Alex
EU: biztonságosabb internet a gyerekeknek
Az Európai Bizottság friss jelentése szerint az eddig meghozott intézkedések mindent összevetve nem bizonyultak elegendőnek a gyermekek internetes biztonságának garantálására.
Az Európai Bizottság jelentése ismerteti, hogy a tagállamok miként hajtják végre az európai uniós ajánlásokat annak biztosítására, hogy a gyermekek magabiztosan és biztonságos körülmények között élvezhessék a digitális világ nyújtotta előnyöket. A tagállamok és a digitális iparág is fokozott erőfeszítéseket tesz az audiovizuális és online szolgáltatásokat igénybe vevő kiskorúak online védelméről szóló, 1998. és 2006. évi EU-ajánlás végrehajtására. A kiadott közlemény szerint azonban az eddig meghozott intézkedések mindent összevetve nem bizonyultak elegendőnek.
A jelentés konkrétan rámutat, hogy az EU-országok a következő jelenségeket nem megfelelő módon kezelik, illetve különböző megközelítéseket alkalmaznak velük kapcsolatban: az illegális és káros tartalmak visszaszorítása és bejelentése, annak biztosítása, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő tartalmakhoz férjenek hozzá, a közösségi oldalak biztonságosabbá tétele a gyermekek számára, valamint a gyermekek káros videojátékoktól való védelme. Például nagy különbségek tapasztalhatók a tagállamok között a tekintetben, hogy a forróvonalak miként ellenőrzik a hozzájuk bejelentett tartalmak illegális jellegét vagy káros hatását, hogyan kutatják fel az ilyen tartalmak forrását és hogyan jelentik be őket az illetékes hatóságoknak.
További probléma, hogy az uniós országok különféle korhatár-besorolási rendszereket használnak, illetve eltérő műszaki megoldásokat alkalmaznak annak érdekében, hogy a weboldalak és a játékok megfeleljenek a célközönség életkorának. A jelentés szerint e területeken még bőven lehet javítani a gyermekek védelmén. A Bizottság ezekkel a kérdésekkel még az idei év során foglalkozik egy átfogó kezdeményezés keretében, amely az új technológiákat használó gyermekek védelmét célozza, illetve azt, hogy tudatosabb felhasználókká váljanak.
Egy EUKidsOnline felmérés szerint Európában az internethasználó 9-10 évesek saját bevallásuk szerint átlagban 7 éves koruk óta használják a világhálót. Az internetezők 33%-a mobiltelefonnal vagy más kézi eszközzel csatlakozik a világhálóra. A saját bevalláson alapuló adatok szerint Európában az internetező 13-16 évesek 77%-a és a 9-12 évesek 38%-a rendelkezik profillal közösségi hálózatépítő weboldalakon; a közösségi hálózatépítő oldalakat használó fiatalok negyedének a profilja - állításuk szerint - nyilvános. Az e területen végrehajtandó bármilyen uniós szintű stratégiának figyelembe kell vennie a digitális környezet állandó változását, és ennek megfelelően kell választ adnia a felmerülő kihívásokra.
A kiskorúak védelmével kapcsolatos 1998. és 2006. évi uniós ajánlás arra próbált megoldást találni, hogy az uniós és nemzeti szintű szabályozás nem mindig tud lépést tartani az audiovizuális és online információs szolgáltatások gyors fejlődésével. EU-szinten (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv révén) és a legtöbb tagállamban is külön szabályok léteznek kifejezetten az audiovizuális médiatartalmakra vonatkozóan. A tagállamok és a szolgáltatók számára emiatt még fontosabb, hogy felismerjék a kiskorúak védelmével összefüggő új kihívásokat, és hogy az érdekeltek együttműködése, illetve társ- vagy önszabályozás révén ehhez megfelelő keretfeltételeket teremtsenek.
Az Európai Bizottság jelentése ismerteti, hogy a tagállamok miként hajtják végre az európai uniós ajánlásokat annak biztosítására, hogy a gyermekek magabiztosan és biztonságos körülmények között élvezhessék a digitális világ nyújtotta előnyöket. A tagállamok és a digitális iparág is fokozott erőfeszítéseket tesz az audiovizuális és online szolgáltatásokat igénybe vevő kiskorúak online védelméről szóló, 1998. és 2006. évi EU-ajánlás végrehajtására. A kiadott közlemény szerint azonban az eddig meghozott intézkedések mindent összevetve nem bizonyultak elegendőnek.A jelentés konkrétan rámutat, hogy az EU-országok a következő jelenségeket nem megfelelő módon kezelik, illetve különböző megközelítéseket alkalmaznak velük kapcsolatban: az illegális és káros tartalmak visszaszorítása és bejelentése, annak biztosítása, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő tartalmakhoz férjenek hozzá, a közösségi oldalak biztonságosabbá tétele a gyermekek számára, valamint a gyermekek káros videojátékoktól való védelme. Például nagy különbségek tapasztalhatók a tagállamok között a tekintetben, hogy a forróvonalak miként ellenőrzik a hozzájuk bejelentett tartalmak illegális jellegét vagy káros hatását, hogyan kutatják fel az ilyen tartalmak forrását és hogyan jelentik be őket az illetékes hatóságoknak.
További probléma, hogy az uniós országok különféle korhatár-besorolási rendszereket használnak, illetve eltérő műszaki megoldásokat alkalmaznak annak érdekében, hogy a weboldalak és a játékok megfeleljenek a célközönség életkorának. A jelentés szerint e területeken még bőven lehet javítani a gyermekek védelmén. A Bizottság ezekkel a kérdésekkel még az idei év során foglalkozik egy átfogó kezdeményezés keretében, amely az új technológiákat használó gyermekek védelmét célozza, illetve azt, hogy tudatosabb felhasználókká váljanak.
Egy EUKidsOnline felmérés szerint Európában az internethasználó 9-10 évesek saját bevallásuk szerint átlagban 7 éves koruk óta használják a világhálót. Az internetezők 33%-a mobiltelefonnal vagy más kézi eszközzel csatlakozik a világhálóra. A saját bevalláson alapuló adatok szerint Európában az internetező 13-16 évesek 77%-a és a 9-12 évesek 38%-a rendelkezik profillal közösségi hálózatépítő weboldalakon; a közösségi hálózatépítő oldalakat használó fiatalok negyedének a profilja - állításuk szerint - nyilvános. Az e területen végrehajtandó bármilyen uniós szintű stratégiának figyelembe kell vennie a digitális környezet állandó változását, és ennek megfelelően kell választ adnia a felmerülő kihívásokra.
A kiskorúak védelmével kapcsolatos 1998. és 2006. évi uniós ajánlás arra próbált megoldást találni, hogy az uniós és nemzeti szintű szabályozás nem mindig tud lépést tartani az audiovizuális és online információs szolgáltatások gyors fejlődésével. EU-szinten (az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv révén) és a legtöbb tagállamban is külön szabályok léteznek kifejezetten az audiovizuális médiatartalmakra vonatkozóan. A tagállamok és a szolgáltatók számára emiatt még fontosabb, hogy felismerjék a kiskorúak védelmével összefüggő új kihívásokat, és hogy az érdekeltek együttműködése, illetve társ- vagy önszabályozás révén ehhez megfelelő keretfeltételeket teremtsenek.