Egy amerikai neuropszichológus azt kutatja, hogy a konzolok és más digitális készülékek milyen mértékben hatnak a kamaszok fejlődésére. Megváltozik az agy stimulációja. Gary Small professzor, a Kaliforniai Egyetem (UCLA) pszichológusa. Hazájában az egyik vezető neuropszichológusnak számít, fő szakterülete az agy fejlődése, a memóriafolyamatok és a digitális technológiák befolyása az emberi agyra.

"Napjainkban csak nagyon kevés tanulmány foglalkozik azzal, hogy miként hatnak az új technológiák az agyra és mit módosítanak benne. Az mindenesetre biztos, hogy valamit megváltoztatnak. A vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a homloklebenynek nagyon fontos szerepe van ebben a folyamatban, mivel ez felel a logikus gondolkodásért. Ez a tinédzsereknél még nem alakult ki teljesen és ezért a technológia segítheti, de hátráltathatja is a logikus gondolkodást. Jó példa ez utóbbira, hogy az állandó ismétléseket tartalmazó játékok nem alkalmasak agyunk stimulálására. A tervezést és a stratégiát igénylő összetettebb játékok viszont erősíthetik a logikus gondolkozást."

"Van egy másik példa is. 8 és 23 év közötti embereknek mutattak arcokat, amelyekhez bizonyos érzelmeket tükröző arckifejezéseket kellett társítaniuk. Azoknak a fiataloknak, akik a teszt előtt 15 percen át egy erőszakos játékkal játszottak, sokkal több időre volt szükségük az arcok és az arckifejezések felismerésére" - mondta Gary Small.

A professzor úgy vélte: nem szabad elfelejteni, hogy a tinédzserek fejlődésben vannak és éppen kialakulnak a szociális képességeik. Ezt a folyamatot a technika komolyan akadályozhatja. Ő is kapcsolatban áll néhány olyan fiatallal, akik szinte csak a digitális világban élnek. Ezeknek a gyerekeknek komoly nehézségeik vannak a szemtől szembeni kommunikációban és gyakran nem tudják megfejteni az érzelmekkel kapcsolatos jeleket. Azonban nem csak ezek a veszélyek fenyegetnek.


Agyi tevékenység egy könyv olvasása (bal oldalt) és webezés közben - utóbbi jóval nagyobb aktivitást okoz
"Társas lények vagyunk, éppen ezért a számunkra a digitális kommunikáció a dopamin hatását erősíti. Az agy állandó stimulációja magában hordozza a függőség kialakulásának a kockázatát, különösen igaz ez a közösségi portálok esetében, ahol ehhez társul még egyfajta csoportos viselkedési kényszer is. Néhány tanár arról számolt be nekem, hogy kénytelenek időnként mobilozási szüneteket beiktatni a tanítás közben, mert a diákok nem bírnak ki egy óránál többet a mobiltelefonjuk és SMS-küldés nélkül. Annyira hálózatba vagyunk kötve, mint egy hangya- vagy méhkolónia, igaz nem a hormonoknak, hanem a technológiának köszönhetően."

"Az agyunk minden stimulációja megváltoztatja a hálózatba kötöttség állapotát. Mértük az internetezni kezdők és a tapasztalt böngészők agyhullámait, miközben a világhálót járták. Az eredmény: a kezdő internetezőknek azok az agyi részeik működtek a tevékenység közben, amelyek például olvasásnál is, míg a tapasztalt felhasználóknál ezzel szemben közel kétszer nagyobb agyi aktivitást mértünk" - tette hozzá a szakember.

Small szerint az agyunk az internet miatt egyre több információt raktároz el, azonban ezt nem a megszokott módon teszi, hanem megtanuljuk, hogy miként találhatjuk meg a legjobban ezeket az adatokat. Ahhoz, hogy egy telefonszámot megtaláljunk, nem kell bemagolnunk semmit, a helyes út megtalálásához is elegendő egy GPS-egység. Ezzel párhuzamosan viszont folyamatosan gyengül a biológiai emlékezetünk.

"Mindenképpen egyensúlyt kellene találnunk az online és az offline eltöltött időnk között. Ez nem csak a fiatalokra érvényes, hanem azokra a digitális bevándorlókra is, akik nem az internettel együtt nőttek fel. A technika egy csodálatos dolog, de nem mindenki tudja megfelelően kezelni. A szülőknek azt jelenti, hogy jelöljenek ki szabályokat. Nekem két tinédzserkorú gyermekem van, nálunk az étkezések ideje alatt minden technikai eszköz használata tabunak minősül. Így tudunk ugyanis beszélgetni" - szögezte le a neuropszichológus professzor.