SG.hu·
A sajtószabadság ellenségei
A sajtószabadság nemzetközi napja alkalmából a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű szervezet nyilvánosságra hozta a sajtószabadság ellenségeinek a listáját, amely összesen 38 nevet tartalmaz.
A listán állam- és kormányfők, királyok, félkatonai és szélsőséges szervezetek, valamint bűnözői csoportok egyaránt szerepelnek. Ami közös bennük az az, hogy mindannyian visszaélnek a hatalmukkal azért, hogy cenzúrázzák az őket bíráló sajtóorgánumokat, újságírókat raboltassanak el, kínoztassanak meg és ölessenek meg.
A sajtószabadság egyik legrégebbi ellenségének számító Zín el-Ábidín ben Ali lekerült a listáról, mivel januárban elűzték a hatalomból. A helyzet azonban ezzel nem javult, hiszen más arab államokban továbbra is rossz, sőt még rosszabbá vált a helyzet. A sajtószabadság 38 ellensége közül tíz található a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Közülük új szereplő Hamad bin Isa al-Chalifa, Bahrein uralkodója.
"A szíriai, a jemeni vagy éppen a bahreini tüntetések erőszakos leverése a sajtó képviselői elleni erőszakos fellépéssel és a komoly cenzúrával párosult. Ezek a zsarnoki uralkodók minden fajta liberalizációt elutasítanak és szinte rettegnek a demokráciát kísérő szabad véleménynyilvánítástól" - közölte Michael Rediske, az RSF szóvivője.
Szíria, Jemen és Bahrein vezetői túlkapásokkal, hozzáférés-blokkolásokkal, honlapok bezáratásával próbálják meg fenntartani a hatalmukat. Minden eszközzel elnyomják a bírálók hangját. Akár a külföldi újságírókat is letartóztatják vagy kiutasítják az országukból, másokat pedig eleve be sem engednek az államba. Szaúd-Arábiában Abdullah Al-Saud király kínosan ügyel arra, hogy az arab forradalom szikrája nehogy az ő országára is átugorjon. Gyakorlatilag cenzúra van érvényben, a tüntetésekről nem lehet tudósítani.
A cenzúra sajnos Európában sem ritka, a kontinens kilenc országában van jelen. Ezek mindegyike egykori szovjet tagköztársaság, közülük is kiemelkedik Fehéroroszország és Oroszország, de a lista említi Üzbegisztánt, Türkmenisztánt és Kazahsztánt is. Emellett szintén szerepelnek rajta a Fülöp-szigetek félkatonai szervezetei, a tálibok, az olasz maffia és a mexikói drogkartellek. A kolumbiai FARC ugyanakkor lekerült a listáról, mert az elmúlt három évben nem hajtott végre akciókat a sajtó munkatársai ellen.
A listán állam- és kormányfők, királyok, félkatonai és szélsőséges szervezetek, valamint bűnözői csoportok egyaránt szerepelnek. Ami közös bennük az az, hogy mindannyian visszaélnek a hatalmukkal azért, hogy cenzúrázzák az őket bíráló sajtóorgánumokat, újságírókat raboltassanak el, kínoztassanak meg és ölessenek meg.
A sajtószabadság egyik legrégebbi ellenségének számító Zín el-Ábidín ben Ali lekerült a listáról, mivel januárban elűzték a hatalomból. A helyzet azonban ezzel nem javult, hiszen más arab államokban továbbra is rossz, sőt még rosszabbá vált a helyzet. A sajtószabadság 38 ellensége közül tíz található a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Közülük új szereplő Hamad bin Isa al-Chalifa, Bahrein uralkodója.
"A szíriai, a jemeni vagy éppen a bahreini tüntetések erőszakos leverése a sajtó képviselői elleni erőszakos fellépéssel és a komoly cenzúrával párosult. Ezek a zsarnoki uralkodók minden fajta liberalizációt elutasítanak és szinte rettegnek a demokráciát kísérő szabad véleménynyilvánítástól" - közölte Michael Rediske, az RSF szóvivője.
Szíria, Jemen és Bahrein vezetői túlkapásokkal, hozzáférés-blokkolásokkal, honlapok bezáratásával próbálják meg fenntartani a hatalmukat. Minden eszközzel elnyomják a bírálók hangját. Akár a külföldi újságírókat is letartóztatják vagy kiutasítják az országukból, másokat pedig eleve be sem engednek az államba. Szaúd-Arábiában Abdullah Al-Saud király kínosan ügyel arra, hogy az arab forradalom szikrája nehogy az ő országára is átugorjon. Gyakorlatilag cenzúra van érvényben, a tüntetésekről nem lehet tudósítani.
A cenzúra sajnos Európában sem ritka, a kontinens kilenc országában van jelen. Ezek mindegyike egykori szovjet tagköztársaság, közülük is kiemelkedik Fehéroroszország és Oroszország, de a lista említi Üzbegisztánt, Türkmenisztánt és Kazahsztánt is. Emellett szintén szerepelnek rajta a Fülöp-szigetek félkatonai szervezetei, a tálibok, az olasz maffia és a mexikói drogkartellek. A kolumbiai FARC ugyanakkor lekerült a listáról, mert az elmúlt három évben nem hajtott végre akciókat a sajtó munkatársai ellen.