Berta Sándor
A gazdasági válság idején luxus lett a kutatás
Napjainkban a vállalatok egyre kevesebbet költenek kutatásra. A gazdasági válság ezen a területen érezteti a legjobban a hatását, pedig itt kellene a legkevésbé takarékoskodni. Justin Rattner, az Intel technológiai és kutatási vezetője nyilatkozott a témában.
"Voltak olyan hangok, amelyek a kutatási projektjeinket kérdőjelezték meg. Ezek 6-7 évvel ezelőtt erősödtek fel, amikor a vállalatot átszerveztük. Akkor a kutatóknak jó ötleteik voltak a jövőbeli termékekkel kapcsolatban, azonban a fejlesztési folyamatban senki sem volt érdekelt. Napjainkra mindez megváltozott, ugyanis már a folyamat elején megpróbáljuk bevonni a munkába a kutatókat és a fejlesztőket. Átgondolják, hogy mik jelenthetik az áttöréseket és ezeket a dolgokat miként lehet termékekké formálni. A fő cél annak felismerése, hogy a jövőbeli megoldásoknak hol lesz piacuk. Tudnunk kell például, hogy az adott termékre csak évek múltán lesz igény és addig más dolgokra összpontosíthatunk."
"A cél az, hogy a találmányokból innovációk legyenek. A két dolog közel sem ugyanaz. Az innováció lehet termék, szolgáltatás vagy technológia, amit az emberek megvásárolnak és használnak. Ezzel szemben a találmány valami újdonság, amiből egyáltalán nem biztos, hogy termék lesz. Sokan ezt összekeverik és ez veszélyes. Az Egyesült Államokban az ipari kutatások a második világháború után a találmányokra koncentrált, a Bell Labs vagy a Xerox Parc nem véletlenül vált legendássá. De az innovációkat mások érték el. Olyan cégek, amelyek felismerték a találmányokban rejlő piaci lehetőségeket."
"A Bell Labs esetében például a tranzisztor kuriózumnak számított, de a Fairchild alapítói csináltak belőle terméket és Bob Noyce fektette le az integrált áramkörrel az Intel alapjait. Ugyanez elmondható a karakterisztikus programablakokról is, amelyek a Xeroxtól származnak, de amik az áttörést Steve Jobs Apple-alapítónak és a Macintosh számítógépnek köszönhetik. A probléma az, hogy sok cég túl sokáig a Bell Labs és a Xerox modelljét követte. Ez egészen addig tartott, amíg rá nem jöttek, hogy ugyan a kutatásba fektetett milliárdoknak köszönhetően sok találmánnyal gazdagodtak, de viszont túl kevés volt a piacképes termékük. Ezután a részvényesek nyomására sok társaság csökkentette a kutatásokra fordított összegeket. Úgy tűnik, hogy a válsághelyzetekben a kutatás az első, amiről lemondanak, olyan, mint egy luxuscikk. Ez azonban kockázatos, mert nem csak az Egyesült Államokban, hanem világszerte is gátolja az ipari kutatást" - jelentette ki Justin Rattner, az Intel technológiai és kutatási vezetője.
A szakember szerint ötletekből nincs hiány, azonban nincs elég ember és pénz ahhoz, hogy minden ötletet kipróbáljanak és megvalósítsanak, így az a kihívás, hogy az ötletekből termékeket csináljanak. Arra figyeltek fel, hogy ha minden szakember a találmányok helyett a termékekre összpontosít, akkor a fejlesztőkkel folytatott kommunikációban teljesen új szempontok bukkannak fel, ráadásul a folyamatban érintettek rádöbbennek, hogy mennyire nehéz egy találmányból terméket varázsolni. Az Intelnek jelenleg számos projektje van, melyek közül Rattner a Deep Safe technológiát emelte ki, amely lehetővé teszi, hogy az internetes forgalmat - az operációs rendszer nélkül - valós időben és hardveresen ellenőrizni lehessen. A Deep Safe segíthet abban, hogy a PC-k védetté váljanak az online támadásokkal szemben. Az óriáscégnek emellett kereken 50 hasonló projektje van és ezeknek a 30-40 százalékából lesz később piacképes termék.
"Egy új mikroprocesszor kifejlesztése 600 millió dollárba kerül. Ahhoz, hogy megépítsük a megalkotásához szükséges gyárat 6 milliárd dollárra van szükség. Azonban ha kiderült, hogy a termék hibás vagy a megjelenés időpontjára már elavult, akkor egy gigászi problémával állunk szemben. Ezt úgy kerülhetjük el, ha elég korán elkezdünk gondolkozni és igyekszünk minden lehetséges forgatókönyvet megvizsgálni még akkor is, ha ez rendkívül sokba kerül. De ha kiderül, hogy mégis valami baj van, akkor még mindig olcsóbb behúzni a vészféket, mint feleslegesen felépíteni egy üzemet. Néha jobb a technikai hibákat vagy a stratégiai tévedéseket elkerülni, mint egy olyan gyors sikert ünnepelni, amiről végül kiderül, hogy valójában mégsem akkora siker, sőt" - szögezte le végül az Intel technológiai és kutatási vezetője.
