Berta Sándor
Veszélyben vannak a szabad internethozzáférések?
Jérémie Zimmermann, a La Quadrature du Net francia szervezet társalapítója és szóvivője aggódik a világháló jövője miatt, s attól tart, hogy hamarosan leáldozhat a szabad internethozzáférések korszaka.
"Nagyon sok nyugtalanító fejlemény van, de a legrosszabb az, ami a G8 csúcstalálkozón történni fog. A mellette megrendezett eG8 Fórum csak egy PR-show volt, amit a Publicis nevű reklámcég szervezett. Meghívtak olyan embereket, mint Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója és Eric Schmidt, a Google vezetője azért, hogy elmeséljék, milyen nagyszerű dolog az internet. De a lényeg az, hogy a háttérben a kormányok el fogják érni, hogy nagyobb ellenőrzési lehetőségeik és befolyásuk legyen a világháló fölött. Jó példa erre a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement - ACTA), amelynek értelmében a hatóságok az internetszolgáltatókat arra kötelezik, hogy osszák meg az ügyfeleikkel kapcsolatos adatokat. Az ACTA-t a G8 alatt fogják elfogadni. Az aláírók vállalják, hogy üldözni fogják azokat az embereket, akik bizonyos tartalmakat letöltenek az internetről."- nyilatkozta Jérémie Zimmermann.
"Eddig a hatóságok csak egyes embereket üldözhettek, most - állami jóváhagyással - az internetes cégekből szerzői jogi magánrendőrségeket szerveznek. Tényleg egy kritikus pillanatban vagyunk, fennáll a veszélye annak, hogy az internet alapjaiban fog megváltozni, veszélybe kerülhet az emberek hozzáférése. Sarkozy azt hangsúlyozza hónapok óta, hogy 'egy civilizált világhálóért' harcol. Nos, két éve látható, hogy mit jelent az ő civilizált világhálója, ami nem más, mint a Loi Hadopi. Az a rendszer egy katasztrófa."
"A francia kormány hat évvel ezelőtt állt elő először a Graduated Response, más néven három csapás javaslattal. A fogalmat a hidegháború idejéből vették át. A lényeg ismert: egy központi hivatal ellenőrzi a teljes online forgalmat és jelzi a tiltott letöltéseket. A fájlcserélők először egy figyelmeztető e-mailt, majd egy levelet kapnak, végül, ha folytatják a tevékenységüket, akkor pénzbüntetést szabhatnak ki rájuk, vagy akár a hozzáférésüket is korlátozhatják, illetve letilthatják. Bár a francia alkotmánybíróság elutasította ezt a módszert, mégis alkalmazzák. Az alkotmánybíróság a határozatában arra hivatkozott, hogy a Loi Hadopi törvény sérti a véleményszabadságot és csak egy bíró dönthetne ilyen kérdésekben. Ezért írtak egy új jogszabályt, ami kimondja, hogy a bíróknak kell a figyelmeztető leveleket megírniuk. Ekkor alakult meg a szervezetünk" - mondta Zimmermann.
Ami Franciaországban a La Quadrature du Net, az Spanyolországban az Associación de Internautas, Németországban a Digitale Gesellschaft, Hollandiában a Bits of Freedom. A legsikeresebb egyesületnek azonban a La Quadrature du Net számít, amely elérte, hogy eddig egyetlen francia felhasználónak sem blokkolták az internetelérését. Ugyan a Loi Hadopi Hivatal azt állítja, hogy már számos levelet kiküldött, de eddig még senki sem találkozott ilyen küldeménnyel. A törvény miatt egyébként csupán a fájlcserélők 15 százaléka hagyott fel a tevékenységével, de valószínűleg közülük sokan csupán a letöltési technikán változtattak. Inkább stream-ajánlatokra vadásznak vagy a Megaupload és a Rapidshare rendszerét használják, ezeket ugyanis eddig nem tudta kivonni a forgalomból a Loi Hadopi.
