Berta Sándor
Komoly gazdasági károkat okozna Iránnak a belső internetre való átállás
Egy kommunikációs szakember szerint Irán vezetői hiába fenyegetőznek azzal, hogy lekapcsolják az internetről az országukat, egy ilyen lépés ugyanis nem csak őket hozná rendkívül nehéz helyzetbe, hanem az iráni gazdaságot is.
"A teheráni kormány azt egyszer már megmutatta, hogy képes az internet lekapcsolására. Mahmúd Ahmadinezsád elnök újraválasztásakor 2009 nyarán az országot 24 órára elzárták a külvilágtól. Egy tartós blokáddal a helyi vezetők azonban csak azt ismernék el, hogy rendkívüli mértékben kétségbe vannak esve. Az országot már két évvel ezelőtt sem sikerült teljesen elzárni a külvilágtól; akkor a vezetők a nagyobb internetszolgáltatók rendszereit blokkolták, de arra nem gondoltak, hogy a világháló dinamikusan épül fel és ezeket a beavatkozásokat meg lehet kerülni. A rendszer az adatcsomagokat automatikusan a működő kapcsolatok felé vezeti."
"Ráadásul akkor néhány ellenzéki politikus és aktivista képes volt arra, hogy a mobiltelefonja segítségével külföldre továbbítson különböző adatokat. Azt nem lehet megmondani, hogy a közelgő blokád esetén ez a megoldás működne-e vagy sem. Tény, hogy néhány helyi egyetemnek és nagyobb cégnek saját hálózata van és ezek egyike sem megy át a kormány által ellenőrzött pontokon. Nagyon nehéz lenne ezek felett is megszerezni az ellenőrzést, egy ilyen akció ellen a kutatók és az ipar is tiltakozna. Irán nem Észak-Korea" - hangsúlyozta Philip Howard kommunikációs szakember.
Howard hozzátette: az internetről való teljes mértékű lekapcsolódás elvileg lehetetlen. Amíg csak egyetlen vezeték is szabadon van, addig az aktivistáknak lehetőségük van a világgal való kommunikációra, emellett elég csak az Egyesült Államok programjára gondolni, amit pont ilyen helyzetekre fejlesztenek ki. Iránban a cél a hozzáférési csomópontok számának lecsökkentése lehet. Az utolsó ilyen csomóponton helyeznék el a lekapcsoló gombot. Azonban Teherán egy ilyen lépésért óriási árat fizetne, elsősorban politikai, de gazdasági értelemben is.
A gazdaságot amúgy is számos ENSZ-szankció sújtja. Amikor Mubarak elnök Egyiptomban elrendelte az internet lekapcsolását, akkor az öt nap alatt a helyi gazdaság körülbelül 250 millió eurós károkat szenvedett el emiatt. Ilyen akcióra korábban még nem került sor.
"Az Ahmadinezsád által kínált alternatíva, a helyi internet elvileg működhetne is, hiszen Kína ugyanezt az utat követi. Minden sikeres nemzetközi szolgáltatásnak van egy kínai megfelelője, amit viszont a helyi kormány cenzúráz. De a kínai kabinet rafinált módszereitől az iráni kormány nagyon messze van. A belső internet létrehozása elsősorban egy politikai fenyegetés, Irán túlzottan össze van kötve a külvilággal ahhoz, hogy csak úgy teljesen hermetikusan elzárja magát tőle. A döntéshozók sokkal inkább csomagelemzésre (Deep Packet Inspection) gondolhatnak, ami az adatforgalom mélységi elemzését jelenti."
"Minden e-mailt át fognak vizsgálni, ezenkívül nem szabad elfelejteni, hogy eddig már ötmillió honlapot feketelistára tettek. Iránban tízmillió ember internetezik rendszeresen és a többségük fiatal, akik ismerik a cenzúra kijátszásának trükkjeit és proxyszervereket használnak. Ez egy macska-egér játék. Egyes aktivisták még módosított Xbox és PlayStation 3 konzolokat is felhasználnak a kommunikációra. De a másik oldal is felkészült. Számos kínai rendszert alkalmaznak, de vannak köztük európai és amerikai cégek termékei is. A legjobb cenzúraprogramokat ugyanis még mindig Nyugaton készítik. Mégis, ha fogadnom kellene, akkor minden pénzemet a demokrácia és az internet győzelmére tenném" - szögezte le a szakember.
Az iráni belső internet augusztus végére készülhet el. A lakosságot teljesen elzárják az internet elől, csak a belső hálózaton lévő tartalmakat láthatják majd. Idén május végén Ali Aghamohammadi, az iráni gazdasági minisztérium szóvivője azt mondta, hogy a helyi internet úgynevezett "halal" lesz, ami azt jelenti, hogy teljesen az iszlám világ etikai és morális normáinak lesz alárendelve. Emellett felmerült az a lehetőség is, hogy ilyen módon támogassák más iszlám országok belső hálózatának a kiépítését.
