• asgh
    #18
    Ha az Apple hirtelen hozzávágna a kínai melósokhoz 100 milliárd USD-t, akkor egy kínai melós esetében elenyésző az esély arra, hogy nála maradna a pénz. 100 milliárd már akkora összeg, hogy a kínai állam, ami nem mellesleg egy kommunista diktatúra, egyszerűen elvenné tőlük és a saját politikai céljaira használná fel.

    A befektető vs. melós marxista beütésű idológiai vitába nem szállnék bele, mert erről pro és kontra könyvtárnyi szakirodalom született már és nem hinném, hogy egy sg.hu fórumon dől el a kérdés.
    Ami az etikai részét illeti, az messze nem olyan fekete-fehér, mint elsőnek tűnik. A kétkezi melós keveset keres, de keveset is kockáztat és kevés az általa hozzáadott érték.
    Ugyanakkor az is igaz, hogy a globalizációnak köszönhetően torzult a foglalkoztatás szerkezete, ami senkinek sem jó. Míg keleten az alulfizetett melós-droidok tömege aggasztó, addig nyugaton a magas hozzáadott értéket termelő munkaerő a problémás, mivel egyre kevesebben dolgoznak egyre többet. Ez a globalizált gazdaság logikájából adódik: a képzett munkaerő drága, ezért igyekeznek minél többet kisajtolni belőle, emiatt viszont hiába keres jól a nyugati alkalmazott, ha a túlterhelés miatt romlik az életminősége. Mivel nincs a gazdaságban más ágazat, ami alternatívát jelenthet a számára, "választhat" a munkanélküliség vagy a túlhajtás között.
    A kiélesedett globális versenyben ráadásul azonnali veszteségként jelentkezik minden engedmény, amit a cégek a munkaerő számára biztosítanak. Ha pedig az állam kötelezi a cégeket a juttatások növelésére, akkor a gazdasági lobbicsoportok előbb a kormányt dolgozzák meg, ha pedig nem járnak sikerrel, akkor a nemzetközi szervezeteken (IMF, EU, stb.) keresztül erőltetik rá az államra az akaratukat. Mindezt nem valamiféle titkos nemzetközi összeesküvés alapján, hanem szimpla gazdasági érdekeltségből.
    A lényeg, hogy nem nagyon lehet itt jó-rossz, igaz-hamis fogalmakkal operálni, mert a problémák a rendszer egészéből származnak, ami valószínűleg fenn is fog maradni, amíg a rendszer össze nem omlik. Az összeomlás szvsz hasonló lesz, mint ahogy a gyarmatbirodalmak okozta gazdasági torzulások végül az első majd a második világháború kitöréséhez vezettek. Kis szerencsével a globális háború megúszható, de a gazdasági katasztrófák sorozata nem nagyon.