"Michael Barnier, az Európai Unió belső piacokért felelős biztosa a G8 találkozó kapcsán mutatja majd be az új szerzői jogi stratégiát, amely a Loi Hadopi alapján készült. A lényege az együttműködés; ezt úgy kell érteni, hogy az online szolgáltatóknak muszáj lesz együttműködniük és őket teszik majd felelőssé a felhasználók tevékenységéért. A Google, a YouTube vagy éppen az internetszolgáltatók kénytelenek lesznek videókat törölni, oldalakat lekapcsolni vagy hozzáféréseket blokkolni. Egyetlen cégnek sem adhatók ilyen jellegű jogosítványok. Ha a vállalatok IP-címeket gyűjthetnek, akkor ezzel megsértik a magánélet védelméhez fűződő jogot, az IP-cím ugyanis személyes adat. S ez az egész dolog azon alapul, hogy a fájlcserélők miatt a zene- és a filmiparnak hatalmas bevételkiesése keletkezik.
"Mi a honlapunkon 20 olyan független tanulmányt soroltunk fel, amelyekből kiderül: pont a sokat letöltők áldoznak sok pénzt a kultúrára és semmilyen összefüggés sem mutatható ki a fájlcserélés és a csökkenő CD-eladások között. A kérdés inkább az: egyáltalán csökkenek a lemezeladások? Hiszen csak a CD-eladások mérséklődtek."
"Persze ezek nem új dolgok. A zeneipar az 1920-as években be akarta tiltani a rádiókban a zenék sugárzását. 1920-ban néhány ezer rádió volt világszerte, 1930-ban pedig tízmillió. Egy idő után aztán rájöttek, hogy sokkal jobban el lehet adni a zeneszámokat, ha azok a rádiókban is hallhatók. A jogdíjak így is busásak, Franciaországban évente 200 millió euró származik a különböző eszközökre kivetett jogdíjakból. Akkor miért is kellene még egy külön kulturális átalánydíjat bevezetni? Úgy gondolom, ezen a területen inkább Chile vagy Brazília példáját kellene követni" - szögezte le a La Quadrature du Net társalapítója és szóvivője.
Mindenesetre az elmúlt évek fejleményeinek tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök a G8 csúcstalálkozón az internetblokádok rendszerének bevezetése és alkalmazása mellett fog kampányolni.
"Nagyon sok nyugtalanító fejlemény van, de a legrosszabb az, ami a G8 csúcstalálkozón történni fog. A mellette megrendezett eG8 Fórum csak egy PR-show volt, amit a Publicis nevű reklámcég szervezett. Meghívtak olyan embereket, mint Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója és Eric Schmidt, a Google vezetője azért, hogy elmeséljék, milyen nagyszerű dolog az internet. De a lényeg az, hogy a háttérben a kormányok el fogják érni, hogy nagyobb ellenőrzési lehetőségeik és befolyásuk legyen a világháló fölött. Jó példa erre a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás (Anti-Counterfeiting Trade Agreement - ACTA), amelynek értelmében a hatóságok az internetszolgáltatókat arra kötelezik, hogy osszák meg az ügyfeleikkel kapcsolatos adatokat. Az ACTA-t a G8 alatt fogják elfogadni. Az aláírók vállalják, hogy üldözni fogják azokat az embereket, akik bizonyos tartalmakat letöltenek az internetről."- nyilatkozta Jérémie Zimmermann.
"Eddig a hatóságok csak egyes embereket üldözhettek, most - állami jóváhagyással - az internetes cégekből szerzői jogi magánrendőrségeket szerveznek. Tényleg egy kritikus pillanatban vagyunk, fennáll a veszélye annak, hogy az internet alapjaiban fog megváltozni, veszélybe kerülhet az emberek hozzáférése. Sarkozy azt hangsúlyozza hónapok óta, hogy 'egy civilizált világhálóért' harcol. Nos, két éve látható, hogy mit jelent az ő civilizált világhálója, ami nem más, mint a Loi Hadopi. Az a rendszer egy katasztrófa."
