Berta Sándor
Nő a nyomás az internetszolgáltatókon a letöltések ellenőrzésére
A szerzői jogok tulajdonosai és a szerzői jogvédő szervezetek egyöntetűen azt az álláspontot képviselik, hogy az Európai Unióban a jövőben az internetszolgáltatóknak nagyobb szerepet kell vállalniuk a szerzői jogsértések üldözésében.
Megkapta a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogokra vonatkozó irányelvről (IPRED) tartott konzultáció kiértékelését az Európai Bizottság. Az anyag készítői kiemelték, hogy a szolgáltatóknak az eddiginél jobban együtt kell működniük a szerzői jogok tulajdonosaival és a szerzői jogvédő egyesületekkel. Utóbbi két csoport képviselői azt követelik, hogy az internetszolgáltatók alkalmaznak tartalomszűrőket és forgalomellenőrző módszereket, valamint feleljenek az ügyfeleik által elkövetett szerzői jogsértésekért. Nemrég ugyanezt javasolta az OECD is.
A szolgáltatókat azért is bírálták, mert nem őrzik meg elég hosszú ideig az előfizetőik forgalmi adatait, így sokszor már nem lehet megállapítani, hogy az adott felhasználó valóban elkövette-e a terhére felrótt szerzői jogsértést vagy sem. Az internetezők ugyanakkor attól tartanak, hogy a szigorúbb szabályozás bevezetésével mindenkire potenciális bűnözőként tekintenek majd a hatóságok, továbbá, hogy sérülhet az internetsemlegesség és a véleményszabadság. Felmerült olyan javaslat is, hogy a fájlcserélést teljes mértékben legalizálni kellene és a kulturális információcsere részévé kellene tenni.
Az európai uniós tagállamok többsége szigorúbb szabályozás mellett foglalt állást, csak Németország és Magyarország képviselői jelentették ki, hogy már a jelenlegi szabályokat is elegendőnek tartják. A kérdés újbóli szabályozását ugyanakkor Belgium, Portugália és Nagy-Britannia is ellenzi, mondván nincs elég statisztikai adat és bírósági ítélet ahhoz, hogy objektív döntés születhessen. Az internetes cégek attól tartanak, hogy a szigorúbb irányelv bevezetése negatívan hathat az innovációra és megrendülhet a fogyasztók digitális termékekbe vetett bizalma is. Emellett mindenképpen szükség lenne olcsó, legális alternatív ajánlatok kialakítására, mivel elsősorban ezek hiánya vezetett az online kalózkodás kialakulásához és megerősödéséhez.
A La Quadrature du Net nevű francia szervezet arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy végre vegye figyelembe a kérdésben az online közösség véleményét és érveit is. Jérémie Zimmermann, az egyesület szóvivője szerint a konzultációra beérkezett számos felhasználói javaslat is azt bizonyítja, hogy az emberek aggódnak az alapvető online jogaikért és egyértelműen elutasítják az internetszolgáltatók segédrendőrökké való átminősítését. A mostani elképzelések helyett inkább egy olyan szabályozást kell kidolgozni, amely figyelembe veszi a felhasználók érdekeit is.
Megkapta a szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogokra vonatkozó irányelvről (IPRED) tartott konzultáció kiértékelését az Európai Bizottság. Az anyag készítői kiemelték, hogy a szolgáltatóknak az eddiginél jobban együtt kell működniük a szerzői jogok tulajdonosaival és a szerzői jogvédő egyesületekkel. Utóbbi két csoport képviselői azt követelik, hogy az internetszolgáltatók alkalmaznak tartalomszűrőket és forgalomellenőrző módszereket, valamint feleljenek az ügyfeleik által elkövetett szerzői jogsértésekért. Nemrég ugyanezt javasolta az OECD is.
A szolgáltatókat azért is bírálták, mert nem őrzik meg elég hosszú ideig az előfizetőik forgalmi adatait, így sokszor már nem lehet megállapítani, hogy az adott felhasználó valóban elkövette-e a terhére felrótt szerzői jogsértést vagy sem. Az internetezők ugyanakkor attól tartanak, hogy a szigorúbb szabályozás bevezetésével mindenkire potenciális bűnözőként tekintenek majd a hatóságok, továbbá, hogy sérülhet az internetsemlegesség és a véleményszabadság. Felmerült olyan javaslat is, hogy a fájlcserélést teljes mértékben legalizálni kellene és a kulturális információcsere részévé kellene tenni.
Az európai uniós tagállamok többsége szigorúbb szabályozás mellett foglalt állást, csak Németország és Magyarország képviselői jelentették ki, hogy már a jelenlegi szabályokat is elegendőnek tartják. A kérdés újbóli szabályozását ugyanakkor Belgium, Portugália és Nagy-Britannia is ellenzi, mondván nincs elég statisztikai adat és bírósági ítélet ahhoz, hogy objektív döntés születhessen. Az internetes cégek attól tartanak, hogy a szigorúbb irányelv bevezetése negatívan hathat az innovációra és megrendülhet a fogyasztók digitális termékekbe vetett bizalma is. Emellett mindenképpen szükség lenne olcsó, legális alternatív ajánlatok kialakítására, mivel elsősorban ezek hiánya vezetett az online kalózkodás kialakulásához és megerősödéséhez.
A La Quadrature du Net nevű francia szervezet arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy végre vegye figyelembe a kérdésben az online közösség véleményét és érveit is. Jérémie Zimmermann, az egyesület szóvivője szerint a konzultációra beérkezett számos felhasználói javaslat is azt bizonyítja, hogy az emberek aggódnak az alapvető online jogaikért és egyértelműen elutasítják az internetszolgáltatók segédrendőrökké való átminősítését. A mostani elképzelések helyett inkább egy olyan szabályozást kell kidolgozni, amely figyelembe veszi a felhasználók érdekeit is.