A szakmabeliek folytonosan kárhoztatják a fényképezőgép-gyártókat, hogy egyetlen mérőszámot, a megapixelt kommunikálják. Ez most megváltozhat.

A megapixelek száma egy ugyan nem teljesen lényegtelen, mindazonáltal a fényképezőgépek képminősége szempontjából egyáltalán nem mérvadó szám. A gyártók adott szenzorméret mellett egyre több pixelt zsúfolnak a chipekre, ami rontja a minőséget. Ez a tendencia egy olyan területen, ahol a szenzorok egyébként is kicsik - a mobiltelefonok a méretbeli korlátok miatt tipikusan ilyenek - a megapixelek száma totálisan félrevezető adat a vásárlók számára a kamerák képminőségét illetően.

Az átlagemberek nem tudhatják minden műszaki eszközről, hogy mely paraméter fontos a működése szempontjából, ráadásul a marketingesek általában ravaszul adják meg az adatokat a termékleírásban, vagy szerepeltetik a csomagoláson, ezért célszerű a jövőben is egyetlen mérőszámot használni, ami azonban jobban kifejezi a mobiltelefonok kamerái között meglévő minőségbeli eltéréseket. Ebből indult ki egy iparági szakmai szervezet, az International Imaging Industry Association (I3A), mely várhatóan ez év végéig kidolgozza minőségjelzésre szolgáló ötcsillagos ajánlását, ami hatékonyan segítheti ezen gyorsan fejlődő szegmens szereplőinek munkáját és a fogyasztók tájékozódását.

Habár az értékelés egyszerű lesz, megpróbálja az egész termék teljesítményét összegezni. Az Image Sensors Europe konferencián az I3A elnöke, Lisa Walker elmondta, hogy az első fontos lépésen, eddigi munkájuk jóváhagyásán már túlvannak. A teszt kombinálja a konkrét műszaki jellemzőket - részletesség, élesség, kromatikus aberráció, lencsetorzítás, stb. - az olyan egyéb szubjektív szempontokkal, melyek a felhasználók számára lényegesek lehetnek. Mindezek összessége egyetlen számot fog eredményezni. "Működik" - erősítette meg Walker beszéde után egy interjúban. "Az I3A képes volt kidolgozni egy fogyasztói értékelési rendszert."

Walker közlése szerint az életbe léptetés előtt még rengeteg feladat van. Elsőként az összegzést még ki kell egészíteni a színhűség és a képzaj súlyozásával. Másodsorban biztosítani kell, hogy a vállalatok tökéletesen értsék a rendszert, harmadsorban pedig - valamikor 2012 folyamán - a tesztet fel kell készíteni a mozgóképek kezelésére is. Az elnökasszony reményei szerint a skálát a tesztelők és a kiskereskedők is alkalmazni fogják.


A besorolás egy mátrixot is tartalmazni fog, ami részletesebb bepillantást nyújt a fényképezőgép teljesítményébe, így azok is hasznosnak találhatják, akik nem csupán a a csillagok számát akarják figyelembe venni. Az aprócska táblázatból a témamódok piktogramjai (tájkép, portré, makro és gyors mozgás) mellett azt is megtudhatjuk, hogy a készített felvétel milyen megtekintésre ajánlott (kis vagy nagyméretű előhívás, tévéképernyő vagy csupán mobilos megtekintés). A teszt adminisztrációjába egyéb szervezeteket (DxO Labs, Imatest) is meghívnak. Walker ezek után bemutatta, hogy az Apple, Nokia, HTC, BlackBerry, Motorola, Samsung és Sony Ericsson termékek osztályozása hogy fog kinézni a jövőbeli rendszerben, de az egyes termékekről bővebb értékelést nem adhatott.

Persze nem mindenki biztos abban, hogy a projekt el tudja érni a célját, mivel bonyolult feladat az objektív és a szubjektív besorolási értékelési szempontok megfelelő súlyozása. "Ez olyan, mint megmérni a művészetet" - nyilatkozta egy résztvevő. Ebben csak egyetérteni lehet vele, azonban mindenképpen előremutatóbb, mint a megapixelek alapján dönteni.