SG.hu·
Régi háborút éleszt újra a Chrome OS megjelenése
A Google által megejtett hivatalos bejelentések után érdemes részletesebben is kivesézni az azóta megjelent reagálásokat, hiszen az új platform felbukkanásának sokan óriási jelentőséget tulajdonítanak (míg mások szerint mellékszereplőről van szó, amelynek nem sok esélye van a megkapaszkodásra). A világhálón olvashatunk olyan véleményeket, miszerint ezzel a Microsoft és a Netscape rivalizálása ismétlődhet meg, míg mások arról írnak, hogy a keresőcég előtt komoly lehetőség nyílt meg a redmondi rivális befolyásának visszaszorítására. Ajánlatuk kétségkívül vonzó, különösen az üzleti szférában, ahol ismét a költségek leszorítása lenne a fő cél.
Ahogy arról mi is írtunk, a Google lerántotta a leplet a Chrome OS megjelenésének pontos dátumáról, ehhez kapcsolódóan pedig elárulták, hogy első körben a Samsung és az Acer jóvoltából válnak majd elérhetővé az úgynevezett ChromeBooks készülékek. Ezek tulajdonképpen a hagyományos laptopokra hasonlító vékonykliensek, amelyek minden korábbinál nagyobb hangsúlyt helyeznek a böngészőre (hiszen tulajdonképpen minden egyes műveletet a Chrome-on belül végezhetünk majd el), ehhez kapcsolódóan pedig a felhő-szolgáltatásokra, amelyek szintén a keresőcég jóvoltából állnak rendelkezésünkre. A június 15-én esedékes rajt után minden bizonnyal gyorsan kiderül, mire is mennek majd a fejlesztéssel, de azért nem árt, ha végigfutunk az esélyeken, illetve a megjelenés várható következményein.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A 11,6 és 12,1 hüvelykes kijelzővel szerelt készülékek ikermagos Atom chipekkel érkeznek majd, 350 dolláros ártól, korlátozott helyi tárolókapacitással, WiFi, illetve 3G-eléréssel felszerelkezve. Az átlagfelhasználók számára kissé idegen lehet a böngészőközpontú felépítés, ám a Google leginkább az oktatási intézmények és a vállalatok meggyőzésére, vagy legalábbis érdeklődésük felkeltésére törekszik, hiszen első körben innen származhat majd a legnagyobb bevétel.
Ennek megfelelően számukra speciális ajánlat vehető igénybe, előbbiek tanulónként 20, utóbbiak pedig felhasználónként 28 dolláros havidíj megfizetése ellenében csatlakozhatnak a programhoz, amelynek keretében kiterjedt terméktámogatás, felhő-menedzsment (az egyes készülékek karbantartása és szoftveres frissítése), garancia, valamint a hardveres komponensek cseréje is elérhető lesz - 3 éves hűséggel. Ez már egyértelműen a Microsoft ellen irányul, hiszen a szoftvercég bevételének jó része is hasonló ajánlatokból ered, elég ha csak a "mennyiségi licencek" opcióra gondolunk.
Nem véletlen, hogy több hosszabb írásban is ezen lehetőséget vesézik ki, kiemelve, hogy a Google-nak komoly esélye van egy életképes rivális platform létrehozására, amely rögtön az első időszakban akár 1 milliárd dollárral csökkentheti a Microsoft bevételét. Szakértői véleményekre támaszkodva fejtegetik, hogy miközben a több millió példányban értékesített Pro Desktop Platform 300-375 dolláros éves áron talál gazdára, addig a Google 336+50 dollárért (a Google Apps szolgáltatásait is beleszámolva) sokkal többet nyújt, hiszen egyrészt a vékony kliensek hardveres cseréjéről is gondoskodnak, másrészt a számítási felhő kiemelt szerepe miatt eleve feleslegessé válik a drága szerverek és munkaállomások beszerzése, ezen a téren minimálisra szoríthatók le a kiadások.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Természetesen a Chrome OS sikere vagy bukása a webappokon múlik majd, hiszen a böngészőben ezen alkalmazásokat futtatjuk szinte minden feladat elvégzésére. Amennyiben rendelkezésünkre áll majd kellő mennyiségű és minőségű webapp, nem lesz gond a platform terjedésével és népszerűségével, feltéve, hogy ezek egyben ki is tudják majd váltani a jól megszokott szoftvereket (Office, Exchange, SharePoint, és maga a Windows). Ez nem lesz könnyű, különös tekintettel arra, hogy a vállalatok eleve nehezen mozognak, lassabb ütemben hajlandók váltani - jellemző, hogy még mindig nagy számban van jelen a Windows 2000 és XP, illetve az Internet Explorer 6 a vállalati szegmensben.
