Berta Sándor
Dolgozik a Wikileaks-ügyön az amerikai igazságügyi minisztérium
A szaktárca azt szeretné elérni, hogy a mikroblog-szolgáltatás adja ki azon felhasználói személyes információit, akik az elmúlt években segíthették a WikiLeaks portált vagy kapcsolatban voltak vele, illetve annak vezetőjével.
A CNet hírportál cikke szerint az érintett személyek között van Birgitta Jonsdottir izlandi parlamenti képviselő, Jacob Appelbaum internetes aktivista, valamint Rop Gonggrijp holland hacker, aki egyben az XS4ALL nevű szolgáltató alapítója. Ellenük az a vád, hogy a bagdadi felvétel végén név szerint, mint producerek szerepelnek.
Az adatok kiadását kérő dokumentumot a Virginia állambeli szövetségi bíróság nevében Theresa Buchanan alexandriai bíró írta alá. Az irat hivatalosan egy úgynevezett 2703(d) utasítás, amelynek segítségével az internetes szolgáltatások működtetői arra kényszeríthetők, hogy az állami nyomozásokhoz, vizsgálatokhoz kapcsolódó információkat adjanak át a hatóságoknak.
Az első dokumentum 3 napot hagyott a Twitternek az együttműködésre és az adatok kiadására. Egyúttal a bíró utasította a Twittert, hogy a dologról ne tájékoztassa a három érintettet. A mikroblog-szolgáltatás ez utóbbi követelésnek nem tett eleget, mondván: biztosítani akarta annak a lehetőségét, hogy Jonsdottirék védekezhessenek. Később a Twitter engedélyt kapott arra, hogy mégis tájékoztassa az ügyről az érintetteket és az adatátadási határidő is meghosszabbodott. Jonsdottirnak, Appelbaumnak és Gonggrijpnek lehetősége van fellebbezni a döntés ellen.
Úgy tűnik, hogy bár az amerikai igazságügyi minisztérium még semmivel sem vádolja Julian Assange-ot, de már megkezdte a bizonyítékok és a különböző információk összegyűjtését, amely azt vetíti előre, hogy a férfit az Egyesült Államokban bíróság elé akarják állítani. A kikért adatok között vannak Julian Assange és a bagdadi felvételeket kiszivárogtató Bradley Manning Twitter-üzenetei, valamint Jonsdottir, Appelbaum és Gonggrijp családi és utóneve, magán és munkahelyi (üzleti) címe, e-mail címe, más kapcsolati adataik, a Twitter-információk (kapcsolati adataik, a használt szolgáltatások neve, mennyi ideig használták őket stb.), IP-címük, telefonszámaik, hálózati információik.
Az izlandi képviselő blogbejegyzésében megerősítette a hírt: "Az amerikai kormány minden 2009. november elseje után írt üzenetemről tudni akar. Tudják, hogy az izlandi parlament tagja vagyok?" - tette fel a kérdést az egyik tweetjében. Majd kitért arra is, hogy tíz napja van a követelések teljesítésére.
A politikus a The Guardiannek úgy nyilatkozott, hogy az amerikai kormány túlzásba esett, mivel ő, mint parlamenti képviselő és az izlandi parlament külügyi bizottságának tagja különösen védett az ilyen megkeresésekkel szemben. Éppen ezért minél előbb kapcsolatba fog lépni az amerikai nagykövettel, hogy világossá tegye az USA számára: elfogadhatatlan ez az eljárás. Szintén ezt nyilatkozta Össur Skarphedinsson izlandi külügyminiszter is, aki hozzátette: nem megengedhető, hogy választott képviselőkkel szemben az Egyesült Államok így járjon el.
Marc Rotenberg, az Electronic Privacy Information Centre (EPIC) elnöke azt mondta a brit napilapnak: azt gyanítja, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium titkos dokumentumok kiszivárogtatása miatt megpróbál pert indítani Assange ellen. Kétséges azonban, hogy egy ilyen eljárás törvényes lenne. Glenn Greenwald újságíró, a Salon.com-on megjelent cikkben azt feszegette, hogy vajon más cégek, például a Facebook vagy a Google is kaptak-e ilyen dokumentumokat, s titokban eleget is tettek a kéréseknek? Ugyanezt gyanítja egyébként a Wikileaks is.
