Az adatközpont nem csupán egy IT-rendszert jelent, ezért a hatékonyságmérést is az integráns rendszer egészére kell alkalmazni - mondta Peter Hannaford, az APC by Schneider Electric tanácsadója. Ha azonos költségmutatók mellett választani lehet, a tanácsadó a kiszervezést javasolja.

A kiotói egyezmény miatt a nyugati országokban egyre nehezebb adatközpontot létesíteni: ez jelenthet versenyelőnyt a közép-kelet-európai régió számára?
- Igen, az előny egyértelmű, de emellett az olcsó munkaerő és az alacsony ingatlanbérleti díjak is számításba jönnek. Végső soron a hatékonyságot a költségszint alakulásán mérjük. Az már csak egy bónusz, hogy eközben a "bolygót is megmentjük". Ugyanakkor azt is gondolom, hogy a fejlődő piacok egyikének sem kell megküzdenie az "örökségével": a technológiai fejlődésben nagyobb ugrásra képesek ezek az országok, mint a nyugati piacok, ahol az adatközponti szereplők már nem léphetik át egykönnyen a technológia evolúciós lépcsőfokait. A gyors fejlődéshez olyan környezetet kell teremteni, ahol az informatikát már a közművek közé sorolják. Ma már a piac világméretű, az adatközpontokat pedig ott fogják felépíteni, ahol a leggazdaságosabb, a figyelem egyre inkább a fejlődő piacok felé fordul.

A virtualizáció, a számítási felhő új fejezetet nyitott az adatközpontok életében. Segíti mindez a kiszervezési hajlandóságot?
- Ez egy gyakran felmerülő kérdés. Nemrégiben a Közel-Keleten kértek tőlem tanácsot egy kiszervezéssel kapcsolatban. Miután minden költségelemet számításba vettek, és nem látszott érdemi eltérés a saját üzemeltetés és a kiszervezés költségei között, az ügyfél a saját üzemeltetés mellett foglalt állást az ellenőrzés megtartása miatt. Le kell számolni bizonyos előítéletekkel, hiszen a kiszervezés gyakorta nagyobb kontrollt biztosít, mint a házon belüli megoldás. A hoszting-cégeknél az adatbiztonság sokkal magasabb szintű, mint saját üzemeltetés esetén. Véleményem szerint minden út a számítási felhő (utility computing) irányába vezet, és ha választani lehet, akkor személy szerint kiszervezek és elmegyek nyugodtan golfozni.

Mit nevezhetünk ma az UPS-ek szent Gráljának? Mi okozza a legtöbb fejtörést a fejlesztőknek?
- A szünetmentes tápegységek hatékonysága nagyjából elérte a csúcsot, a költséghatékonyság leginkább már csak azzal növelhető, ha kevesebb egységet használunk. A jövőben komoly fejlődés csak a töltési technológiákban várható, itt van lehetőség arra, hogy új megoldások jelenjenek meg. Az UPS-ekre, illetve a hűtésre is igaz, amit már említettem: a hatékonyság elsődleges eszköze a megfelelő méretezés. Ami számomra sokkal inkább a szent Grált jelenti, az az átfogó, egységes adatközponti üzemeltetés szemlélete, ami szerves egységként kezeli a hálózati és az IT-infrastruktúrát is.

Ön szerint ideje, hogy az energiafelhasználás hatékonyságának (PUE) mérése helyett az adatközpontok hatékonyságát (DCUE) mérjük. Miért van erre szükség?
- Egyre többen ismerik fel, hogy az adatközpontok nem tekinthetők pusztán fizikai infrastruktúrának vagy kizárólag IT-hálózatnak: a központok e kettő kombinációját jelentik. Éppen ezért ha az adatközpontok hatékonyságának méréséről beszélünk, nem lehet szó csupán az egyik szempontról. Az adatközpont kihasználásának hatékonysága nem szűkíthető csupán a UPS-ek és a hűtési megoldások fogyasztási mutatóira. A legfontosabb szempont a skálázhatóság: az adatközpont hatékonysága a megfelelő méretezésen múlik.

Adatközpontokat azért építünk, hogy gondoskodjunk egy vállalat IT-rendszeréről, ez áll a szemlélet középpontjában. Bármi, amit az informatikai rendszer köré építünk, ezt a célt szolgálja, az adatközpont hatékonysága pedig legjobban a rendszer egészét vizsgálva mérhető. A PUE a teljes képnek csupán egy részét, az energetikai szempontot mutatja, de az IT-rendszer kihasználtságára vonatkozóan már nem szolgáltat adatokat. A DCUE (az adatközpont kihasználtságának hatékonysága) már IT-szempontból is megmutatja, hogy megfelelően méretezett-e a központ informatikai rendszere.