Ezen egyelőre nem segít, hogy a Google egyes vezetői tortúrának nevezik a Windows kezelését és frissítését. (Ez a felhő megléte miatt nyilván nem jelentene gondot a Chrome OS és a webappok esetében, ráadásul a Google automatikus és láthatatlan frissítéseket ígér, szinte a felhasználó teljes megkerülésével.) Itt a már említett versenyképes alkalmazásokra és szolgáltatásokra van szükség, amelyek idővel külső fejlesztőktől is elérhetővé válhatnak, akár offline üzemmódban, amennyiben annak alkalmazását megfelelőnek találják majd az érintettek.
Másutt arról olvashatunk, hogy tulajdonképpen az eredeti Microsoft - Netscape összecsapás reinkarnációját kísérhetjük most figyelemmel, hiszen ahogy annak idején ez utóbbi is egy böngésző alapú riválist képzelt el, amelynek megvalósításától azért kissé messze álltak. Most a Google előtt nyílt meg ennek lehetősége, nem kis mértékben a Microsoft ellen folytatott trösztellenes per, majd pedig az immár 10 éve tartó felügyelet miatt.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Kétségtelen, hogy a Google több alkalommal is borsot tört a feldarabolást végül a 2001-es események miatt elkerülő Microsoft orra alá, legyen szó a felügyelet tartamának meghosszabbításáról, vagy a Vista beépített keresőjének kritikája, majd pedig kierőszakolt módosítása révén, mint ahogy az is biztos, hogy az illetékes szervek felügyelete enyhítette a Microsoft több területen is nagyon komoly nyomását - az már más kérdés, hogy szabad kezet kapván tudtak-e volna valamit is tenni a Google sikerei ellen.
Még így is érdekes gondolatmenet azonban, hogy a keresőcég tulajdonképpen ugyanazzal érheti el újabb áttörését, amivel annak idején a Microsoft is tette: a számítástechnika alapvető költségeinek leszorításával, a technológia elérhetőbbé tételével. Hiszen éppen ugyanezt cselekedte meg a Microsoft, amikor licencelte a DOS-t az IBM számára, majd fokozatosan vezetőjévé vált a PC által fémjelzett forradalomnak. A Google ma ezt ismétli meg, hiszen olcsó klienseket tesz elérhetővé, számos olyan szolgáltatással karöltve, amelyek mérséklik, avagy teljesen lenullázzák a kapcsolódó költségeket, legyen szó oktatási és üzleti szoftverekről, avagy szórakoztató jellegű megoldásokról.
Sokan a három alapvető feladatot (levelezés, szövegszerkesztés, valamint a közösségi platformok látogatása) már most is a böngészőn keresztül végzik el, így ezzel nem lehet gond a Chrome alatt. Eközben az Amazon, a Google és az Apple mind elérhetővé teszik saját felhő-platformjaikat tárolási és streamelési funkciókkal, az pedig hamarosan kiderül, hogy a vállalatok mennyiben lesznek kaphatók a váltásra.
A virtualizáció szintén nagy szerephez jut majd ezen klienseken. Nem véletlen, hogy a Google a Citrix révén szeretne jobb helyzetbe kerülni ezen a téren. Itt akár egyes alkalmazások virtualizációjáról is szó lehet, ez pedig nyilván elsősorban a nagyvállalati szoftverek (AutoCAD és társai) esetében jönne nagyon jól, hiszen így itt is kilőnék a teljesítmény hiányával kapcsolatos problémákat. Az alkalmazás az ennek megfelelően ellátott gépeken futna, a ChromeBook noteszek csak a megjelenítésért lennének felelősek, a hálózati kapcsolaton keresztül.
