Berta Sándor
Erőszakosabbá teheti az embereket az internetcenzúra
Két szakember azt vizsgálta, hogy milyen összefüggések vannak a valódi világ erőszakos cselekményei és a világháló cenzúrázása között. Megállapították, hogy az erősödő cenzúra fokozódó erőszakhoz vezet.
Antonio A. Casilli, a Telecom ParisTech kutatója és Paola Tubaro, a University of Greenwich munkatársa egyaránt azt állítja: a politikusok gyakran úgy akarják megoldani az egyes helyzeteket, hogy korlátozzák a kommunikációs lehetőségeket. Ez azonban gyakorlatilag a legrosszabb megoldás. A cenzúra hiánya esetén ugyanis, még ha elégedetlen is egy társadalom, sokkal kevésbé valósulnak meg erőszakos események, sőt csökken az erőszakosságra való hajlam. Ráadásul a két szakember azt is kimutatta, hogy az elégedetlenkedések közötti nyugalmi időszakok is hosszabbak akkor, ha nincs cenzúra.
Casilli és Tubora leszögezték: az elégedetlenkedéseket alapvetően nem lehet megakadályozni, de azt lehet befolyásolni, hogy az emberek miként juttassák kifejezésre a bosszúságukat. Közel sem mindegy, hogy ez békés tüntetéseken, erőszakos cselekményekben vagy néhány blogbejegyzésben valósul meg. Az is sokat számít, hogy az egyes államok, illetve hatóságok miként kezelik ezeket az eseményeket.
A legrosszabb megoldás azonban alighanem az, ha el akarják hallgattatni az internetezőket, illetve a világhálón szerveződő csoportokat. A cenzúra elsősorban azért van bukásra ítélve, mert az internet szinte teljesen az emberek mindennapjainak a részévé vált. Így az online lehetőségek, szolgáltatások korlátozása csak fokozza az elégedetlenséget és olajat jelent a tűzre, mintsem oldaná a feszültségeket.
A kutatók rámutattak: a cenzúra oda vezet, hogy az embereket egyre nagyobb mértékben izolálják az eseményektől. Emiatt azonban az ellenőrizendő személyek vagy csoportok mozgása ellenőrizhetetlenné válhat és ezzel párhuzamosan megnő az erőszakos cselekményekre való hajlam. A tanulmányban leírtakat alátámasztják az egyiptomi események is, hiszen az internet lekapcsolása nem oldotta meg a helyzetet, hanem végül csak tovább fokozta a feszültséget és véres összecsapásokhoz vezetett.
Antonio A. Casilli, a Telecom ParisTech kutatója és Paola Tubaro, a University of Greenwich munkatársa egyaránt azt állítja: a politikusok gyakran úgy akarják megoldani az egyes helyzeteket, hogy korlátozzák a kommunikációs lehetőségeket. Ez azonban gyakorlatilag a legrosszabb megoldás. A cenzúra hiánya esetén ugyanis, még ha elégedetlen is egy társadalom, sokkal kevésbé valósulnak meg erőszakos események, sőt csökken az erőszakosságra való hajlam. Ráadásul a két szakember azt is kimutatta, hogy az elégedetlenkedések közötti nyugalmi időszakok is hosszabbak akkor, ha nincs cenzúra.
Casilli és Tubora leszögezték: az elégedetlenkedéseket alapvetően nem lehet megakadályozni, de azt lehet befolyásolni, hogy az emberek miként juttassák kifejezésre a bosszúságukat. Közel sem mindegy, hogy ez békés tüntetéseken, erőszakos cselekményekben vagy néhány blogbejegyzésben valósul meg. Az is sokat számít, hogy az egyes államok, illetve hatóságok miként kezelik ezeket az eseményeket.
A legrosszabb megoldás azonban alighanem az, ha el akarják hallgattatni az internetezőket, illetve a világhálón szerveződő csoportokat. A cenzúra elsősorban azért van bukásra ítélve, mert az internet szinte teljesen az emberek mindennapjainak a részévé vált. Így az online lehetőségek, szolgáltatások korlátozása csak fokozza az elégedetlenséget és olajat jelent a tűzre, mintsem oldaná a feszültségeket.
A kutatók rámutattak: a cenzúra oda vezet, hogy az embereket egyre nagyobb mértékben izolálják az eseményektől. Emiatt azonban az ellenőrizendő személyek vagy csoportok mozgása ellenőrizhetetlenné válhat és ezzel párhuzamosan megnő az erőszakos cselekményekre való hajlam. A tanulmányban leírtakat alátámasztják az egyiptomi események is, hiszen az internet lekapcsolása nem oldotta meg a helyzetet, hanem végül csak tovább fokozta a feszültséget és véres összecsapásokhoz vezetett.
