Berta Sándor
Videochat siketeknek
A Washingtoni Egyetem kutatói egy olyan videochat-formátumot fejlesztettek ki, amelyet a mobiltelefonokon is alkalmazható jelbeszédre optimalizáltak.
Az Eve Riskin, Richard Ladner és Sheila Hemami professzorokból, Jacob Wobbrock docensből, valamint Neva Cherniavsky, Jaehong Chon és Rahul Vanam egyetemi hallgatókból álló csoport célja az volt, hogy a jelbeszéd tökéletes minőségben látható legyen a mobil készülékek kis méretű kijelzőin is, ugyanakkor az adatátvitel se foglalja le túlzottan a sávszélességet. A megoldást a tömörítési technológiák jelentik, amelyeknek köszönhetően a kapcsolat akár a régebbi mobiltelefonokon és a hagyományos GSM-hálózatokban is könnyen létrejöhet, s így a beszélgetőpartnerek valós időben beszélgethessenek egymással.
Ahhoz, hogy a jelbeszéd a kis méretű mobil képernyőkön is jól látható legyen elsősorban kiváló képminőségre van szükség. Ezt a Washingtoni Egyetem munkatársai különleges algoritmusok és képelemző eljárások segítségével biztosítják. Az alkalmazott megoldások a jelbeszédet alkalmazó személy kéz- és fejmozdulataira összpontosítanak, ezért a beszélgetésben résztvevők arcát és kezeit a beszélgetések ideje alatt nagy, míg a hátteret kisebb felbontásban mutatja meg.
A tömörítésekhez a H.264/AVC eljárást és az x264 kódolórendszert használják. A kutatók egyúttal ügyeltek arra is, hogy az új szoftver kihasználja a számos készülékbe beépített mozgásérzékelő szenzorok képességeit is, ezért a videochat-funkció csak akkor aktiválódik, ha a hívott fél jelbeszédet használ. Így meg lehet óvni a mobil akkumulátorokat a túl gyors lemerüléstől.
A fejlesztésnek köszönhetően már egy siket vagy hallássérült személy is használhatja a Facebookot, a Twittert, küldhet és fogadhat SMS-ket, MMS-ket, valamint e-maileket, továbbá videotelefon-beszélgetéseket folytathat. A szakemberek a Nokia számos okostelefonján, illetve a HTC Evo és az iPhone 4 készülékén is tesztelték a programot. Utóbbinál azt tapasztalták, hogy a szolgáltatás kizárólag két iPhone 4 között és csak WLAN-kapcsolaton keresztül működött zökkenőmentesen.
Eve Riskin, a projekt vezetője elmondta: az Egyesült Államokban ez volt az első olyan kutatás, amely azt vizsgálta, miként használhatják a siketek vagy a hallássérültek a videotelefonálásra alkalmas mobil eszközöket. A MobileASL csoport tagjai június 28-tól tesztelték a rendszert, összesen 200 hívást kezdeményeztek, illetve fogadtak. A szakember közölte: tisztában vannak azzal, hogy a vizsgált modellek hogyan viselkednek laboratóriumi körülmények között, ezért fontosnak tartották az éles teszteket is, hogy lássák, miként vizsgázik a technológia a legkülönbözőbb élethelyzetekben.
A programot támogatta az amerikai Nemzeti Tudományos Alap, a Sprint Nextel, a Sorenson Communications, a Microsoft, a Johnson Családi Alapítvány, a Bill és Melinda Gates Alapítvány, a Cray, az Oracle, a Google és a SignOn.
Az Eve Riskin, Richard Ladner és Sheila Hemami professzorokból, Jacob Wobbrock docensből, valamint Neva Cherniavsky, Jaehong Chon és Rahul Vanam egyetemi hallgatókból álló csoport célja az volt, hogy a jelbeszéd tökéletes minőségben látható legyen a mobil készülékek kis méretű kijelzőin is, ugyanakkor az adatátvitel se foglalja le túlzottan a sávszélességet. A megoldást a tömörítési technológiák jelentik, amelyeknek köszönhetően a kapcsolat akár a régebbi mobiltelefonokon és a hagyományos GSM-hálózatokban is könnyen létrejöhet, s így a beszélgetőpartnerek valós időben beszélgethessenek egymással.
Ahhoz, hogy a jelbeszéd a kis méretű mobil képernyőkön is jól látható legyen elsősorban kiváló képminőségre van szükség. Ezt a Washingtoni Egyetem munkatársai különleges algoritmusok és képelemző eljárások segítségével biztosítják. Az alkalmazott megoldások a jelbeszédet alkalmazó személy kéz- és fejmozdulataira összpontosítanak, ezért a beszélgetésben résztvevők arcát és kezeit a beszélgetések ideje alatt nagy, míg a hátteret kisebb felbontásban mutatja meg.
A tömörítésekhez a H.264/AVC eljárást és az x264 kódolórendszert használják. A kutatók egyúttal ügyeltek arra is, hogy az új szoftver kihasználja a számos készülékbe beépített mozgásérzékelő szenzorok képességeit is, ezért a videochat-funkció csak akkor aktiválódik, ha a hívott fél jelbeszédet használ. Így meg lehet óvni a mobil akkumulátorokat a túl gyors lemerüléstől.
A fejlesztésnek köszönhetően már egy siket vagy hallássérült személy is használhatja a Facebookot, a Twittert, küldhet és fogadhat SMS-ket, MMS-ket, valamint e-maileket, továbbá videotelefon-beszélgetéseket folytathat. A szakemberek a Nokia számos okostelefonján, illetve a HTC Evo és az iPhone 4 készülékén is tesztelték a programot. Utóbbinál azt tapasztalták, hogy a szolgáltatás kizárólag két iPhone 4 között és csak WLAN-kapcsolaton keresztül működött zökkenőmentesen.
Eve Riskin, a projekt vezetője elmondta: az Egyesült Államokban ez volt az első olyan kutatás, amely azt vizsgálta, miként használhatják a siketek vagy a hallássérültek a videotelefonálásra alkalmas mobil eszközöket. A MobileASL csoport tagjai június 28-tól tesztelték a rendszert, összesen 200 hívást kezdeményeztek, illetve fogadtak. A szakember közölte: tisztában vannak azzal, hogy a vizsgált modellek hogyan viselkednek laboratóriumi körülmények között, ezért fontosnak tartották az éles teszteket is, hogy lássák, miként vizsgázik a technológia a legkülönbözőbb élethelyzetekben.
A programot támogatta az amerikai Nemzeti Tudományos Alap, a Sprint Nextel, a Sorenson Communications, a Microsoft, a Johnson Családi Alapítvány, a Bill és Melinda Gates Alapítvány, a Cray, az Oracle, a Google és a SignOn.