A CNet hírportál cikke szerint az érintett személyek között van Birgitta Jonsdottir izlandi parlamenti képviselő, Jacob Appelbaum internetes aktivista, valamint Rop Gonggrijp holland hacker, aki egyben az XS4ALL nevű szolgáltató alapítója. Ellenük az a vád, hogy a bagdadi felvétel végén név szerint, mint producerek szerepelnek.
Az adatok kiadását kérő dokumentumot a Virginia állambeli szövetségi bíróság nevében Theresa Buchanan alexandriai bíró írta alá. Az irat hivatalosan egy úgynevezett 2703(d) utasítás, amelynek segítségével az internetes szolgáltatások működtetői arra kényszeríthetők, hogy az állami nyomozásokhoz, vizsgálatokhoz kapcsolódó információkat adjanak át a hatóságoknak.
Az első dokumentum 3 napot hagyott a Twitternek az együttműködésre és az adatok kiadására. Egyúttal a bíró utasította a Twittert, hogy a dologról ne tájékoztassa a három érintettet. A mikroblog-szolgáltatás ez utóbbi követelésnek nem tett eleget, mondván: biztosítani akarta annak a lehetőségét, hogy Jonsdottirék védekezhessenek. Később a Twitter engedélyt kapott arra, hogy mégis tájékoztassa az ügyről az érintetteket és az adatátadási határidő is meghosszabbodott. Jonsdottirnak, Appelbaumnak és Gonggrijpnek lehetősége van fellebbezni a döntés ellen.
Úgy tűnik, hogy bár az amerikai igazságügyi minisztérium még semmivel sem vádolja Julian Assange-ot, de már megkezdte a bizonyítékok és a különböző információk összegyűjtését, amely azt vetíti előre, hogy a férfit az Egyesült Államokban bíróság elé akarják állítani. A kikért adatok között vannak Julian Assange és a bagdadi felvételeket kiszivárogtató Bradley Manning Twitter-üzenetei, valamint Jonsdottir, Appelbaum és Gonggrijp családi és utóneve, magán és munkahelyi (üzleti) címe, e-mail címe, más kapcsolati adataik, a Twitter-információk (kapcsolati adataik, a használt szolgáltatások neve, mennyi ideig használták őket stb.), IP-címük, telefonszámaik, hálózati információik.
Az izlandi képviselő blogbejegyzésében megerősítette a hírt: "Az amerikai kormány minden 2009. november elseje után írt üzenetemről tudni akar. Tudják, hogy az izlandi parlament tagja vagyok?" - tette fel a kérdést az egyik tweetjében. Majd kitért arra is, hogy tíz napja van a követelések teljesítésére.
A politikus a The Guardiannek úgy nyilatkozott, hogy az amerikai kormány túlzásba esett, mivel ő, mint parlamenti képviselő és az izlandi parlament külügyi bizottságának tagja különösen védett az ilyen megkeresésekkel szemben. Éppen ezért minél előbb kapcsolatba fog lépni az amerikai nagykövettel, hogy világossá tegye az USA számára: elfogadhatatlan ez az eljárás. Szintén ezt nyilatkozta Össur Skarphedinsson izlandi külügyminiszter is, aki hozzátette: nem megengedhető, hogy választott képviselőkkel szemben az Egyesült Államok így járjon el.
Marc Rotenberg, az Electronic Privacy Information Centre (EPIC) elnöke azt mondta a brit napilapnak: azt gyanítja, hogy az amerikai igazságügyi minisztérium titkos dokumentumok kiszivárogtatása miatt megpróbál pert indítani Assange ellen. Kétséges azonban, hogy egy ilyen eljárás törvényes lenne. Glenn Greenwald újságíró, a Salon.com-on megjelent cikkben azt feszegette, hogy vajon más cégek, például a Facebook vagy a Google is kaptak-e ilyen dokumentumokat, s titokban eleget is tettek a kéréseknek? Ugyanezt gyanítja egyébként a Wikileaks is.