"A francia kormány hat évvel ezelőtt állt elő először a Graduated Response, más néven három csapás javaslattal. A fogalmat a hidegháború idejéből vették át. A lényeg ismert: egy központi hivatal ellenőrzi a teljes online forgalmat és jelzi a tiltott letöltéseket. A fájlcserélők először egy figyelmeztető e-mailt, majd egy levelet kapnak, végül, ha folytatják a tevékenységüket, akkor pénzbüntetést szabhatnak ki rájuk, vagy akár a hozzáférésüket is korlátozhatják, illetve letilthatják. Bár a francia alkotmánybíróság elutasította ezt a módszert, mégis alkalmazzák. Az alkotmánybíróság a határozatában arra hivatkozott, hogy a Loi Hadopi törvény sérti a véleményszabadságot és csak egy bíró dönthetne ilyen kérdésekben. Ezért írtak egy új jogszabályt, ami kimondja, hogy a bíróknak kell a figyelmeztető leveleket megírniuk. Ekkor alakult meg a szervezetünk" - mondta Zimmermann.
Ami Franciaországban a La Quadrature du Net, az Spanyolországban az Associación de Internautas, Németországban a Digitale Gesellschaft, Hollandiában a Bits of Freedom. A legsikeresebb egyesületnek azonban a La Quadrature du Net számít, amely elérte, hogy eddig egyetlen francia felhasználónak sem blokkolták az internetelérését. Ugyan a Loi Hadopi Hivatal azt állítja, hogy már számos levelet kiküldött, de eddig még senki sem találkozott ilyen küldeménnyel. A törvény miatt egyébként csupán a fájlcserélők 15 százaléka hagyott fel a tevékenységével, de valószínűleg közülük sokan csupán a letöltési technikán változtattak. Inkább stream-ajánlatokra vadásznak vagy a Megaupload és a Rapidshare rendszerét használják, ezeket ugyanis eddig nem tudta kivonni a forgalomból a Loi Hadopi.
"Michael Barnier, az Európai Unió belső piacokért felelős biztosa a G8 találkozó kapcsán mutatja majd be az új szerzői jogi stratégiát, amely a Loi Hadopi alapján készült. A lényege az együttműködés; ezt úgy kell érteni, hogy az online szolgáltatóknak muszáj lesz együttműködniük és őket teszik majd felelőssé a felhasználók tevékenységéért. A Google, a YouTube vagy éppen az internetszolgáltatók kénytelenek lesznek videókat törölni, oldalakat lekapcsolni vagy hozzáféréseket blokkolni. Egyetlen cégnek sem adhatók ilyen jellegű jogosítványok. Ha a vállalatok IP-címeket gyűjthetnek, akkor ezzel megsértik a magánélet védelméhez fűződő jogot, az IP-cím ugyanis személyes adat. S ez az egész dolog azon alapul, hogy a fájlcserélők miatt a zene- és a filmiparnak hatalmas bevételkiesése keletkezik.
"Mi a honlapunkon 20 olyan független tanulmányt soroltunk fel, amelyekből kiderül: pont a sokat letöltők áldoznak sok pénzt a kultúrára és semmilyen összefüggés sem mutatható ki a fájlcserélés és a csökkenő CD-eladások között. A kérdés inkább az: egyáltalán csökkenek a lemezeladások? Hiszen csak a CD-eladások mérséklődtek."
"Persze ezek nem új dolgok. A zeneipar az 1920-as években be akarta tiltani a rádiókban a zenék sugárzását. 1920-ban néhány ezer rádió volt világszerte, 1930-ban pedig tízmillió. Egy idő után aztán rájöttek, hogy sokkal jobban el lehet adni a zeneszámokat, ha azok a rádiókban is hallhatók. A jogdíjak így is busásak, Franciaországban évente 200 millió euró származik a különböző eszközökre kivetett jogdíjakból. Akkor miért is kellene még egy külön kulturális átalánydíjat bevezetni? Úgy gondolom, ezen a területen inkább Chile vagy Brazília példáját kellene követni" - szögezte le a La Quadrature du Net társalapítója és szóvivője.
Mindenesetre az elmúlt évek fejleményeinek tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök a G8 csúcstalálkozón az internetblokádok rendszerének bevezetése és alkalmazása mellett fog kampányolni.
