Berta Sándor
Izland, a Facebook-sziget
Azt hihetnénk, hogy a szigetországban élőknek nincs szükségük a közösségi portálra, hiszen állandóan ismerősökbe botlanak. Ennek ellenére öt izlandiból négy regisztrált Facebook-tag.
A Socialbakers.com adatai alapján Magyarországon 42,37, Izlandon viszont a lakosság 72,16 százaléka van jelen a közösségi oldalon. Ugyanez az arány az internetezők esetében Magyarországon 68,55, míg Izlandon 73,91 százalék. "Nálunk majdnem mindenki rendelkezik internethozzáféréssel és éppen ezért magától értetődő, hogy a Facebook-használat esetében is éllovasok vagyunk. Mindez biztosan annak is köszönhető, hogy sok izlandi külföldön él vagy tanul, s ezért a közösségi portál jó kapcsolattartó eszköz" - jelentette ki Valgeir Magnusson, a reykjavíki Pipar-TBWA reklámügynökség ügyvezetője. A cég alakította ki a Volkswagen és a Kentucky Fried Chicken izlandi Facebook-oldalát.
Magyarország Facebook-elterjedtség tekintetében a 20. Európában
"A baráti körömből az elsők között csatlakoztam a platformhoz 4 évvel ezelőtt. Most egyetlen olyan izlandi sem ugrik be, aki ne lenne jelen ott is; talán csak a nagyapám, aki 60 éves és a 4 éves testvérem... nekik még nincs profiljuk. Annak ellenére, hogy minden egyes nap látom a barátaimat az iskolában, tanítás után mégis szívesen chatelek velük vagy üzeneteket küldök nekik. Mindig tudom, hogy mi történt velük és azt is, hogy mit csinálnak. Számos meghívást meg sem kapnék a Facebook nélkül. Miután a baráti körömből mindenki jelen van ott is, így mindenki mindig jól tájékozott. Amennyiben filmet nézek a számítógépemen, a Facebook akkor is megy a háttérben. A nyár óta van egy okostelefonom is, de nem tartozom azok közé, akik nem tudnak elszakadni a Facebooktól. Amennyiben például nyaralok, akkor szinte egyáltalán nem érdekel" - közölte Sigurdur Páll Ásgeirsson 16 éves diák.
Nils Wiberg 29 éves tervező ugyanakkor jó ellenpélda, mert azon kevés izlandiak egyike, akik nem regisztrálták magukat a közösségi oldalon. Ez a részéről teljesen tudatos döntés volt, amit azért hozott, mert nem akarta, hogy a technológia határozza meg az életét. Ennek a lépésnek azonban vannak negatív következményei, például lemarad egyes dolgokról. Ugyanakkor viszont szerinte ez egyáltalán nem rossz dolog, ráadásul az ügyfelei is szívesen találkoznak vele élőben. Akik nem látják a városban, azok küldhetnek neki e-mailt vagy akár fel is hívhatják, hogy meghívják egy partira vagy más eseményre, ezáltal legalább tudja, hogy kik a valódi barátai.
Birgitta Jonsdottir az izlandi parlament előtt; a Facebook a közösség ügyei iránti érdeklődést is növeli
Birgitta Jonsdottir politikus és aktivista így vélekedett a közösségi portálról és annak szerepéről: "A Facebook nagyon fontos. Mióta ilyen sokan használják, azóta sokkal több párbeszéd van, többek között a politikáról is. Még azok is meglehetősen aktívak, akik egyébként szociális szempontból meglehetősen elszigeteltnek számítanak. Mindez összefügg azzal is, hogy Izland az internetes polgári mozgalmak tekintetében is az éllovasok között van. Az emberek megszokták, hogy használják az olyan eszközöket, mint a Facebook és rajtuk keresztül kommunikáljanak. Mindez megkönnyíti az olyan platformok használatát, amelyeken a politikai ötletekről és konkrét törvényjavaslatokról lehet beszélgetni. Így a polgároknak sokkal több lehetőségük van arra, hogy befolyásolják a dolgokat és részt vegyenek a folyamatokban. Ilyen honlapot használ Reykjavík városa is, a szolgáltatás neve Better Reykjavík. Minden hónapban az öt legnépszerűbb ötlet a városi tanács elé kerül."
Izland 2010 júniusa óta kiemelten védi a médiacégeket és az újságírókat, illetve azok informátorait. A megszavazott csomag az internetszolgáltatókra, mint adattovábbítókra tekint, így ezek a cégek mentesülhetnek a szerzői jogsértési ügyekben a felelősségre vonás alól. Szintén védettnek minősülnek ezentúl az újságok online archívumai és megakadályozható az is, hogy egy vállalat vagy egy befolyásos személy megtiltsa egy újságcikk megjelentetését. A szigetország a 2008-as gazdasági összeomlás után a közösségi oldalak segítségével állt talpra.
