Napi Online
Pénteken már átmehet a távközlési adóról szóló törvény
Részletes vitára bocsátotta az Országgyűlés a távközlési adóról szóló törvényjavaslatot, így pénteken akár meg is szavazhatják a képviselők az indítványt.
Az Országgyűlés kedden délelőtt részletes vitára bocsátotta a távközlési adóról és a médiaszolgáltatásokkal összefüggő törvénymódosításról szóló indítványokat, így e vitákat követően, ha péntekre új ülésnapot hívnak össze a képviselők, aznap már el is fogadhatják ezeket.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tájékoztatása szerint a távközlési adót július 1-jétől vezetnék be, de ténylegesen augusztustól szednék be. Az első 10 perc adómentes lesz, efölött minden perc 2 forinttal adózik, hasonlóan az SMS-ekhez és MMS-ekhez. A kormány tervei alapján az adó a magánszemélyekre vetítve havonta legfeljebb 700 forint, a cégeknek pedig maximum 2500 forint lehet. A távközlési cégekre kivetett adótól az idén 30 milliárd forintos, jövőre pedig 52 milliárd forintos bevételt vár a kormány.
A médiaszolgáltatásokkal összefüggő törvénymódosítást azért nyújtotta be Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, mert az Alkotmánybíróság decemberben megsemmisítette a vonatkozó törvény egyes részeit. A változtatás értelmében például a jövőben nem kötelezhető az újságíró vagy a szerkesztőség az informátora felfedésére. Ennek eljárási szabályait azonban más törvények rögzítik a jövőben.
A távközlési adóról szóló törvényjavaslat részletes vitája kedden hajnalban ért véget a parlamenetben. Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka elmondta, a távközlési adó bevezetését az előző két szocialista kormányzat által felhalmozott adósságállomány indokolja. Tájékoztatása szerint a kabinet ezzel a lépéssel most úgy konszolidálja a költségvetést, hogy azzal nem veszélyezteti a gazdaság stabilitását, továbbá akár növelni is tudja a piaci versenyt. Rogán hangsúlyozta: az új teher nem az "egyszerű átlagembert", hanem a távközlési cégeket sújtja majd, és ezért - mint mondta - megérti, hogy sok érdeket sértenek, és vannak olyan képviselők, "akik kifejezetten a cégek érdekében szólalnak fel".
A kormánypárti politikus kiemelte, azért szükséges a távközlési vállalkozások ismételt megadóztatása, mert azok az elmúlt években jelentős állami támogatásokban részesültek. Mint mondta, ez, az általuk követett tehermegosztási rendszer sokkal jobb út, mintha a nyugdíjak vagy bérek csökkentése, illetve a személyi jövedelemadó növelése mellett döntöttek volna. Rogán Antal emellett kitért arra is, hogy a távközlési cégeknek ugyan semmi sem tiltja, hogy a fogyasztókra hárítsák az új adót, de szerinte ezt az éles piaci verseny miatt - a két évvel ezelőtt bevezetett különadókhoz hasonlóan - ezúttal sem teszik meg.
Seszták Oszkár, a KDNP nevében állt ki a távközlési adó mellett, hangsúlyozva, a kormány az elmúlt két évben gyökeres adópolitikai fordulatot hajtott végre a versenyképesség növelése érdekében. Ennek alapvető összetevője szerinte, hogy a munkát terhelő adók helyett a fogyasztást kívánják adóztatni, illetve az is, hogy - mint fogalmazott - a "nemzeti ügyek kormánya nem hajlandó megszorításokat bevezetni".
Az MSZP vezérszónoka, Baja Ferenc felszólalása elején pártja nevében kikérte magának, hogy a szolgáltatók érdekeit védenék. Az ellenzéki politikus a különadók fenntartásaként, "egyszerű és világos sarcként" értékelte a távközlési adót. Mint mondta, a kormány elképzeléséhez nem nyújtanak majd be módosító javaslatokat, mivel annak teljes visszavonását kérik. Az MSZP ennek elmaradása esetén név szerinti szavazást kér majd az új adó bevezetéséről - fűzte hozzá Baja Ferenc. Az ellenzéki képviselő egyebek mellett azért is indokolatlannak nevezte az új teher bevezetését, mert szerinte Magyarországon már most is kiugróan magas a távközlési szektor szolgáltatásainak ára a jövedelmi viszonyokhoz képest. Hozzátette: a távközlési szektort a külön adóztatás helyett a magyar gazdaság húzóágazatává kellene tenni.
A Jobbik álláspontját ismertető Z. Kárpát Dániel felszólalása elején a kormány őszinteségét értékelte, amiért a távközlési adó bevezetéséről szóló előterjesztésben nem titkolta, hogy az új adónem bevezetésének célja a költségvetési hiány csökkentése. A jobbikos politikus kifogásolta ugyanakkor, hogy a kabinet nem volt kellően körültekintő és nem végzett megfelelő hatástanulmányokat arról, milyen bevételeket remélhet az új tehertől. Mint mondta, a fogyasztók feltételezhetően igyekeznek majd olyan szokásokat felvenni, amelyekkel elkerülik az új adókat, amelyekkel szerinte az a korábban elképzelhetetlen helyzet alakulhat ki, hogy a nyugat-európai országokban is olcsóbbá válik a telefonálás, mint Magyarországon.
Vágó Gábor, az LMP vezérszónoka érthetetlennek nevezte, hogy a kormánynak miért kell egy "ilyen picike adót" bevezetnie, amely a költségvetés bevételi oldalát csak alig növeli, miközben a háztartások kiadásainak növelése mellett fokozza a bürokratikus terheket és a gazdasági bizonytalanságot is. Mint mondta, az ehhez hasonló lépések olyannyira túlbonyolítják a rendszert, hogy inkább több pénzt visznek, mint amennyit hoznak.
