Az Európai Bizottság számos területen alapvetően változtatná meg a szellemi jogokat. Ez érinti a könyvtárakat, a védjegyeket, a szabadalmakat és az Unió egységes vámpolitikáját is.

A szabadalmat, a védjegyet, a formatervezési mintaoltalmat és a földrajzi jelzéseket, valamint a szerzői jogokat vagy a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogokat (előadók, gyártók, műsorszolgáltatók jogai) magában foglaló szellemitulajdon-jogok évszázadok óta léteznek. Mindennapi életünkre gyakran befolyással vannak, akár anélkül is, hogy észrevennénk ezt: védik az általunk használt technológiát (pl. autók, mobiltelefonok, vonatok); az élelmiszereket, amiket megeszünk; a zenét, amit hallgatunk vagy a filmeket, amiket nézünk. Az elmúlt néhány évben azonban a technológiai haladás - és különösen az online tevékenységek növekvő jelentősége - gyökeresen megváltoztatta a szellemitulajdon-jogok működési környezetét. Az európai és a nemzeti szabályok hatályos egyvelege már nem megfelelő, szükség van a korszerűsítésre. Ebből a megfontolásból fogadta ma el az Európai Bizottság a szellemitulajdon-jogok működési keretének átszabására irányuló átfogó stratégiáját.

"Azt tűztük ki célul, hogy lehetőséget teremtünk a feltalálóknak, az alkotóknak, a felhasználóknak és a fogyasztóknak a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra és új üzleti lehetőségek kiaknázására. Az új szabályok megfelelő egyensúlyt teremtenek egyfelől az alkotás és az innováció ösztönzése - például az alkotók díjazása és a befektetések biztosítása révén -, másfelől pedig a szellemitulajdon-jog által védett árukhoz és szolgáltatásokhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférés előmozdítása között. A helyes egyensúly megtalálása jól érzékelhető változást eredményez a vállalkozások (az önállóan tevékenykedő művésztől a nagy gyógyszergyártókig) számára az innovációba való befektetés ösztönzése tekintetében. Ez hozzájárul az EU növekedéséhez és versenyképességéhez, ami az egységes piacon keresztül érvényesül. A fogyasztók szélesebb körben és könnyebben férnek majd hozzá az információkhoz és a kulturális tartalmakhoz, például az online elérhető zenékhez." - írja az EU közleménye.

A stratégia - átfogóan kezelve a szellemitulajdon-jogok kérdéskörét - számos témát érint: a vállalkozások által a találmányaik megvédéséhez szükséges szabadalomtól kezdve egészen az ilyen találmányokkal kapcsolatos visszaéléseknek a kezelésével bezárólag. Első eredményei között szerepel az ún. "gazdátlan termékek" felhasználásának könnyített engedélyezésére vonatkozó mai javaslat - ami révén egy sor kulturális alkotás elérhetővé válik az interneten -, továbbá a szellemitulajdon-jogokat sértő áruk kereskedelmével szembeni fellépésre szolgáló vámhatósági intézkedések megerősítéséről szóló új rendelet tervezete

. "A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megfelelő szintű egységes piaci védelmének biztosítása kulcsfontosságú az európai gazdaság számára. Az előrehaladás az új ötletek, az új ismeretek függvénye." - jelentette ki Michel Barnier, a belső piacért felelős biztos. "Senki sem fog az innovációba fektetni, ha a jogokat nem védjük meg. Másrészről a fogyasztóknak és felhasználóknak hozzáférést kell biztosítani a kulturális tartalmakhoz - például az online elérhető zenékhez - ahhoz, hogy mind az új üzleti modellek, mind a kulturális sokszínűség virágozhassanak. Célunk ma az, hogy e két célkitűzés közötti helyes egyensúlyt a szellemitulajdon-jogok minden vetületében megtaláljuk. A szellemi tulajdon európai keretét úgy kell átalakítanunk, hogy az lehetőségeket teremtsen a vállalatok és az állampolgárok számára, továbbá megfeleljen az online világ és az ötletek globális versenye diktálta követelményeknek."

Már áprilisban ismertté vált az egységes szabadalmi oltalommal kapcsolatos javaslat, emellett egyszerűsítik a védjegyek bejegyzését, és egységes regisztrációs rendszert hoznak létre. Bevezetik a több területre vonatkozó felhasználási engedélyeket, mert miközben a szerzői jog tárgyi hatályát sikerült nagy mértékben harmonizálni, a felhasználási engedélyek tekintetében még mindig a nemzeti jog a meghatározó. Az egységes digitális piac szempontjából a felhasználási engedélyezés racionalizálása és a bevételmegosztás a legfontosabb megoldandó problémák közé tartoznak. Készül a szerzői jogok több területre kiterjedő, hatékony kollektív kezelésére vonatkozó javaslata, különösen a zenei iparág tekintetében. Közös szabályokat határoznak majd meg az átlátható irányításra és a bevételmegosztásra vonatkozóan.

Digitalizálhatóvá és online elérhetővé válnak az olyan könyvek, újság- és folyóiratcikkek, amelyek bár még mindig szerzői jogi védelem alatt állnak, de amelyek esetében a jogosultak nem ismertek, vagy nem lelhetők fel, így tőlük szerzői jogi engedélyek nem kérhetők. Ezzel párhuzamosan az EU a könyvtárak, kiadók, szerzők és jogkezelő társaságok közötti egyetértési megállapodások megkötésére törekszik, ezáltal megkönnyítve a kereskedelmi forgalomból kivont könyvek digitalizálását és elérhetővé tételét.