Berta Sándor
Biztonsági kockázat az álnevek használatának betiltása
Jing Zhao kínai újságíró évek óta Michael Anti álnéven dolgozik és a véleményszabadságért küzd. Zhao szerint még egy cenzúrázott világháló is jobb annál, mintha egyáltalán nem létezne internet.
Jing Zhao vagy ahogy világszerte jobban ismerik, Michael Anti rendszeresen tudósít különböző újságok számára, de emellett blogot is vezet. 2003-ban az iraki háború eseményeiről tudósított és a The New York Times pekingi irodájában dolgozott. Világszerte akkor vált ismertté, amikor 2005-ben a Microsoft - a kínai kormány kérésére - törölte a blogját. Ezt követően idén januárban a Facebook is tiltólistára tette a hozzáférését, mondván nem a valódi nevét használta. Ezek miatt Anti a jelenleginél nagyobb sajtó- és véleményszabadság mellett harcol, új nevét is ennek szellemében választotta ki.
"A Facebook-fiókomhoz még mindig nem férhetek hozzá. Ennek az az oka, hogy a közösségi portál az álnevekkel kapcsolatban egy nagyon érdekes politikát folytat. Azt mondják: nem Michael Antinak hívnak, nem ez a név szerepel az útleveledben, éppen ezért nem engedik meg, hogy ezen a néven legyen fiókom. Ugyanakkor az angol nyelvterületen tíz éve ezt a nevet használom a munkám során. Még Kínában sem használja mindenki az eredeti nevét. Még a Harvardon szerzett oklevelemet is bemutattam nekik, amit Michael Anti névre töltöttek ki. Ők azonban azt mondták: ez nem elég, szükségük van az útlevelemre is."
"Az álnevekkel kapcsolatos vitában egyébként nem árt nagyon óvatosnak lenni. Nem Németország az első olyan állam, ahol a kérdésben vita van. Dél-Korea a világon elsőként tiltotta be az álnevek használatát, ott mindenki köteles a különböző szolgáltatásoknál a valódi nevén regisztrálni magát. Azóta érdekes módon jelentős mértékben megnőtt az úgynevezett személyazonosság-lopási esetek száma. Ráadásul napjainkban rendkívül egyszerű megszerezni valakinek a személyazonosságát, vagyis az álnevek használata biztonsági kockázatot jelent az állampolgárok számára" - hangsúlyozta Michael Anti.
Az újságíró kiemelte, hogy nincs szükség megfigyelésekre és ellenőrzésekre, mivel a véleményszabadság alapvető emberi jog, amit még a kínai alkotmányban is szerepel. Ez nem kiváltság, mindenkinek joga van szabadon elmondani a véleményét. Amennyiben pedig problémák és konfliktusok vannak, akkor az ügyeket bíróság elé kell vinni, amely a jogállam törvényei alapján ítéletet hoz. Mindez persze így leírva nagyon szépen hangzik, de a gyakorlatban teljesen másként valósul meg. Jó kérdés az is, hogy mit nevezünk ellenőrzésnek. Amennyiben azt jelenti, hogy megvédjük a honlapjainkat az online támadásoktól, akkor a megfigyelés rendben van. De, ha azt jelenti, hogy egy állam megfigyeli a saját népét és minden polgárt potenciális gyanúsítottként kezel, akkor közel sincs.
"Úgy gondolom, hogy a nyugati cégek, a Google-t leszámítva, megpróbálnak kompromisszumot találni a nyugati értékek és a kínai piacon való jelenlét biztosította haszon között. De nem hiszem, hogy ez az egyensúlyozás hosszú távon működne, mivel a pekingi kabinet egyáltalán nem szereti a külföldi cégeket. Ugyanakkor mi, kínaiak nagyon gyakorlatias emberek vagyunk. Tiszteljük azt, ha valaki erős, s megvédi az értékeit és az elveit. De nem értjük, ha valaki eközben kész kompromisszumot kötni, ugyanis nem tudjuk, hogy meddig menne el. Amennyiben valaki kompromisszumot köt, akkor pontosan tudjuk, hogy újra és újra meg fogja ezt tenni. Minél nagyobb nyomást gyakorolnak rá, annál jobban hátrálni fog. A vége pedig az lesz, hogy kikerül a kínai piacról. Éppen ezért támadok minden olyan céget, amely kompromisszumot köt a kínai kormánnyal és elárulja a szabadságot csak azért, hogy pénzt keressen. Ugyanakkor ellenzem azt is, hogy az állam szabályozza, ellenőrizze a gazdaságot" - emelte ki Anti.
A blogger közölte: annak ellenére, hogy az internetet Kínában cenzúrázzák, egyre gyakrabban beszélhetnek az emberek szabadon. A felhasználók megtanulják, hogy a véleményszabadság alapvető emberi jog. Ezért támogatja például a közösségi oldalak használatát is, még akkor is, ha tudja, hogy ezeket is cenzúrázzák. De még a cenzúrázott világháló is jobb annál, mintha nem létezne internet.
"Fiatal és dühös ember voltam. Az Anti név mindazt magában foglalja, amit minden fiatal és dühös ember gondol a világról. Az internet azonban megmutatta a valódi céljaimat. A legtöbb kínai utálja Japánt. Ennek hosszú története van; Nankingben születtem, egy olyan városban, amelynek lakóit a japánok lemészárolták. Ezért teljesen érthető volt, hogy a gyűlöletem a japánok ellen irányult. A világhálónak köszönhetően azonban most már tudom, hogy mindent kritikusan elemezni kell. Az internet világában tanultam meg, hogy mielőtt valamiről ítéletet mondanánk, nem árt legalább kétszer végiggondolni a dolgokat" - szögezte le az aktivista.
