A telefonadóról szóló, pénteken elfogadott jogszabály több okból is felkeltheti az Európai Unió figyelmét − mondta Szántó Tibor, a Morley Allen & Overy Iroda ügyvédje. Az egyik ilyen kritikus pont, hogy a jogszabály szerint az adó alanya a távközlési szolgáltató, ezért meg kell vizsgálni, hogy a jogszabály megfelel-e az unió elektronikus hírközlésre vonatkozó irányelveinek.

Az Európai Bizottság korábban három országgal − Spanyolországgal, Franciaországgal és Magyarországgal − kapcsolatban már indított eljárást hasonló előzmények után, amikor a távközlési szolgáltatókat valamilyen speciális díj vagy adó megfizetésére kötelezték. Az unió hírközlési szektorra vonatkozó irányelveinek egyike tartalmaz olyan rendelkezést, amely a szektort érintő elvonásokkal kapcsolatban speciális előírást fogalmaz meg, a Bizottság álláspontja szerint a szabályozások ennek nem feleltek meg. Az eljárás mindhárom esetben az Európai Unió Bírósága előtt zajlik jelenleg.

Hasonló kérdésben Máltán és Olaszországban is indult eljárás, az ottani bíróságok az európai testülethez fordultak a kérdéssel, hogy a tagállami gyakorlat megfelel-e az unió szabályainak. Mindez jelzi, hogy több kormány is igyekszik a prosperáló telekomszektorból pénzt "kiszedni" − tette hozzá Szántó. Az ügyvéd ezért nem tartja kizártnak, hogy Brüsszel hasonló alapon megvizsgálja az újonnan bevezetett magyarországi adót is.

Legalább ilyen lényeges és aggályos pont lehet, hogy a jogszabály kiemel egyfajta terméket, hiszen az elektronikus hírközlési szolgáltatások közül kizárólag a telefonszolgáltatásra határoz meg adókötelezettséget. Mindez azt jelenti, hogy az iparágon belül azon cégek, amelyek egy adott modell és technológia felhasználásával nyújtanak szolgáltatást, kötelesek fizetni, mások azonban nem, az eltérő technológiai adottságok miatt az adó megfizetése alól mentesülők így versenyelőnybe kerülnek a többiekkel szemben. Felmerül tehát a lehetőség, hogy az új adó olyan módon torzítja a versenyt, amit Brüsszel állami támogatásként értékel majd, ezért az Európai Bizottság kifogást emel ellene.

Az is kérdés, hogy a jogszabály kiállja-e az unió hírközlési irányelveiben meghatározott, technológiasemlegességre vonatkozó szabályokat. Az új adó kiterjed a mobil rádiótelefon-szolgáltatásra, így a roamingra is, márpedig az EU rendelkezik erre vonatkozó árszabályozással, ezért Szántó szerint kérdéses lehet, hogy a magyar törvény mennyiben felel meg ennek. A telefonadó ötlete néhány hete merült fel, és szakértők szerint miután ez − az év végén kivezetendő ágazati válságadóval ellentétben − nem ideiglenes, Brüsszel sem tekintheti "egyszeri" kiigazításnak. A szolgáltatók korábban jelezték, hogy az új jogszabály forgalomcsökkenést eredményez, ami közvetetten negatívan hat az érintett cégek áfabefizetéseire.