Berta Sándor
A távközlési cégek nem örülnek a videóplatformok sikerének
Az amerikai igazságügyi minisztérium átfogó vizsgálatot indított azért, mert erős a gyanúja annak, hogy a számos kábelszolgáltató elítélhető módon viselkedett az online videoplatformokkal szemben.
Az elmúlt években világszerte elterjedtek a streaming-ajánlatok és mindez igencsak szálkát jelent a televízióadók szemében, hiszen ők komoly konkurenseket látnak ezekben a portálokban. Az Egyesült Államokban sincs ez másként, azonban itt az illetékes szaktárca már közbelépett és igyekszik megakadályozni a komolyabb konfliktusok kialakulását. Az igazságügyi minisztérium képviselői beszéltek a streaming-szolgáltatók, többek között a Netflix és a Hulu vezetőivel, emellett megkeresték a Comcast és a Time Warner Cable menedzsereit is. A vitát az váltotta ki, hogy számos kábelszolgáltató kínál nem csak televíziós, hanem internetes csomagokat is az előfizetőinek. A felhasználók azonban nem szívesen választják ezeket a kombinált ajánlatokat és sokan inkább a Netflix, a Hulu vagy az Amazon Instant Video mellett döntenek.
A hivatal különösen a Comcast és az AT&T által alkalmazott adatkorlátozási gyakorlatot veszi górcső alá. Bár a Comcast néhány héttel ezelőtt változtatott a gyakorlatán, így sem kerülhette el a vizsgálatot. A cégek arra hivatkoznak, hogy kénytelenek megakadályozni a hálózataik túlterhelését. A Netflix, a Hulu és a többi videoplatform viszont azzal érvel, hogy e korlátozások megakadályozzák a streaming-ajánlatok használatát.
A minisztérium ezenkívül azt is szeretné kideríteni, hogy vajon a Comcast, az AT&T és a többi konszern megsértette-e a szabad piaci versenyre vonatkozó szabályokat azáltal, hogy a különböző online szolgáltatások használatát kábeltelevízió-előfizetési szerződéshez kötötte. Előfordult például, hogy egy ügyfél csak azután nézhette az ESPN műsorát az iPad készülékén, hogy előtte megadta a szerződési adatait. Górcső alá kerülnek az úgynevezett Most-Favored-Nation záradékok is, amik alapján a nagy kábeltelevíziós társaságok a legjobb feltételek mellett köthetnek szerződéseket a tartalomszolgáltatókkal. Vizsgálják majd, hogy ezeket a záradékokat gazdasági okokból határozzák-e meg, vagy esetleg azért, hogy távol tartsák a tartalomszolgáltatókat az online értékesítéstől.
Az elmúlt években világszerte elterjedtek a streaming-ajánlatok és mindez igencsak szálkát jelent a televízióadók szemében, hiszen ők komoly konkurenseket látnak ezekben a portálokban. Az Egyesült Államokban sincs ez másként, azonban itt az illetékes szaktárca már közbelépett és igyekszik megakadályozni a komolyabb konfliktusok kialakulását. Az igazságügyi minisztérium képviselői beszéltek a streaming-szolgáltatók, többek között a Netflix és a Hulu vezetőivel, emellett megkeresték a Comcast és a Time Warner Cable menedzsereit is. A vitát az váltotta ki, hogy számos kábelszolgáltató kínál nem csak televíziós, hanem internetes csomagokat is az előfizetőinek. A felhasználók azonban nem szívesen választják ezeket a kombinált ajánlatokat és sokan inkább a Netflix, a Hulu vagy az Amazon Instant Video mellett döntenek.
A hivatal különösen a Comcast és az AT&T által alkalmazott adatkorlátozási gyakorlatot veszi górcső alá. Bár a Comcast néhány héttel ezelőtt változtatott a gyakorlatán, így sem kerülhette el a vizsgálatot. A cégek arra hivatkoznak, hogy kénytelenek megakadályozni a hálózataik túlterhelését. A Netflix, a Hulu és a többi videoplatform viszont azzal érvel, hogy e korlátozások megakadályozzák a streaming-ajánlatok használatát.
A minisztérium ezenkívül azt is szeretné kideríteni, hogy vajon a Comcast, az AT&T és a többi konszern megsértette-e a szabad piaci versenyre vonatkozó szabályokat azáltal, hogy a különböző online szolgáltatások használatát kábeltelevízió-előfizetési szerződéshez kötötte. Előfordult például, hogy egy ügyfél csak azután nézhette az ESPN műsorát az iPad készülékén, hogy előtte megadta a szerződési adatait. Górcső alá kerülnek az úgynevezett Most-Favored-Nation záradékok is, amik alapján a nagy kábeltelevíziós társaságok a legjobb feltételek mellett köthetnek szerződéseket a tartalomszolgáltatókkal. Vizsgálják majd, hogy ezeket a záradékokat gazdasági okokból határozzák-e meg, vagy esetleg azért, hogy távol tartsák a tartalomszolgáltatókat az online értékesítéstől.