MTI

Többszörösen megszegte a kínai munkaügyi szabályokat a Foxconn

Az Apple beszállítóinál vizsgálódó Fair Labour Association szerint számos téren megszegte a munkaügyi szabályokat a Foxconn, a tajvani cég a körülmények javítását ígérte.

A megengedettnél jóval hosszabb munkaidővel, fizetetlen túlórákkal, az egészségügyi és a biztonsági előírások be nem tartásával, valamint a szakszervezetek függetlenségének veszélyeztetésével többszörösen megszegte a kínai munkajogi törvényeket a Foxconn - derül ki a Fair Labour Associaton (FLA) amerikai munkajogi szervezet február elején kezdődött vizsgálódását követő jelentésből. A szervezet az Apple-beszállító tajvani Foxconn három kínai gyárát is felkereste, s azokban mintegy 35 ezer dolgozóval készített interjúkat. Ezekből kiderül: a munkások több mint fele gyakran 11, vagy annál is több napot dolgozik egyhuzamban, pihenés nélkül. Tavaly decemberben a munkások csaknem fele hetente 70 órát töltött a gyárban, miközben a kínai jogszabályok szerint maximum 49 óra megengedett.

November és január közt - a karácsonyi és kínai holdújévi szezon alatt - a dolgozók egyharmada nem kapta meg heti egy kötelező szabadnapját. A túlórázók 14 százalékának nem fizettek a pluszmunkáért, amit ráadásul 30 perces időközökben számoltak, vagyis például 29 perc extra után nem járt bér. A fizetésekről sokatmondó adat, hogy a gyári munkások kétharmada nyilatkozott úgy az FLA tagjainak: bére nem fedezi legalapvetőbb szükségleteit sem. Visszaélésekre derült fény a dolgozók korát illetően is. Előfordult ugyanis, hogy a gyárakban - főleg a nyári szünet idején - diákokat alkalmaztak, arányuk tavaly augusztusban átlagosan a dolgozók 5,7 százalékát tette ki.


A Foxconn a vizsgálat eredményére válaszul azt ígérte: javítani fog a munkakörülményeken, több tízezer új munkást vesz majd fel, véget vet az illegális túlóráknak, jobban ügyel a biztonsági előírások betartatására és a dolgozók lakhatási körülményeit is jobbá teszi majd. A változások nemcsak az Apple-t, de a többi megrendelő céget, így az Amazont, a Hewlett-Packardot, a Motorolát és a Nokiát is érinti majd.

Az Apple "teljes mértékben" elfogadja az amerikai Fair Labor Association (FLA) javaslatait a munkakörülmények javítására legnagyobb beszállítójánál, a kínai Foxconn-nál − állítja az Apple közleménye. Az FLA sötét képet festett a helyzetről, amely arra kényszeríti az amerikai vállalatot, hogy imázsának javítása érdekében közvetve vállalja a változtatásokkal járó pluszköltségeket. Az Apple-t sokan bírálják azért, hogy míg profitrátája 30 százalék és 100 milliárd dollár készpénztartalékot halmozott fel, addig a Foxconn árrése a leszorított bérgyártói díjazás miatt csak 1,5 százalék.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #24
    A "szethuzas" jelensege joval komplexebb es ujabb annal, minthogy egy ezereve nem hasznalt tarsadalmi strukturat, mint okot lehetne ra emliteni.

    A masik pedig, a legtobb nemzet szethuzasa megfigyelheto. Angol-szaszoktol a japanokig, majdnem mindenhol erzekelheto egy ilyen folyamat.
    Velemenyem szerint ez a tomegkultura terjedese es hatterhatami erdekek miatt van, bar emellett sok mas tenyezo is befolyasolja.

    Magyarorszagon a "nem egyutt-gondolkodast" vagyis a jelenlegi megosztottsagot a nemzeti identitas tudatos csokevenyesitese inditotta el kb. az 1800-as evektol.
    Persze elotte is voltak maskent gondolkodok, kulonfele eszmek, de egy kozos volt az akkori magyarokban/iranyzatokban: jot akartak cselekedni, a hazaert es nem ellene.
    Erdekessegkent, a fentebb emlitett folyamat merteke korellal a betelepult zsidok politikai es oktatasbeli szerepvallalasaval.
    Tehat ez nemzeti kerdes, ami ma nem tekintheto politikailag korrektnek, marmint maga a kerdes sem...
  • morden #23
    A magyar és álltalában a közép-európai társadalmak törzsi alapon szerevődnek ezért van a széthúzás egy homogén finn halásztársadalom pedig ezért tudott hatalmasat ugrani
  • Tetsuo #22
    Jah, es az utolso mondat: Szoval anno megalakultak a kisembert kepviselo erok, de ma mar ez nem megy, mert egyreszt a kollektiv altatas tesz rola, hogy ne, masreszt ha megis kiallunk a jogainkert, akkor visznek minden gyarat Azsiaba es megnezhetjuk magunkat, legalabbis ez a motto.
    Egyetlen part szerint kene megis osszefognunk a multik ellen, na ezt a partot mocskolja leginkabb a media...
  • Tetsuo #21
    Azert nem szervezkednek, mert nem tudnak osszefogni, csak partokban gondolkodik mindenki, azt mar nem vezik eszre, hogy az egyik legfontosabb kozos halmaz, az a nemzet (hasonlo eletvitel, szokasok, kultura, hagyomanyok, nyelv, sors, gondolkozas stb.). Ha pedig valaki ezzel a szoval jon, mar naci... szoval atom meg vannak osztva az emberek, meghozza az agyrombolo es addiktiv "szorakoztatas" altal, ami monopol jelegget is mutat.

