MTI
Az internet névtelensége ellen a német belügyminiszter
Az egész világot megrázó norvégiai kettős merénylet után ismét az internet szigorúbb ellenőrzése mellett foglalt állást a német belügyminiszter.
A Der Spiegel című hetilap hétfőn megjelent legfrissebb számában Hans-Peter Friedrich mindenekelőtt a bloggerek névtelenségének megszüntetését sürgette. A jogrend legfőbb alapelveit a világhálóra is ki kell terjeszteni - érvelt a miniszter, aki úgy vélte: a norvégiai merényleteket végrehajtó Anders Behring Breivik példája mutatja, hogy a politikai indíttatású merénylők ma gyakran felismerhetetlenül garázdálkodhatnak az interneten és szabadon terjeszthetik veszélyes nézeteiket. A konzervatív politikus szerint az emberek normális körülmények között nevüket adják ahhoz, ami mellett kiállnak. "Miért nem lehet mindez magától értetődő az interneten is" - tette fel a kérdést a belügyminiszter.
Hans-Peter Friedrich megismételte azt a korábbi állásfoglalását, amely szerint a norvégiaihoz hasonló merényletek Németországban sem zárhatók ki. Utalt az elmúlt időszakban az országban leleplezett merényletkísérletekre és ennek kapcsán arra: bebizonyosodott, hogy a tettesek többsége az internetet használta nézeteinek terjesztésére. Az ellenzéki pártok első nyilatkozataikban - a véleménynyilvánítás szabadsága mellett érvelve - elutasították a belügyminiszter javaslatát. Azzal azonban mind a szociáldemokrata párt, mind a Zöldek pártja egyetértett, hogy a Norvégiában történtek után "valamit tenni kell".
A Der Spiegel című hetilap hétfőn megjelent legfrissebb számában Hans-Peter Friedrich mindenekelőtt a bloggerek névtelenségének megszüntetését sürgette. A jogrend legfőbb alapelveit a világhálóra is ki kell terjeszteni - érvelt a miniszter, aki úgy vélte: a norvégiai merényleteket végrehajtó Anders Behring Breivik példája mutatja, hogy a politikai indíttatású merénylők ma gyakran felismerhetetlenül garázdálkodhatnak az interneten és szabadon terjeszthetik veszélyes nézeteiket. A konzervatív politikus szerint az emberek normális körülmények között nevüket adják ahhoz, ami mellett kiállnak. "Miért nem lehet mindez magától értetődő az interneten is" - tette fel a kérdést a belügyminiszter.
Hans-Peter Friedrich megismételte azt a korábbi állásfoglalását, amely szerint a norvégiaihoz hasonló merényletek Németországban sem zárhatók ki. Utalt az elmúlt időszakban az országban leleplezett merényletkísérletekre és ennek kapcsán arra: bebizonyosodott, hogy a tettesek többsége az internetet használta nézeteinek terjesztésére. Az ellenzéki pártok első nyilatkozataikban - a véleménynyilvánítás szabadsága mellett érvelve - elutasították a belügyminiszter javaslatát. Azzal azonban mind a szociáldemokrata párt, mind a Zöldek pártja egyetértett, hogy a Norvégiában történtek után "valamit tenni kell".