A mobiltelefon-társaságok jó ideje szeretnének hozzájutni a parlagon lévő 900 MHz-s frekvenciához. A cégek azért sürgetik a döntést, mert ezen a frekvencián viszonylag hatékonyan tudnának a gyérebben lakott helyeken is adatokat szolgáltatni.

Most úgy néz ki, hogy a cégeknek nem kell sokáig várniuk a kormány ezzel kapcsolatos döntésére, de elképzelhető, hogy azzal nem lesznek maradéktalanul elégedettek. Egyelőre ugyanis nem lehet tudni, hány részre osztják a meglévő szabad frekvenciát. Elméletileg háromra, kettőre is vághatják, így akár mindhárom cég hozzájuthatna a sávhoz, de az sem kizárt, hogy egyben akarják meghirdetni.

Ennek viszont az is lehet a következménye, hogy egy újabb szolgáltató jelenik meg a piacon, vagyis a jelenlegi szereplők azzal, hogy kiharcolták a frekvencia hasznosítását, egyben megágyaznak versenytársuknak. Ennek ugyan kicsi az esélye, hisz a legutóbbi - sikertelen - pályázaton jelentős szereplő nem vett részt - mindenesetre azt a piaci szereplőknek kell eldönteniük, hogy belépnek-e vagy sem.

Fellegi Tamás fejlesztési miniszter szerint a kormányzat feladata, hogy ennek lehetőségét megteremtse. Sőt elméletileg annak a lehetősége is benne van a rendszerben, hogy valamelyik tőkeerős szereplő felvásárolja a frekvenciát, amelyet aztán továbbértékesít. Arra a kormányzati gesztusra viszont végképp nem számíthat a három cég, hogy beharangozott befektetéseik fejében - no meg hogy lenyelték a válságadót - az állam megajándékozza őket egy-egy kis frekvenciával.