    A ludditak idejeben a gepesites volt a mumus, most az, hogy tenyleg nincs munka ill. csak az olcso bermunka marad, ami a kinaival versenyez, raadasul a toket is elviszik az orszagbol.
    Szoval ez a szabad piac, lathatalan kez, mindenkinek egyforma eselye van szlogen szep, csak kozeleben sincs a valosagnak.

    Az ipari forradalom utan az emberek ossze tudtak fogni es szakszervezetkent mar vedtek a munkasembert. Ha levagta gep a kezet, akkor mar legalabb az aznapi beret meg kellett, hogy kapja, igy az angolok uj fogalommal ismerkedtek, a Health and Safety-vel. :) Ami a kozepkorban az europai ceheknel mar ismert volt azert...
  • sanyicks #20
    Ennyi
  • morden #19
    Köthetne egy olyen szerződést azért az apple, hogy x milla dollárt ő a munkásoknak szeretne adni a körülmények javítására. És ki kellene ültetni egy apple alkalmazottat hogy ellenőrizze is a dolgokat és csókolom .

    Maxizmus távol áll tőlem inkább a Svéd tipusú szociáldemokráciában hiszek és véleményem szerint ez lenne a megoldás a gazdasági összeomlásra. Természetesen nem hiszek benne hogy ezt felfogják a multik, mert alapvetően önpusztítók.
  • asgh #18
    Ha az Apple hirtelen hozzávágna a kínai melósokhoz 100 milliárd USD-t, akkor egy kínai melós esetében elenyésző az esély arra, hogy nála maradna a pénz. 100 milliárd már akkora összeg, hogy a kínai állam, ami nem mellesleg egy kommunista diktatúra, egyszerűen elvenné tőlük és a saját politikai céljaira használná fel.

    A befektető vs. melós marxista beütésű idológiai vitába nem szállnék bele, mert erről pro és kontra könyvtárnyi szakirodalom született már és nem hinném, hogy egy sg.hu fórumon dől el a kérdés.
    Ami az etikai részét illeti, az messze nem olyan fekete-fehér, mint elsőnek tűnik. A kétkezi melós keveset keres, de keveset is kockáztat és kevés az általa hozzáadott érték.
    Ugyanakkor az is igaz, hogy a globalizációnak köszönhetően torzult a foglalkoztatás szerkezete, ami senkinek sem jó. Míg keleten az alulfizetett melós-droidok tömege aggasztó, addig nyugaton a magas hozzáadott értéket termelő munkaerő a problémás, mivel egyre kevesebben dolgoznak egyre többet. Ez a globalizált gazdaság logikájából adódik: a képzett munkaerő drága, ezért igyekeznek minél többet kisajtolni belőle, emiatt viszont hiába keres jól a nyugati alkalmazott, ha a túlterhelés miatt romlik az életminősége. Mivel nincs a gazdaságban más ágazat, ami alternatívát jelenthet a számára, "választhat" a munkanélküliség vagy a túlhajtás között.
    A kiélesedett globális versenyben ráadásul azonnali veszteségként jelentkezik minden engedmény, amit a cégek a munkaerő számára biztosítanak. Ha pedig az állam kötelezi a cégeket a juttatások növelésére, akkor a gazdasági lobbicsoportok előbb a kormányt dolgozzák meg, ha pedig nem járnak sikerrel, akkor a nemzetközi szervezeteken (IMF, EU, stb.) keresztül erőltetik rá az államra az akaratukat. Mindezt nem valamiféle titkos nemzetközi összeesküvés alapján, hanem szimpla gazdasági érdekeltségből.
    A lényeg, hogy nem nagyon lehet itt jó-rossz, igaz-hamis fogalmakkal operálni, mert a problémák a rendszer egészéből származnak, ami valószínűleg fenn is fog maradni, amíg a rendszer össze nem omlik. Az összeomlás szvsz hasonló lesz, mint ahogy a gyarmatbirodalmak okozta gazdasági torzulások végül az első majd a második világháború kitöréséhez vezettek. Kis szerencsével a globális háború megúszható, de a gazdasági katasztrófák sorozata nem nagyon.
  • morden #17
    Tökmindegy mit mondanak rá, én az egyszerű jószándékú emberek oldalán állok
  • AgentKis #16
    Te kommunista vagy?
  • morden #15
    Én is hasonlóképpen látom, bár nem ennyire komoran. Szerintem a legnagyobb baj, hogy az emberek nem szervezkednek nincsnek élő működő szakszervezeteik, pedig lenne potenciál multinál is szerintem ha mondjuk a munkások 90% jól működő szakszervezetekbe tömörülnének és a szakszervezet tényleg csinálna is valamit.

    (egyébként nálunk is 1 ember helyére lenne 3 így a cég fizetést csökkenthetett és az elvárt teljesítmény minimumot növelhette, tisztára mint a 19. század végén a luditták idejében)