"A teheráni kormány azt egyszer már megmutatta, hogy képes az internet lekapcsolására. Mahmúd Ahmadinezsád elnök újraválasztásakor 2009 nyarán az országot 24 órára elzárták a külvilágtól. Egy tartós blokáddal a helyi vezetők azonban csak azt ismernék el, hogy rendkívüli mértékben kétségbe vannak esve. Az országot már két évvel ezelőtt sem sikerült teljesen elzárni a külvilágtól; akkor a vezetők a nagyobb internetszolgáltatók rendszereit blokkolták, de arra nem gondoltak, hogy a világháló dinamikusan épül fel és ezeket a beavatkozásokat meg lehet kerülni. A rendszer az adatcsomagokat automatikusan a működő kapcsolatok felé vezeti."
"Ráadásul akkor néhány ellenzéki politikus és aktivista képes volt arra, hogy a mobiltelefonja segítségével külföldre továbbítson különböző adatokat. Azt nem lehet megmondani, hogy a közelgő blokád esetén ez a megoldás működne-e vagy sem. Tény, hogy néhány helyi egyetemnek és nagyobb cégnek saját hálózata van és ezek egyike sem megy át a kormány által ellenőrzött pontokon. Nagyon nehéz lenne ezek felett is megszerezni az ellenőrzést, egy ilyen akció ellen a kutatók és az ipar is tiltakozna. Irán nem Észak-Korea" - hangsúlyozta Philip Howard kommunikációs szakember.
Howard hozzátette: az internetről való teljes mértékű lekapcsolódás elvileg lehetetlen. Amíg csak egyetlen vezeték is szabadon van, addig az aktivistáknak lehetőségük van a világgal való kommunikációra, emellett elég csak az Egyesült Államok programjára gondolni, amit pont ilyen helyzetekre fejlesztenek ki. Iránban a cél a hozzáférési csomópontok számának lecsökkentése lehet. Az utolsó ilyen csomóponton helyeznék el a lekapcsoló gombot. Azonban Teherán egy ilyen lépésért óriási árat fizetne, elsősorban politikai, de gazdasági értelemben is.
A gazdaságot amúgy is számos ENSZ-szankció sújtja. Amikor Mubarak elnök Egyiptomban elrendelte az internet lekapcsolását, akkor az öt nap alatt a helyi gazdaság körülbelül 250 millió eurós károkat szenvedett el emiatt. Ilyen akcióra korábban még nem került sor.
"Az Ahmadinezsád által kínált alternatíva, a helyi internet elvileg működhetne is, hiszen Kína ugyanezt az utat követi. Minden sikeres nemzetközi szolgáltatásnak van egy kínai megfelelője, amit viszont a helyi kormány cenzúráz. De a kínai kabinet rafinált módszereitől az iráni kormány nagyon messze van. A belső internet létrehozása elsősorban egy politikai fenyegetés, Irán túlzottan össze van kötve a külvilággal ahhoz, hogy csak úgy teljesen hermetikusan elzárja magát tőle. A döntéshozók sokkal inkább csomagelemzésre (Deep Packet Inspection) gondolhatnak, ami az adatforgalom mélységi elemzését jelenti."
"Minden e-mailt át fognak vizsgálni, ezenkívül nem szabad elfelejteni, hogy eddig már ötmillió honlapot feketelistára tettek. Iránban tízmillió ember internetezik rendszeresen és a többségük fiatal, akik ismerik a cenzúra kijátszásának trükkjeit és proxyszervereket használnak. Ez egy macska-egér játék. Egyes aktivisták még módosított Xbox és PlayStation 3 konzolokat is felhasználnak a kommunikációra. De a másik oldal is felkészült. Számos kínai rendszert alkalmaznak, de vannak köztük európai és amerikai cégek termékei is. A legjobb cenzúraprogramokat ugyanis még mindig Nyugaton készítik. Mégis, ha fogadnom kellene, akkor minden pénzemet a demokrácia és az internet győzelmére tenném" - szögezte le a szakember.
Az iráni belső internet augusztus végére készülhet el. A lakosságot teljesen elzárják az internet elől, csak a belső hálózaton lévő tartalmakat láthatják majd. Idén május végén Ali Aghamohammadi, az iráni gazdasági minisztérium szóvivője azt mondta, hogy a helyi internet úgynevezett "halal" lesz, ami azt jelenti, hogy teljesen az iszlám világ etikai és morális normáinak lesz alárendelve. Emellett felmerült az a lehetőség is, hogy ilyen módon támogassák más iszlám országok belső hálózatának a kiépítését.