Berta Sándor
Ismét előtérbe kerül Assange ügye
A következő hetekben újra a címoldalakra kerülhet Julian Assange, a Wikileaks alapítója, miután az Egyesült Államok továbbra sem tett le arról, hogy felelősségre vonja.
Az amerikai hatóságok által folytatott vizsgálatok még nem zárultak le, s az ausztrál férfi ügye gyakran szóba kerül a diplomáciai beszélgetések során. Erről írt a The Sydney Morning Herald. Az újság beszámolt arról, hogy az elmúlt másfél évben az ausztrál diplomaták folyamatosan nyomon követték az amerikai vizsgálatokat. A washingtoni ausztrál követség rendszeresen küldött információkat az ausztrál kormánynak. Az egyik ilyen üzenet azt emelte ki, hogy az USA jelenleg is vizsgálja annak a lehetőségét, hogy minél több vádpontot fogalmazzon meg a Wikileaks alapítójával szemben. A vádpontok között szerepelnek a kémkedés és az összeesküvés is.
Az amerikai ügyészek még mindig abban a hiszemben vannak, hogy volt közvetlen kapcsolat a bagdadi felvételt, illetve más iratokat kiszivárogtató Bradley Manning és Julian Assange között. Az eljárás során azt akarják bizonyítani, hogy Manning a Wikileaks alapítójától kapott utasításokat és az ő kérésére keresett információkat. Vagyis a platform nem csak nyilvánosságra hozta a dokumentumokat, hanem támogatta, sőt, kezdeményezte a beszerzésüket. A washingtoni ausztrál követség egyik munkatársa egyébként végig jelen lehetett Manning decemberi, összesen 7 napon át tartó kihallgatása során.
A The Sydney Morning Herald persze számos diplomáciai táviratba és üzenetbe nem tekinthetett be, mivel ez a lépés veszélyeztette volna Ausztrália diplomáciai viszonyait. Két további dokumentumot pedig teljesen visszatartottak a helyi hatóságok, mert azok "titkosszolgálati iratok".
A Wikileaks alapítóját 2010 decemberében vették őrizetbe. Washington már akkor kereste a felelősségre vonásának módját. Az amerikai igazságügyi minisztérium tavaly januárban kérte a Twittertől, hogy adja ki azon felhasználói személyes információit, akik az elmúlt években segíthették a WikiLeaks portált vagy kapcsolatban voltak vele, illetve annak vezetőjével. Emellett további két cégnél keresték a platform informátorait. A 39 éves ausztrál férfit egyébként azért tartóztatták le Londonban, mert feljelentések szerint szexuálisan erőszakoskodott 31 éves szállásadónőjével és egy másik, 27 esztendős lánnyal. Assange januárban televíziós műsort kapott és jó eséllyel indulhat az ausztrál választásokon is.
Az amerikai hatóságok által folytatott vizsgálatok még nem zárultak le, s az ausztrál férfi ügye gyakran szóba kerül a diplomáciai beszélgetések során. Erről írt a The Sydney Morning Herald. Az újság beszámolt arról, hogy az elmúlt másfél évben az ausztrál diplomaták folyamatosan nyomon követték az amerikai vizsgálatokat. A washingtoni ausztrál követség rendszeresen küldött információkat az ausztrál kormánynak. Az egyik ilyen üzenet azt emelte ki, hogy az USA jelenleg is vizsgálja annak a lehetőségét, hogy minél több vádpontot fogalmazzon meg a Wikileaks alapítójával szemben. A vádpontok között szerepelnek a kémkedés és az összeesküvés is.
Az amerikai ügyészek még mindig abban a hiszemben vannak, hogy volt közvetlen kapcsolat a bagdadi felvételt, illetve más iratokat kiszivárogtató Bradley Manning és Julian Assange között. Az eljárás során azt akarják bizonyítani, hogy Manning a Wikileaks alapítójától kapott utasításokat és az ő kérésére keresett információkat. Vagyis a platform nem csak nyilvánosságra hozta a dokumentumokat, hanem támogatta, sőt, kezdeményezte a beszerzésüket. A washingtoni ausztrál követség egyik munkatársa egyébként végig jelen lehetett Manning decemberi, összesen 7 napon át tartó kihallgatása során.
A The Sydney Morning Herald persze számos diplomáciai táviratba és üzenetbe nem tekinthetett be, mivel ez a lépés veszélyeztette volna Ausztrália diplomáciai viszonyait. Két további dokumentumot pedig teljesen visszatartottak a helyi hatóságok, mert azok "titkosszolgálati iratok".
A Wikileaks alapítóját 2010 decemberében vették őrizetbe. Washington már akkor kereste a felelősségre vonásának módját. Az amerikai igazságügyi minisztérium tavaly januárban kérte a Twittertől, hogy adja ki azon felhasználói személyes információit, akik az elmúlt években segíthették a WikiLeaks portált vagy kapcsolatban voltak vele, illetve annak vezetőjével. Emellett további két cégnél keresték a platform informátorait. A 39 éves ausztrál férfit egyébként azért tartóztatták le Londonban, mert feljelentések szerint szexuálisan erőszakoskodott 31 éves szállásadónőjével és egy másik, 27 esztendős lánnyal. Assange januárban televíziós műsort kapott és jó eséllyel indulhat az ausztrál választásokon is.