"Voltak olyan hangok, amelyek a kutatási projektjeinket kérdőjelezték meg. Ezek 6-7 évvel ezelőtt erősödtek fel, amikor a vállalatot átszerveztük. Akkor a kutatóknak jó ötleteik voltak a jövőbeli termékekkel kapcsolatban, azonban a fejlesztési folyamatban senki sem volt érdekelt. Napjainkra mindez megváltozott, ugyanis már a folyamat elején megpróbáljuk bevonni a munkába a kutatókat és a fejlesztőket. Átgondolják, hogy mik jelenthetik az áttöréseket és ezeket a dolgokat miként lehet termékekké formálni. A fő cél annak felismerése, hogy a jövőbeli megoldásoknak hol lesz piacuk. Tudnunk kell például, hogy az adott termékre csak évek múltán lesz igény és addig más dolgokra összpontosíthatunk."
"A cél az, hogy a találmányokból innovációk legyenek. A két dolog közel sem ugyanaz. Az innováció lehet termék, szolgáltatás vagy technológia, amit az emberek megvásárolnak és használnak. Ezzel szemben a találmány valami újdonság, amiből egyáltalán nem biztos, hogy termék lesz. Sokan ezt összekeverik és ez veszélyes. Az Egyesült Államokban az ipari kutatások a második világháború után a találmányokra koncentrált, a Bell Labs vagy a Xerox Parc nem véletlenül vált legendássá. De az innovációkat mások érték el. Olyan cégek, amelyek felismerték a találmányokban rejlő piaci lehetőségeket."
"A Bell Labs esetében például a tranzisztor kuriózumnak számított, de a Fairchild alapítói csináltak belőle terméket és Bob Noyce fektette le az integrált áramkörrel az Intel alapjait. Ugyanez elmondható a karakterisztikus programablakokról is, amelyek a Xeroxtól származnak, de amik az áttörést Steve Jobs Apple-alapítónak és a Macintosh számítógépnek köszönhetik. A probléma az, hogy sok cég túl sokáig a Bell Labs és a Xerox modelljét követte. Ez egészen addig tartott, amíg rá nem jöttek, hogy ugyan a kutatásba fektetett milliárdoknak köszönhetően sok találmánnyal gazdagodtak, de viszont túl kevés volt a piacképes termékük. Ezután a részvényesek nyomására sok társaság csökkentette a kutatásokra fordított összegeket. Úgy tűnik, hogy a válsághelyzetekben a kutatás az első, amiről lemondanak, olyan, mint egy luxuscikk. Ez azonban kockázatos, mert nem csak az Egyesült Államokban, hanem világszerte is gátolja az ipari kutatást" - jelentette ki Justin Rattner, az Intel technológiai és kutatási vezetője.
A szakember szerint ötletekből nincs hiány, azonban nincs elég ember és pénz ahhoz, hogy minden ötletet kipróbáljanak és megvalósítsanak, így az a kihívás, hogy az ötletekből termékeket csináljanak. Arra figyeltek fel, hogy ha minden szakember a találmányok helyett a termékekre összpontosít, akkor a fejlesztőkkel folytatott kommunikációban teljesen új szempontok bukkannak fel, ráadásul a folyamatban érintettek rádöbbennek, hogy mennyire nehéz egy találmányból terméket varázsolni. Az Intelnek jelenleg számos projektje van, melyek közül Rattner a Deep Safe technológiát emelte ki, amely lehetővé teszi, hogy az internetes forgalmat - az operációs rendszer nélkül - valós időben és hardveresen ellenőrizni lehessen. A Deep Safe segíthet abban, hogy a PC-k védetté váljanak az online támadásokkal szemben. Az óriáscégnek emellett kereken 50 hasonló projektje van és ezeknek a 30-40 százalékából lesz később piacképes termék.
"Egy új mikroprocesszor kifejlesztése 600 millió dollárba kerül. Ahhoz, hogy megépítsük a megalkotásához szükséges gyárat 6 milliárd dollárra van szükség. Azonban ha kiderült, hogy a termék hibás vagy a megjelenés időpontjára már elavult, akkor egy gigászi problémával állunk szemben. Ezt úgy kerülhetjük el, ha elég korán elkezdünk gondolkozni és igyekszünk minden lehetséges forgatókönyvet megvizsgálni még akkor is, ha ez rendkívül sokba kerül. De ha kiderül, hogy mégis valami baj van, akkor még mindig olcsóbb behúzni a vészféket, mint feleslegesen felépíteni egy üzemet. Néha jobb a technikai hibákat vagy a stratégiai tévedéseket elkerülni, mint egy olyan gyors sikert ünnepelni, amiről végül kiderül, hogy valójában mégsem akkora siker, sőt" - szögezte le végül az Intel technológiai és kutatási vezetője.