Nagy kérdés, hogy ez a hálózati elérés hogyan szerepel majd a mindennapokban, hiszen bár a cég több szolgáltatóval igyekszik megállapodni az ingyenes WiFi biztosításáról (bizonyos feltételek mellett), a fő szerepet egyértelműen a 3G kapja majd, itt pedig kétségek merülhetnek fel a sebességet és alkalmazhatóságot illetően.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A Microsoft a maga részéről két fő irányban tenne ezen evolúciós folyamat ellen, hogy megőrizze befolyását, illetve erősítse saját pozícióit. Egyrészt készülget a Windows 8 , amely néhány héten belül elnyerheti végleges formáját, szeptemberben pedig bemutatkozhat a PDC 2011 konferencia résztvevői előtt, másrészt pedig a Skype felvásárlásával (amely egyébként a legnagyobb méretű akvizíció is egyben, jól jelezve annak potenciális jelentőségét) tovább fokozhatja saját szolgáltatásai vonzerejét és kibővítheti azok alkalmazási körét.
Előbbi azonban csak 2013 elején jelenik majd meg (nyilván a megfelelő szerverváltozat kíséretében, avagy annak felvezetésében), míg utóbbi valóban gyors és komoly eredményeket szállíthat, feltéve, hogy a szoftvercég valóban megtalálja az optimális felhasználási lehetőségeket. A Skype kétségkívül tekintélyes méretű felhasználóbázissal rendelkezik; itt mintegy 170 millió aktív taggal számolhatunk, üzleti teljesítménye azonban enyhén szólva nem túl pozitív, bár Redmondban valószínűleg nem a bevételek növelése lesz az elsődleges cél. Ehelyett a technológia hasznosítása történhet majd meg, legyen szó az Outlookról, a Messengerről, vagy akár a Hotmail, Xbox Live, illetve Lync platformok frissítéséről, kibővítéséről. Számos helyen jelenhet meg a népszerű szolgáltatás, ez akár a Windows Phone operációs rendszerben is felbukkanhat, a sikeres lépések pedig kellő megtartóerőt jelenthetnek majd a Google előretörésével szemben.
Az elkövetkező évek mindhárom területen - asztali operációs rendszerek, webes és felhő-szolgáltatások, valamint általában véve a vállalati szegmens - érdekes párharcot hozhatnak, meglátjuk, ki használja majd ki jobban az újonnan megnyíló, avagy már most meglévő kapukat.
Ahogy arról mi is írtunk, a Google lerántotta a leplet a Chrome OS megjelenésének pontos dátumáról, ehhez kapcsolódóan pedig elárulták, hogy első körben a Samsung és az Acer jóvoltából válnak majd elérhetővé az úgynevezett ChromeBooks készülékek. Ezek tulajdonképpen a hagyományos laptopokra hasonlító vékonykliensek, amelyek minden korábbinál nagyobb hangsúlyt helyeznek a böngészőre (hiszen tulajdonképpen minden egyes műveletet a Chrome-on belül végezhetünk majd el), ehhez kapcsolódóan pedig a felhő-szolgáltatásokra, amelyek szintén a keresőcég jóvoltából állnak rendelkezésünkre. A június 15-én esedékes rajt után minden bizonnyal gyorsan kiderül, mire is mennek majd a fejlesztéssel, de azért nem árt, ha végigfutunk az esélyeken, illetve a megjelenés várható következményein.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A 11,6 és 12,1 hüvelykes kijelzővel szerelt készülékek ikermagos Atom chipekkel érkeznek majd, 350 dolláros ártól, korlátozott helyi tárolókapacitással, WiFi, illetve 3G-eléréssel felszerelkezve. Az átlagfelhasználók számára kissé idegen lehet a böngészőközpontú felépítés, ám a Google leginkább az oktatási intézmények és a vállalatok meggyőzésére, vagy legalábbis érdeklődésük felkeltésére törekszik, hiszen első körben innen származhat majd a legnagyobb bevétel.
