Berta Sándor
Egyre sikeresebb a műalkotások online értékesítése
A különböző műalkotások közel sem szerepelnek olyan gyakran a nagy online aukciós platformokon, mint az autók, vagy az ingatlanok. Ezen a helyzeten változtatna az Artnet.
A portál célja, hogy a gyűjtők komoly alkotásokhoz is hozzájuthassanak online. Az Artnet kínálatában megtalálható például Andy Warhol 1978-ban készített Flowers című festménye, amely akár egymillió eurót is érhet. Az oldal azt akarja elérni, hogy a nagy értékű festmények és más műalkotások ne csak a Christie's vagy a Sotheby's kínálatában jelenjenek meg, hanem internetes aukciós platformokon is.
Andy Warhol Flowers című remekműve 25 éven át volt Hans Neuendorf üzletember tulajdonában. A most 73 éves hamburgi születésű férfi egy helyi galéria tulajdonosa, amelyben már az 1960-as években többek között Warhol és Roy Lichtenstein műveit állította ki. Akkoriban ezek a művészek még szinte ismeretlenek voltak. Neuendorf az 1990-es években az Art Cologne művészeti kiállítás társalapítójaként beszállt az Artnetbe. A cég már 1999-ben a tőzsdére került, de a lépés nem jött be. Az Artnet részvényeit fillérekért vásárolták meg és Neuendorfot sokáig kritizálták az üzlet miatt.
Az idős szakember azonban nem adta fel, ezt bizonyítja, hogy az Artnet ma is él és virul. A platform nem csak magához tért az egy évtizeddel ezelőtti sokkból, hanem ma már 25 cent helyett 5 dollárt kínálnak a részvényeiért. Ugyan ez még mindig a tizede az 1999-es 49 eurós kibocsátási árnak, de a forgalom stabil és a három pilléren nyugvó üzleti modell pedig egyre sikeresebb. Az Artnet egyrészt létrehozott egy hálózatot, amely összesen 2100 galériát, valamint 37 000 művész 176 000 alkotását tömöríti. Az átfogó adatbázisban 500 nemzetközi aukciósház kínálata található meg.
Az Artnet forgalma napjainkban 14 millió euró, az összeg 70 százaléka származik a galériahálózatból és az adatbázisból. A cég legfőbb előnye, hogy más galériákhoz képest akár 50 százalékkal alacsonyabb költséggel dolgozik, ráadásul meglepő hatékonysággal. Emellett Neuendorf filozófiája is sokaknak szimpatikus. "Mindenkit felkarolunk, a kevésbé híres alkotókat is. Minden művésznek megvan a maga piaca, még akkor is, ha az kicsi" - vallja a szakember. Neuendorf meggyőződése, hogy az online műkereskedelem még csak most fog felvirágozni.
Hazánkban 2004 óta érhető el a kultura.hu, amelyen több tízezer alkotásról (e-könyvekről, filmekről, festményekről, néprajzi tárgyakról) és színészekről, muzsikusokról, illetve más művészekről találhatunk adatokat. Az oldal részben saját fejlesztésű, létrejöttéhez tíz külső tartalomszolgáltató közreműködése is kellett. A hung-art.hu-n a magyarországi képzőművészetről tájékozódhatnak az érdeklődők, míg a 2007-ben létrehozott mukincs.com az első magyar festmény-befektetési elemzés és tanácsadó portál.
Az internetes aukciók és vásárok egyre népszerűbbek, a világ vezető galériái például idén januárban rendezték a VIP Art Fair nevet viselő első online művészeti vásárt. A kezdeményezés résztvevői között megtalálható volt az amerikai David Zwirner és a Gagosian Gallery, a londoni White Cube, a zürichi Hauser & Wirth, valamint a berlini Galerie Max Hetzler is.
A portál célja, hogy a gyűjtők komoly alkotásokhoz is hozzájuthassanak online. Az Artnet kínálatában megtalálható például Andy Warhol 1978-ban készített Flowers című festménye, amely akár egymillió eurót is érhet. Az oldal azt akarja elérni, hogy a nagy értékű festmények és más műalkotások ne csak a Christie's vagy a Sotheby's kínálatában jelenjenek meg, hanem internetes aukciós platformokon is.
Andy Warhol Flowers című remekműve 25 éven át volt Hans Neuendorf üzletember tulajdonában. A most 73 éves hamburgi születésű férfi egy helyi galéria tulajdonosa, amelyben már az 1960-as években többek között Warhol és Roy Lichtenstein műveit állította ki. Akkoriban ezek a művészek még szinte ismeretlenek voltak. Neuendorf az 1990-es években az Art Cologne művészeti kiállítás társalapítójaként beszállt az Artnetbe. A cég már 1999-ben a tőzsdére került, de a lépés nem jött be. Az Artnet részvényeit fillérekért vásárolták meg és Neuendorfot sokáig kritizálták az üzlet miatt.
Az idős szakember azonban nem adta fel, ezt bizonyítja, hogy az Artnet ma is él és virul. A platform nem csak magához tért az egy évtizeddel ezelőtti sokkból, hanem ma már 25 cent helyett 5 dollárt kínálnak a részvényeiért. Ugyan ez még mindig a tizede az 1999-es 49 eurós kibocsátási árnak, de a forgalom stabil és a három pilléren nyugvó üzleti modell pedig egyre sikeresebb. Az Artnet egyrészt létrehozott egy hálózatot, amely összesen 2100 galériát, valamint 37 000 művész 176 000 alkotását tömöríti. Az átfogó adatbázisban 500 nemzetközi aukciósház kínálata található meg.
Az Artnet forgalma napjainkban 14 millió euró, az összeg 70 százaléka származik a galériahálózatból és az adatbázisból. A cég legfőbb előnye, hogy más galériákhoz képest akár 50 százalékkal alacsonyabb költséggel dolgozik, ráadásul meglepő hatékonysággal. Emellett Neuendorf filozófiája is sokaknak szimpatikus. "Mindenkit felkarolunk, a kevésbé híres alkotókat is. Minden művésznek megvan a maga piaca, még akkor is, ha az kicsi" - vallja a szakember. Neuendorf meggyőződése, hogy az online műkereskedelem még csak most fog felvirágozni.
Hazánkban 2004 óta érhető el a kultura.hu, amelyen több tízezer alkotásról (e-könyvekről, filmekről, festményekről, néprajzi tárgyakról) és színészekről, muzsikusokról, illetve más művészekről találhatunk adatokat. Az oldal részben saját fejlesztésű, létrejöttéhez tíz külső tartalomszolgáltató közreműködése is kellett. A hung-art.hu-n a magyarországi képzőművészetről tájékozódhatnak az érdeklődők, míg a 2007-ben létrehozott mukincs.com az első magyar festmény-befektetési elemzés és tanácsadó portál.
Az internetes aukciók és vásárok egyre népszerűbbek, a világ vezető galériái például idén januárban rendezték a VIP Art Fair nevet viselő első online művészeti vásárt. A kezdeményezés résztvevői között megtalálható volt az amerikai David Zwirner és a Gagosian Gallery, a londoni White Cube, a zürichi Hauser & Wirth, valamint a berlini Galerie Max Hetzler is.