljék a készülékről.