Ennek megfelelően számukra speciális ajánlat vehető igénybe, előbbiek tanulónként 20, utóbbiak pedig felhasználónként 28 dolláros havidíj megfizetése ellenében csatlakozhatnak a programhoz, amelynek keretében kiterjedt terméktámogatás, felhő-menedzsment (az egyes készülékek karbantartása és szoftveres frissítése), garancia, valamint a hardveres komponensek cseréje is elérhető lesz - 3 éves hűséggel. Ez már egyértelműen a Microsoft ellen irányul, hiszen a szoftvercég bevételének jó része is hasonló ajánlatokból ered, elég ha csak a "mennyiségi licencek" opcióra gondolunk.
Nem véletlen, hogy több hosszabb írásban is ezen lehetőséget vesézik ki, kiemelve, hogy a Google-nak komoly esélye van egy életképes rivális platform létrehozására, amely rögtön az első időszakban akár 1 milliárd dollárral csökkentheti a Microsoft bevételét. Szakértői véleményekre támaszkodva fejtegetik, hogy miközben a több millió példányban értékesített Pro Desktop Platform 300-375 dolláros éves áron talál gazdára, addig a Google 336+50 dollárért (a Google Apps szolgáltatásait is beleszámolva) sokkal többet nyújt, hiszen egyrészt a vékony kliensek hardveres cseréjéről is gondoskodnak, másrészt a számítási felhő kiemelt szerepe miatt eleve feleslegessé válik a drága szerverek és munkaállomások beszerzése, ezen a téren minimálisra szoríthatók le a kiadások.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Természetesen a Chrome OS sikere vagy bukása a webappokon múlik majd, hiszen a böngészőben ezen alkalmazásokat futtatjuk szinte minden feladat elvégzésére. Amennyiben rendelkezésünkre áll majd kellő mennyiségű és minőségű webapp, nem lesz gond a platform terjedésével és népszerűségével, feltéve, hogy ezek egyben ki is tudják majd váltani a jól megszokott szoftvereket (Office, Exchange, SharePoint, és maga a Windows). Ez nem lesz könnyű, különös tekintettel arra, hogy a vállalatok eleve nehezen mozognak, lassabb ütemben hajlandók váltani - jellemző, hogy még mindig nagy számban van jelen a Windows 2000 és XP, illetve az Internet Explorer 6 a vállalati szegmensben.
Ezen egyelőre nem segít, hogy a Google egyes vezetői tortúrának nevezik a Windows kezelését és frissítését. (Ez a felhő megléte miatt nyilván nem jelentene gondot a Chrome OS és a webappok esetében, ráadásul a Google automatikus és láthatatlan frissítéseket ígér, szinte a felhasználó teljes megkerülésével.) Itt a már említett versenyképes alkalmazásokra és szolgáltatásokra van szükség, amelyek idővel külső fejlesztőktől is elérhetővé válhatnak, akár offline üzemmódban, amennyiben annak alkalmazását megfelelőnek találják majd az érintettek.
Másutt arról olvashatunk, hogy tulajdonképpen az eredeti Microsoft - Netscape összecsapás reinkarnációját kísérhetjük most figyelemmel, hiszen ahogy annak idején ez utóbbi is egy böngésző alapú riválist képzelt el, amelynek megvalósításától azért kissé messze álltak. Most a Google előtt nyílt meg ennek lehetősége, nem kis mértékben a Microsoft ellen folytatott trösztellenes per, majd pedig az immár 10 éve tartó felügyelet miatt.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Kétségtelen, hogy a Google több alkalommal is borsot tört a feldarabolást végül a 2001-es események miatt elkerülő Microsoft orra alá, legyen szó a felügyelet tartamának meghosszabbításáról, vagy a Vista beépített keresőjének kritikája, majd pedig kierőszakolt módosítása révén, mint ahogy az is biztos, hogy az illetékes szervek felügyelete enyhítette a Microsoft több területen is nagyon komoly nyomását - az már más kérdés, hogy szabad kezet kapván tudtak-e volna valamit is tenni a Google sikerei ellen.
