Berta Sándor

Közel 500 milliárd gigabájt adatot halmoztunk fel

Bár dúl a gazdasági világválság, ez az emberiség által felhalmozott digitális információk mennyiségének növekedésén cseppet sem vehető észre. Ennek oka a digitális technika terjedése.

A gazdasági szereplők a túlélésükért aggódnak, a fogyasztók rimánkodnak, a gazdasági előrejelzések borúlátóak, de az adatok területén minden mutató az egekbe szökött. A felhasználók által létrehozott adathegy egyre magasabb. Csak tavaly az emberek összesen 487 milliárd gigabájt új információt halmoztak fel. Bitekben kifejezve ez a szám 3 892 179 868 480 350 000 000. Ez derült ki az EMC megbízásából az IDG által készített, As the Economy Contracts, the Digital Universe Expands című tanulmányból.

S hogy mennyi is 487 milliárd gigabájt? Megegyezik 19 milliárd teljesen teleírt Blu-ray lemezzel. Ekkora tárhelyen 162 billió átlagos méretű digitális fotót lehetne eltárolni. 2010-re a megőrzött digitális adatok mennyisége elérheti a 988 milliárd gigabájtot, ráadásul a növekedés folyamatosan gyorsul. Az előrejelzések szerint másfél évenként a különböző rendszerekben tárolt információk mennyisége meg fog duplázódni. Így 2012-ben az emberiség már ötször akkora mennyiségű adatot termel majd, mint most, vagyis 2500 gigabájtot.


Az elképesztő mértékű növekedés oka elsősorban a számítógépet használó emberek gyarapodásában keresendő. A következő négy évben 600 millióval bővül a világhálót böngésző felhasználók száma és a többségük mobil készüléken internetezik majd. De az okok között megtalálható a digitális fényképezőgépek és kamerák terjedése, hiszen ezzel párhuzamosan egyre többen készítenek nem csak digitális fotókat, hanem videókat is. Az összes tárolt információ 88 százalékát a képek és a videók teszik ki. A megőrzött információk kétharmada a magánszemélyeknek köszönhető.

A következő években tehát a klímaváltozás, a szegénység, a túlnépesedés és más fontos problémák mellett mielőbb megoldást kell találnia az emberiségnek arra is, hogy miként tudja hatékonyan, kis helyet foglalva és legfőképp hosszú távon megőrizni a digitális adatokat.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • B0nFire #15
    A sokszoros redundancia ugye. Még Murphy-féle törvényt is lehetne alkotni rá. Pl. Egy fájl másolatainak száma fordítottan arányos az értékességével (hasznosságával). Na, még lehetne csiszolni rajta.

    Viszont tulajdonképpen ennek az 500 milliárd Gigának a nagy része szemét. És persze a mértékegység nem mindegy, ezzel a számmal lehet villantani.

    Mint a videóban, amit lentebb valaki belinkelt. Van benne egy olyan rész, hogy "Az NTT Japan sikeresen tesztelte a száloptikai kábelt... amely 14 billió bit/s-ot teljesít egyetlen szálon. Ez 2600 CD vagy 210 millió
    telefonhívás másodpercenként." - Vagy valami ilyesmi. De ez a bit per sec odabasz. Ha kbit-ben lenne megadva három nullával kevesebb lenne.
  • Szemjuel #14
    node akkor még mindig megvan 4 helyen ugyan az a fényképhalmaz, és biztos lehetsz benne, hogy az egészet, .rar formátumban 6 órán keresztül fogja A küldeni B-nek az msn nevű csodán :)
  • B0nFire #13
    Na, ez az a cikk, amit meg se kellett volna írni. Hiába dobálóznak ide-oda a számokkal, ekkora nagyságrendet ember fel nem foghat. Nálam ez már a végtelennel analóg.

    Mellesleg azok a fotók, amit a hülyegyerekek a bulin ezerszámra fotóznak és veszik a tárolóeszközt, hogy tárolják, majd akkor döbbennek rá, hogy egy kutyagumit sem ér az egész fényképhalmaz, ha történik egy kress, oszt elszáll az egész a búsba.
  • gojszi #12
    mennyi hozzáértő ember...
  • pasi29uk #11
    Szerintem holografikus kristályokban a jelenlegi technológiai szinten is el lehetne tárolni a jelentős részét. Kérdés ugye, hogy mennyire stabil a szerkezetük ezeknek az anyagoknak.
    Ha tudnak szuperszámítógépeket építeni akkor nem lehet akkora kihívás egy kristály raktárat üzemeltetni sem... ;)
    De a szakértők mindjárt elmondják azt amit nem tudok... remélem
  • Etinger #10
    Ha petabyteba kellett volna megadni, akkor nem lenne ilyen menő ez a cím.. am LOL, ha bitbe adják meg akkor meg még többnek hangzik..... hatásvadász :):)
  • Julius Caesar #9
    inkább 5,24-ös floppyn/kazettán, esetleg régi NES kártyákon :D
  • Pares #8
    Bazzeg, 2012-ben már kilóra fogják mérni a bájtokat, annyi lesz...
  • 05lampard #7
    ... és mindezt lyukkártyákon.
  • passatgt #6
    grafikonon is exabyte van