HENT hírlevél
A szervezett bűnözést támogatják a filmkalózok
Az amerikai RAND Corp. kutatóintézet tanulmánya szerint a kalózfilmek eladásából származó bevételek jelentős mértékben támogatják a szervezett bűnözést. A kutatók szerint várható, hogy a jövőben még tovább fog erősödni a hamisítók és az alvilág kapcsolata.
A tanulmány szerint a bűnszövetkezetek jelen vannak a hamisítás teljes folyamatában, a gyártástól a kalóztermékek terjesztéséig mindenhol megtalálni a kapcsolódási pontokat a hamisítók és az alvilág között. A kalózfilmek eladásából származó bevételeikkel olyan súlyos bűncselekményeket tudnak finanszírozni, mint a drogkereskedelem, a pénzmosás, az embercsempészet és a terrorizmus.
Greg Treverton, a RAND's Center for Global Risk and Security igazgatója, egyben a tanulmány egyik szerzője szerint egyáltalán nem meglepő, hogy az alvilági bűnözők felfigyeltek a hamisításban rejlő lehetőségekre. "Hatalmas profitra tudnak szert tenni, amelyhez képest a büntetések mértéke relatív alacsony" - mondja a Treverton. A szerző szerint a kalózkodás a hétköznapi emberek biztonságát is fenyegeti, ráadásul mindehhez az átlagpolgárok is hozzájárulnak azzal, ha megveszik a kalózfilmeket. "Ha kalóz DVD-t veszel, akkor jó esélye van annak, hogy a kifizetett összeg egy része a szervezett bűnözéshez kerül, amelynek köszönhetően aztán sokkal súlyosabb bűncselekményeket, akár terrorcselekményeket is elkövetnek" - tette hozzá Treverton.
A RAND kutatói 14 olyan esetet dokumentáltak Európában, Oroszországban, Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában, ahol a filmkalózkodás és a szervezett bűnözés közötti kapcsolat kimutatható volt. A tanulmány továbbá három olyan terroristacsoportról is beszámol, amelyeket részben a kalózfilm-kereskedelem finanszírozott. Az 1990-es évek elején az IRA több olyan bűncselekményt is elkövetett, beleértve a filmkalózkodást, amelyeket arra használtak fel, hogy Észak-Írországot megpróbálják elszakítani Nagy-Britanniától.
A D-company nevű bűnszövetkezet generációk óta aktív Indiában, filmhamisítással az 1980-as évek eleje óta foglalkoznak bizonyíthatóan. 1993 óta tartják őket terrorszervezetként számon, miután több száz ember életét vesztette, százak pedig megsérültek az általuk elkövetett bombamerényletek során Mumbaiban.
Brazília, Argentína és Paraguay közös határterületén működik az iszlám terrorizmus egyik legfőbb anyagi központja. Évi 20 millió dollár bevételhez jut innen a Hezbollahnak. A tranzakciók közül egy 3,5 millió dolláros tételről biztosan tudható, hogy az az ismert DVD-kalóz, Assad Ahmad Barakattól származott. Barakatot az Egyesült Államok globálisan veszélyes terroristának minősítette 2004-ben.
A tanulmány szerint a digitális technológia elterjedése könnyebbé és jövedelmezőbbé tette a hamisítást. A filmkalózkodás kifizetődőbbé vált az olyan sokkal kockázatosabb tevékenységekkel szemben, mint a drogkereskedelem. Például a Malajziában gyártott és Londonban eladott hamis DVD-ken háromszor annyi a haszon, mint ami az iráni heroin eladásából származna. Ráadásul, ha az elkövetők lebuknak, a büntetés mértéke is csekélyebb. Franciaországban a hamisítványok árusításáért maximum két év szabadságvesztés és 190 ezer dolláros bírság szabható ki, ellenben a drogkereskedők 10 év börtön- és 9,5 millió dolláros pénzbüntetésre számíthatnak.
A RAND jelentése szerint mindaddig nem számíthatunk a hamisítási arányok csökkenésére, ameddig a kormányok nem fordítanak a jelenleginél jóval több erőforrást a hamisítás elleni küzdelemre, és nem hoznak szigorúbb törvényeket a szellemi tulajdon védelme érdekében.
A tanulmány szerint a bűnszövetkezetek jelen vannak a hamisítás teljes folyamatában, a gyártástól a kalóztermékek terjesztéséig mindenhol megtalálni a kapcsolódási pontokat a hamisítók és az alvilág között. A kalózfilmek eladásából származó bevételeikkel olyan súlyos bűncselekményeket tudnak finanszírozni, mint a drogkereskedelem, a pénzmosás, az embercsempészet és a terrorizmus.
Greg Treverton, a RAND's Center for Global Risk and Security igazgatója, egyben a tanulmány egyik szerzője szerint egyáltalán nem meglepő, hogy az alvilági bűnözők felfigyeltek a hamisításban rejlő lehetőségekre. "Hatalmas profitra tudnak szert tenni, amelyhez képest a büntetések mértéke relatív alacsony" - mondja a Treverton. A szerző szerint a kalózkodás a hétköznapi emberek biztonságát is fenyegeti, ráadásul mindehhez az átlagpolgárok is hozzájárulnak azzal, ha megveszik a kalózfilmeket. "Ha kalóz DVD-t veszel, akkor jó esélye van annak, hogy a kifizetett összeg egy része a szervezett bűnözéshez kerül, amelynek köszönhetően aztán sokkal súlyosabb bűncselekményeket, akár terrorcselekményeket is elkövetnek" - tette hozzá Treverton.
A RAND kutatói 14 olyan esetet dokumentáltak Európában, Oroszországban, Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában, ahol a filmkalózkodás és a szervezett bűnözés közötti kapcsolat kimutatható volt. A tanulmány továbbá három olyan terroristacsoportról is beszámol, amelyeket részben a kalózfilm-kereskedelem finanszírozott.
A tanulmány szerint a digitális technológia elterjedése könnyebbé és jövedelmezőbbé tette a hamisítást. A filmkalózkodás kifizetődőbbé vált az olyan sokkal kockázatosabb tevékenységekkel szemben, mint a drogkereskedelem. Például a Malajziában gyártott és Londonban eladott hamis DVD-ken háromszor annyi a haszon, mint ami az iráni heroin eladásából származna. Ráadásul, ha az elkövetők lebuknak, a büntetés mértéke is csekélyebb. Franciaországban a hamisítványok árusításáért maximum két év szabadságvesztés és 190 ezer dolláros bírság szabható ki, ellenben a drogkereskedők 10 év börtön- és 9,5 millió dolláros pénzbüntetésre számíthatnak.
A RAND jelentése szerint mindaddig nem számíthatunk a hamisítási arányok csökkenésére, ameddig a kormányok nem fordítanak a jelenleginél jóval több erőforrást a hamisítás elleni küzdelemre, és nem hoznak szigorúbb törvényeket a szellemi tulajdon védelme érdekében.