Még így is érdekes gondolatmenet azonban, hogy a keresőcég tulajdonképpen ugyanazzal érheti el újabb áttörését, amivel annak idején a Microsoft is tette: a számítástechnika alapvető költségeinek leszorításával, a technológia elérhetőbbé tételével. Hiszen éppen ugyanezt cselekedte meg a Microsoft, amikor licencelte a DOS-t az IBM számára, majd fokozatosan vezetőjévé vált a PC által fémjelzett forradalomnak. A Google ma ezt ismétli meg, hiszen olcsó klienseket tesz elérhetővé, számos olyan szolgáltatással karöltve, amelyek mérséklik, avagy teljesen lenullázzák a kapcsolódó költségeket, legyen szó oktatási és üzleti szoftverekről, avagy szórakoztató jellegű megoldásokról.
Sokan a három alapvető feladatot (levelezés, szövegszerkesztés, valamint a közösségi platformok látogatása) már most is a böngészőn keresztül végzik el, így ezzel nem lehet gond a Chrome alatt. Eközben az Amazon, a Google és az Apple mind elérhetővé teszik saját felhő-platformjaikat tárolási és streamelési funkciókkal, az pedig hamarosan kiderül, hogy a vállalatok mennyiben lesznek kaphatók a váltásra.
A virtualizáció szintén nagy szerephez jut majd ezen klienseken. Nem véletlen, hogy a Google a Citrix révén szeretne jobb helyzetbe kerülni ezen a téren. Itt akár egyes alkalmazások virtualizációjáról is szó lehet, ez pedig nyilván elsősorban a nagyvállalati szoftverek (AutoCAD és társai) esetében jönne nagyon jól, hiszen így itt is kilőnék a teljesítmény hiányával kapcsolatos problémákat. Az alkalmazás az ennek megfelelően ellátott gépeken futna, a ChromeBook noteszek csak a megjelenítésért lennének felelősek, a hálózati kapcsolaton keresztül.
Nagy kérdés, hogy ez a hálózati elérés hogyan szerepel majd a mindennapokban, hiszen bár a cég több szolgáltatóval igyekszik megállapodni az ingyenes WiFi biztosításáról (bizonyos feltételek mellett), a fő szerepet egyértelműen a 3G kapja majd, itt pedig kétségek merülhetnek fel a sebességet és alkalmazhatóságot illetően.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A Microsoft a maga részéről két fő irányban tenne ezen evolúciós folyamat ellen, hogy megőrizze befolyását, illetve erősítse saját pozícióit. Egyrészt készülget a Windows 8 , amely néhány héten belül elnyerheti végleges formáját, szeptemberben pedig bemutatkozhat a PDC 2011 konferencia résztvevői előtt, másrészt pedig a Skype felvásárlásával (amely egyébként a legnagyobb méretű akvizíció is egyben, jól jelezve annak potenciális jelentőségét) tovább fokozhatja saját szolgáltatásai vonzerejét és kibővítheti azok alkalmazási körét.
Előbbi azonban csak 2013 elején jelenik majd meg (nyilván a megfelelő szerverváltozat kíséretében, avagy annak felvezetésében), míg utóbbi valóban gyors és komoly eredményeket szállíthat, feltéve, hogy a szoftvercég valóban megtalálja az optimális felhasználási lehetőségeket. A Skype kétségkívül tekintélyes méretű felhasználóbázissal rendelkezik; itt mintegy 170 millió aktív taggal számolhatunk, üzleti teljesítménye azonban enyhén szólva nem túl pozitív, bár Redmondban valószínűleg nem a bevételek növelése lesz az elsődleges cél. Ehelyett a technológia hasznosítása történhet majd meg, legyen szó az Outlookról, a Messengerről, vagy akár a Hotmail, Xbox Live, illetve Lync platformok frissítéséről, kibővítéséről. Számos helyen jelenhet meg a népszerű szolgáltatás, ez akár a Windows Phone operációs rendszerben is felbukkanhat, a sikeres lépések pedig kellő megtartóerőt jelenthetnek majd a Google előretörésével szemben.
Az elkövetkező évek mindhárom területen - asztali operációs rendszerek, webes és felhő-szolgáltatások, valamint általában véve a vállalati szegmens - érdekes párharcot hozhatnak, meglátjuk, ki használja majd ki jobban az újonnan megnyíló, avagy már most meglévő kapukat.