Az Országgyűlés kedden délelőtt részletes vitára bocsátotta a távközlési adóról és a médiaszolgáltatásokkal összefüggő törvénymódosításról szóló indítványokat, így e vitákat követően, ha péntekre új ülésnapot hívnak össze a képviselők, aznap már el is fogadhatják ezeket.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tájékoztatása szerint a távközlési adót július 1-jétől vezetnék be, de ténylegesen augusztustól szednék be. Az első 10 perc adómentes lesz, efölött minden perc 2 forinttal adózik, hasonlóan az SMS-ekhez és MMS-ekhez. A kormány tervei alapján az adó a magánszemélyekre vetítve havonta legfeljebb 700 forint, a cégeknek pedig maximum 2500 forint lehet. A távközlési cégekre kivetett adótól az idén 30 milliárd forintos, jövőre pedig 52 milliárd forintos bevételt vár a kormány.
A médiaszolgáltatásokkal összefüggő törvénymódosítást azért nyújtotta be Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, mert az Alkotmánybíróság decemberben megsemmisítette a vonatkozó törvény egyes részeit. A változtatás értelmében például a jövőben nem kötelezhető az újságíró vagy a szerkesztőség az informátora felfedésére. Ennek eljárási szabályait azonban más törvények rögzítik a jövőben.
A távközlési adóról szóló törvényjavaslat részletes vitája kedden hajnalban ért véget a parlamenetben. Rogán Antal, a Fidesz vezérszónoka elmondta, a távközlési adó bevezetését az előző két szocialista kormányzat által felhalmozott adósságállomány indokolja. Tájékoztatása szerint a kabinet ezzel a lépéssel most úgy konszolidálja a költségvetést, hogy azzal nem veszélyezteti a gazdaság stabilitását, továbbá akár növelni is tudja a piaci versenyt. Rogán hangsúlyozta: az új teher nem az "egyszerű átlagembert", hanem a távközlési cégeket sújtja majd, és ezért - mint mondta - megérti, hogy sok érdeket sértenek, és vannak olyan képviselők, "akik kifejezetten a cégek érdekében szólalnak fel".
A kormánypárti politikus kiemelte, azért szükséges a távközlési vállalkozások ismételt megadóztatása, mert azok az elmúlt években jelentős állami támogatásokban részesültek. Mint mondta, ez, az általuk követett tehermegosztási rendszer sokkal jobb út, mintha a nyugdíjak vagy bérek csökkentése, illetve a személyi jövedelemadó növelése mellett döntöttek volna. Rogán Antal emellett kitért arra is, hogy a távközlési cégeknek ugyan semmi sem tiltja, hogy a fogyasztókra hárítsák az új adót, de szerinte ezt az éles piaci verseny miatt - a két évvel ezelőtt bevezetett különadókhoz hasonlóan - ezúttal sem teszik meg.
Seszták Oszkár, a KDNP nevében állt ki a távközlési adó mellett, hangsúlyozva, a kormány az elmúlt két évben gyökeres adópolitikai fordulatot hajtott végre a versenyképesség növelése érdekében. Ennek alapvető összetevője szerinte, hogy a munkát terhelő adók helyett a fogyasztást kívánják adóztatni, illetve az is, hogy - mint fogalmazott - a "nemzeti ügyek kormánya nem hajlandó megszorításokat bevezetni".
Az MSZP vezérszónoka, Baja Ferenc felszólalása elején pártja nevében kikérte magának, hogy a szolgáltatók érdekeit védenék. Az ellenzéki politikus a különadók fenntartásaként, "egyszerű és világos sarcként" értékelte a távközlési adót. Mint mondta, a kormány elképzeléséhez nem nyújtanak majd be módosító javaslatokat, mivel annak teljes visszavonását kérik. Az MSZP ennek elmaradása esetén név szerinti szavazást kér majd az új adó bevezetéséről - fűzte hozzá Baja Ferenc. Az ellenzéki képviselő egyebek mellett azért is indokolatlannak nevezte az új teher bevezetését, mert szerinte Magyarországon már most is kiugróan magas a távközlési szektor szolgáltatásainak ára a jövedelmi viszonyokhoz képest. Hozzátette: a távközlési szektort a külön adóztatás helyett a magyar gazdaság húzóágazatává kellene tenni.
A Jobbik álláspontját ismertető Z. Kárpát Dániel felszólalása elején a kormány őszinteségét értékelte, amiért a távközlési adó bevezetéséről szóló előterjesztésben nem titkolta, hogy az új adónem bevezetésének célja a költségvetési hiány csökkentése. A jobbikos politikus kifogásolta ugyanakkor, hogy a kabinet nem volt kellően körültekintő és nem végzett megfelelő hatástanulmányokat arról, milyen bevételeket remélhet az új tehertől. Mint mondta, a fogyasztók feltételezhetően igyekeznek majd olyan szokásokat felvenni, amelyekkel elkerülik az új adókat, amelyekkel szerinte az a korábban elképzelhetetlen helyzet alakulhat ki, hogy a nyugat-európai országokban is olcsóbbá válik a telefonálás, mint Magyarországon.
Vágó Gábor, az LMP vezérszónoka érthetetlennek nevezte, hogy a kormánynak miért kell egy "ilyen picike adót" bevezetnie, amely a költségvetés bevételi oldalát csak alig növeli, miközben a háztartások kiadásainak növelése mellett fokozza a bürokratikus terheket és a gazdasági bizonytalanságot is. Mint mondta, az ehhez hasonló lépések olyannyira túlbonyolítják a rendszert, hogy inkább több pénzt visznek, mint amennyit hoznak.