Jing Zhao vagy ahogy világszerte jobban ismerik, Michael Anti rendszeresen tudósít különböző újságok számára, de emellett blogot is vezet. 2003-ban az iraki háború eseményeiről tudósított és a The New York Times pekingi irodájában dolgozott. Világszerte akkor vált ismertté, amikor 2005-ben a Microsoft - a kínai kormány kérésére - törölte a blogját. Ezt követően idén januárban a Facebook is tiltólistára tette a hozzáférését, mondván nem a valódi nevét használta. Ezek miatt Anti a jelenleginél nagyobb sajtó- és véleményszabadság mellett harcol, új nevét is ennek szellemében választotta ki.
"A Facebook-fiókomhoz még mindig nem férhetek hozzá. Ennek az az oka, hogy a közösségi portál az álnevekkel kapcsolatban egy nagyon érdekes politikát folytat. Azt mondják: nem Michael Antinak hívnak, nem ez a név szerepel az útleveledben, éppen ezért nem engedik meg, hogy ezen a néven legyen fiókom. Ugyanakkor az angol nyelvterületen tíz éve ezt a nevet használom a munkám során. Még Kínában sem használja mindenki az eredeti nevét. Még a Harvardon szerzett oklevelemet is bemutattam nekik, amit Michael Anti névre töltöttek ki. Ők azonban azt mondták: ez nem elég, szükségük van az útlevelemre is."
"Az álnevekkel kapcsolatos vitában egyébként nem árt nagyon óvatosnak lenni. Nem Németország az első olyan állam, ahol a kérdésben vita van. Dél-Korea a világon elsőként tiltotta be az álnevek használatát, ott mindenki köteles a különböző szolgáltatásoknál a valódi nevén regisztrálni magát. Azóta érdekes módon jelentős mértékben megnőtt az úgynevezett személyazonosság-lopási esetek száma. Ráadásul napjainkban rendkívül egyszerű megszerezni valakinek a személyazonosságát, vagyis az álnevek használata biztonsági kockázatot jelent az állampolgárok számára" - hangsúlyozta Michael Anti.
Az újságíró kiemelte, hogy nincs szükség megfigyelésekre és ellenőrzésekre, mivel a véleményszabadság alapvető emberi jog, amit még a kínai alkotmányban is szerepel. Ez nem kiváltság, mindenkinek joga van szabadon elmondani a véleményét. Amennyiben pedig problémák és konfliktusok vannak, akkor az ügyeket bíróság elé kell vinni, amely a jogállam törvényei alapján ítéletet hoz. Mindez persze így leírva nagyon szépen hangzik, de a gyakorlatban teljesen másként valósul meg. Jó kérdés az is, hogy mit nevezünk ellenőrzésnek. Amennyiben azt jelenti, hogy megvédjük a honlapjainkat az online támadásoktól, akkor a megfigyelés rendben van. De, ha azt jelenti, hogy egy állam megfigyeli a saját népét és minden polgárt potenciális gyanúsítottként kezel, akkor közel sincs.
"Úgy gondolom, hogy a nyugati cégek, a Google-t leszámítva, megpróbálnak kompromisszumot találni a nyugati értékek és a kínai piacon való jelenlét biztosította haszon között. De nem hiszem, hogy ez az egyensúlyozás hosszú távon működne, mivel a pekingi kabinet egyáltalán nem szereti a külföldi cégeket. Ugyanakkor mi, kínaiak nagyon gyakorlatias emberek vagyunk. Tiszteljük azt, ha valaki erős, s megvédi az értékeit és az elveit. De nem értjük, ha valaki eközben kész kompromisszumot kötni, ugyanis nem tudjuk, hogy meddig menne el. Amennyiben valaki kompromisszumot köt, akkor pontosan tudjuk, hogy újra és újra meg fogja ezt tenni. Minél nagyobb nyomást gyakorolnak rá, annál jobban hátrálni fog. A vége pedig az lesz, hogy kikerül a kínai piacról. Éppen ezért támadok minden olyan céget, amely kompromisszumot köt a kínai kormánnyal és elárulja a szabadságot csak azért, hogy pénzt keressen. Ugyanakkor ellenzem azt is, hogy az állam szabályozza, ellenőrizze a gazdaságot" - emelte ki Anti.
A blogger közölte: annak ellenére, hogy az internetet Kínában cenzúrázzák, egyre gyakrabban beszélhetnek az emberek szabadon. A felhasználók megtanulják, hogy a véleményszabadság alapvető emberi jog. Ezért támogatja például a közösségi oldalak használatát is, még akkor is, ha tudja, hogy ezeket is cenzúrázzák. De még a cenzúrázott világháló is jobb annál, mintha nem létezne internet.
"Fiatal és dühös ember voltam. Az Anti név mindazt magában foglalja, amit minden fiatal és dühös ember gondol a világról. Az internet azonban megmutatta a valódi céljaimat. A legtöbb kínai utálja Japánt. Ennek hosszú története van; Nankingben születtem, egy olyan városban, amelynek lakóit a japánok lemészárolták. Ezért teljesen érthető volt, hogy a gyűlöletem a japánok ellen irányult. A világhálónak köszönhetően azonban most már tudom, hogy mindent kritikusan elemezni kell. Az internet világában tanultam meg, hogy mielőtt valamiről ítéletet mondanánk, nem árt legalább kétszer végiggondolni a dolgokat" - szögezte le az aktivista.