A Socialbakers.com adatai alapján Magyarországon 42,37, Izlandon viszont a lakosság 72,16 százaléka van jelen a közösségi oldalon. Ugyanez az arány az internetezők esetében Magyarországon 68,55, míg Izlandon 73,91 százalék. "Nálunk majdnem mindenki rendelkezik internethozzáféréssel és éppen ezért magától értetődő, hogy a Facebook-használat esetében is éllovasok vagyunk. Mindez biztosan annak is köszönhető, hogy sok izlandi külföldön él vagy tanul, s ezért a közösségi portál jó kapcsolattartó eszköz" - jelentette ki Valgeir Magnusson, a reykjavíki Pipar-TBWA reklámügynökség ügyvezetője. A cég alakította ki a Volkswagen és a Kentucky Fried Chicken izlandi Facebook-oldalát.
Magyarország Facebook-elterjedtség tekintetében a 20. Európában
"A baráti körömből az elsők között csatlakoztam a platformhoz 4 évvel ezelőtt. Most egyetlen olyan izlandi sem ugrik be, aki ne lenne jelen ott is; talán csak a nagyapám, aki 60 éves és a 4 éves testvérem... nekik még nincs profiljuk. Annak ellenére, hogy minden egyes nap látom a barátaimat az iskolában, tanítás után mégis szívesen chatelek velük vagy üzeneteket küldök nekik. Mindig tudom, hogy mi történt velük és azt is, hogy mit csinálnak. Számos meghívást meg sem kapnék a Facebook nélkül. Miután a baráti körömből mindenki jelen van ott is, így mindenki mindig jól tájékozott. Amennyiben filmet nézek a számítógépemen, a Facebook akkor is megy a háttérben. A nyár óta van egy okostelefonom is, de nem tartozom azok közé, akik nem tudnak elszakadni a Facebooktól. Amennyiben például nyaralok, akkor szinte egyáltalán nem érdekel" - közölte Sigurdur Páll Ásgeirsson 16 éves diák.
Nils Wiberg 29 éves tervező ugyanakkor jó ellenpélda, mert azon kevés izlandiak egyike, akik nem regisztrálták magukat a közösségi oldalon. Ez a részéről teljesen tudatos döntés volt, amit azért hozott, mert nem akarta, hogy a technológia határozza meg az életét. Ennek a lépésnek azonban vannak negatív következményei, például lemarad egyes dolgokról. Ugyanakkor viszont szerinte ez egyáltalán nem rossz dolog, ráadásul az ügyfelei is szívesen találkoznak vele élőben. Akik nem látják a városban, azok küldhetnek neki e-mailt vagy akár fel is hívhatják, hogy meghívják egy partira vagy más eseményre, ezáltal legalább tudja, hogy kik a valódi barátai.
Birgitta Jonsdottir az izlandi parlament előtt; a Facebook a közösség ügyei iránti érdeklődést is növeli
Birgitta Jonsdottir politikus és aktivista így vélekedett a közösségi portálról és annak szerepéről: "A Facebook nagyon fontos. Mióta ilyen sokan használják, azóta sokkal több párbeszéd van, többek között a politikáról is. Még azok is meglehetősen aktívak, akik egyébként szociális szempontból meglehetősen elszigeteltnek számítanak. Mindez összefügg azzal is, hogy Izland az internetes polgári mozgalmak tekintetében is az éllovasok között van. Az emberek megszokták, hogy használják az olyan eszközöket, mint a Facebook és rajtuk keresztül kommunikáljanak. Mindez megkönnyíti az olyan platformok használatát, amelyeken a politikai ötletekről és konkrét törvényjavaslatokról lehet beszélgetni. Így a polgároknak sokkal több lehetőségük van arra, hogy befolyásolják a dolgokat és részt vegyenek a folyamatokban. Ilyen honlapot használ Reykjavík városa is, a szolgáltatás neve Better Reykjavík. Minden hónapban az öt legnépszerűbb ötlet a városi tanács elé kerül."
Izland 2010 júniusa óta kiemelten védi a médiacégeket és az újságírókat, illetve azok informátorait. A megszavazott csomag az internetszolgáltatókra, mint adattovábbítókra tekint, így ezek a cégek mentesülhetnek a szerzői jogsértési ügyekben a felelősségre vonás alól. Szintén védettnek minősülnek ezentúl az újságok online archívumai és megakadályozható az is, hogy egy vállalat vagy egy befolyásos személy megtiltsa egy újságcikk megjelentetését. A szigetország a 2008-as gazdasági összeomlás után a közösségi oldalak segítségével állt talpra.