Berta Sándor
EEG vizsgálatokkal javítanának a videokódolásokon
A Berlini Műszaki Egyetem és a Charité egyetemi klinika tudósai közös projekt keretében fejlesztenék tovább a videokódolási eljárásokat. A cél az, hogy a jövőben a tömörített videofelvételek kevésbé legyenek elmosódottak.
YouTube-videó és az EEG - ezt a két dolgot nehezen lehet összekötni, de egy négy professzor - dr. Thomas Wiegand, dr. Klaus-Robert Müller, dr. Benjamin Blankertz és dr. Gabriel Curio - alkotta csoportnak mégis sikerült. (Wiegand részt vett a H.264 kifejlesztésében is.) A négy kutató egy olyan módszert fejlesztett ki, amely az EEG-t hívta segítségül annak megállapítására, hogy a felhasználók mikor tekintenek elmosódottnak egy felvételt és mikor nem. A videokódolási eljárások kifejlesztői eddig szinte kizárólag a felhasználóktól érkező szubjektív visszajelzésekre támaszkodhattak, így állapították meg, hogy egy adott eljárás jó-e vagy sem. Most azonban a professzorok egy olyan szabványt alkottak meg, amely az eddiginél objektívebben segít eldönteni ezt a kérdést.
A tesztekben részt vevőknek több videót lejátszottak. A felvételek közül számos torz és elmosódott volt, s nekik gombnyomással kellett jelezniük, hogy észlelték-e ezeket a problémákat vagy sem. Ezzel párhuzamosan azonban EEG-elektródákat is tettek a fejükre azért, hogy megfigyeljék milyen agyi tevékenység zajlik a döntés pillanatában. Így megállapítható volt, hogy a torzítások milyen mértékben hatottak a tesztben résztvevőkre.
A mostani projekt keretében megszerzett tapasztalatokból a felhasználók sokat profitálhatnak majd, az adatokat mind a fejlesztők, mind a tömörített videókkal dolgozó műsorszolgáltatók hasznosíthatják. A táblagépek és az okostelefonok elterjedésével egyre fontosabbá válik a videótovábbítás, s persze a tudósok hangsúlyozták: az sem mindegy, hogy minél kevesebb bitet forgalmazunk, annál több sávszélesség és tárhely takarítható meg, illetve az áramfogyasztás is csökkenthető.
YouTube-videó és az EEG - ezt a két dolgot nehezen lehet összekötni, de egy négy professzor - dr. Thomas Wiegand, dr. Klaus-Robert Müller, dr. Benjamin Blankertz és dr. Gabriel Curio - alkotta csoportnak mégis sikerült. (Wiegand részt vett a H.264 kifejlesztésében is.) A négy kutató egy olyan módszert fejlesztett ki, amely az EEG-t hívta segítségül annak megállapítására, hogy a felhasználók mikor tekintenek elmosódottnak egy felvételt és mikor nem. A videokódolási eljárások kifejlesztői eddig szinte kizárólag a felhasználóktól érkező szubjektív visszajelzésekre támaszkodhattak, így állapították meg, hogy egy adott eljárás jó-e vagy sem. Most azonban a professzorok egy olyan szabványt alkottak meg, amely az eddiginél objektívebben segít eldönteni ezt a kérdést.
A tesztekben részt vevőknek több videót lejátszottak. A felvételek közül számos torz és elmosódott volt, s nekik gombnyomással kellett jelezniük, hogy észlelték-e ezeket a problémákat vagy sem. Ezzel párhuzamosan azonban EEG-elektródákat is tettek a fejükre azért, hogy megfigyeljék milyen agyi tevékenység zajlik a döntés pillanatában. Így megállapítható volt, hogy a torzítások milyen mértékben hatottak a tesztben résztvevőkre.
A mostani projekt keretében megszerzett tapasztalatokból a felhasználók sokat profitálhatnak majd, az adatokat mind a fejlesztők, mind a tömörített videókkal dolgozó műsorszolgáltatók hasznosíthatják. A táblagépek és az okostelefonok elterjedésével egyre fontosabbá válik a videótovábbítás, s persze a tudósok hangsúlyozták: az sem mindegy, hogy minél kevesebb bitet forgalmazunk, annál több sávszélesség és tárhely takarítható meg, illetve az áramfogyasztás is csökkenthető.