SG.hu·

Tovább gyorsul a Wi-Fi

A vezetéknélküli hálózatok terén sem áll meg a fejlődés a jelenleg széles körben használt technológiákkal, a várakozások szerint ugyanis még idén elkészülhet az 1 Gbps-ot elérő új szabvány előzetese.

A Wi-Fi Alliance hosszú évek óta dolgozik a vezetéknélküli szabványok véglegesítésén és további tökéletesítésén, olykor gyorsítva, máskor pedig visszafogva annak ütemét, a piaci igényeknek és a körülményeknek megfelelően. Bár a 802.11n szabvány szinte minden mai várakozást kielégít a sebesség és biztonság terén, még 2011 vége előtt megismerhetjük annak utódját.

A kilencvenes évek második fele óta több különböző változatot alkalmazhattunk akár otthoni eszközeinkben is, kezdve az eredeti 802.11-el, amely mindössze 1, illetve 2 Mbps-os sebességet biztosított, ezt követte az "a" jelzéssel ellátott utód, amely azonban túl drágának (és korainak) bizonyult. A 802.11b már sokkal inkább bevált a 11 Mbps-os felső korláttal és kisebb követelményeivel, hogy azután néhány évre rá átadja helyét a két eltérő megoldást egyesítő 802.11g-nek, amely 54 Mbps-nál húzta meg a határvonalat (valószínűleg még mindig ezt a számot ismerik a legtöbben).

A sorrendben következő, "n" jelzésű változat elterjedése napjainkban zajlik, ennek kifejlesztése és véglegesítése évekig eltartott, miközben néhány gyártó igyekezett kiszolgálni a türelmetlen vásárlókat a maga előzetes változataival, immár akár 100 Mbps feletti átviteli sebességet nyújtva (az elméleti felső határ egyébként 600 Mbps).

Az In-Stat várakozása szerint a Wi-Fi Alliance még az év vége előtt bemutatja a 802.11ac korai előzetesét, amely 1 Gbps-ra növelné a sebességi korlátot, itt pedig valószínűleg ismét felbukkanhatnak majd az ezen előzetesre támaszkodó korai eszközök. Idén még egyetlen ilyen fejlesztést sem vehetünk a kezünkbe, az évtized közepére azonban már évi 1 milliárd példányban dobják majd piacra ezen termékeket, ami egyáltalán nem tűnik elérhetetlennek, tekintettel arra, hogy már most óriási igény mutatkozik a vezetéknélküli elérést alkalmazó hordozható, sőt háztartási eszközök iránt.

Az első példányok jövő év végére jelenhetnek meg a boltok polcain - különösen az okostelefonok terén remélnek nagy robbanást, de hasonló roham várható a személyautóknál is, ahol lassan alaptartozék lesz a Wi-Fi.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Kheller2011. 02. 14.. 23:00||#42
A csoda n wifi szabvány nálam a másik szobában is tud 9-10 mb/s-es másolást, tehát még ott is hozza a 100-as hálót.
1080-as filmeket szoktam nézni az itthoni szerverrõl rajta, soha nem akadt meg egyetlen pillanatra sem.

A b wifi ma már a teljes sebességû netezéshez sem elég...
© Caro2011. 02. 14.. 20:34||#41
A többeres kábel (vagy optika ugye) nem zavar, mert egy köteg. A szabvány szerint a 100-ashoz is UTP Cat 5 kábel KELL. Ahol 100-ra építkeztek, ott jó eséllyel fog menni a gigabit is.
Csak tudatosan kell csinálni. Nálunk a fürdõszobák kivételével mindenhol van végpont. AZ újabb részekben ott már az építkezésnél be lett húzva, de a régieken is meg lehetett oldani. Persze van wifi is. 802.11n. Van összehasonlítási alapom 😊 Ez a csoda n szabvány 1 belsõ falon keresztül, de merõlegesen nem tud többet 35-45 Mbitnél (iperf-el mérve TCP-n), holott a gigabit simán viszi a 900-at (a leggagyibb integrált kártyákkal). Ezt akkor, amikor a sebességre 150-et ír ki (a vevõ csak SISO).
De nem csak a sebesség a kérdés hanem a megbízhatóság, ebben sokkal jobb az ethernet. Próbálj meg videót streamelni wifin, akármilyen jó kapcsolat mellett is. Biztosan lesznek beakadások.
Én nem igénylem azt, hogy a wc-re is laptoppal menjek amúgy is az asztali gépemet használom inkább, mert sokkal gyorsabb.
Az lehet, hogy 600 mbit is lehet a wlan, csakhogy akkor megetted a _teljes_ spektrumot, de ez inkább megfordítva érdekes, ha valaki 600 megabiten másol, akkor neked semmi nem marad, míg az ethernet kapcsolt üzemû. Netezni persze jó a wifi, de arra meg elég 802.11b is, viszont ha egy NAS-hoz, neadjisten szerverhez akarod használni, akkor mindenképp érdemesebb kábelen csatlakozni.
© Kheller2011. 02. 14.. 15:45||#40
"Egy antennával az n szabvány is marad 150 megabiten"

Jah, 4 eres kábellel meg a gigabit is 100 mbitre butul, jóvicc...

"Az n szabvány meg fõleg emiatt parasztvakítás, három-négy parabolát vegyek egy kapcsolathoz?"

Te mirõl beszélsz? Routeren van 3 antenna egymás mellett (de van beépitett antennás is) a notebookomon pedig egyetlen antenna sem látszik mégis megy 300 mbiten.

"az ethernet következõ szabványa meg már 100 gigabit lesz, 10-est pedig bárki vehet."

Mutass már pár notebookot amiben 10 gigás ethernet van. De a switch is szép áron lesz hozzá...

Na mindegy, akinek jólesik dugjon csak kábelt a notebookjába otthon és legyen vele helyhezkötött. De nyugodjon bele, hogy a 100-as hálónál jóval gyorsabb az N-es wifi és az esetek 90%-ban ez bõven elég otthonra. Amikor meg kevés, akkor ott a gigabit.
© Dj Faustus2011. 02. 14.. 13:56||#39
"Irányított antennával jó lehet a wifi, de azért ott is idõjárás, stb. rendesen be tud zavarni."
Vezetéknélküli ISP-t üzemeltetõ ismerõseimtõl tudom, hogy bár hatással van rá, de annyira nem vészesen. A fõ problémák általában a villámok (nemcsak a direkt hatásokra kell gondolni, hanem az eszközöket ellátó tápegységek áramhálózati túlfeszültségbõl történõ károsodása), az antenna- és csatlakozóbeázások, a Fresnel-zónába benyúló tereptárgyak, vagy nagy szélviharoknál az elforduló antennák, illetve az interferenciagondok (mert ugyebár az ISM-sávot bárki használhatja).

Magasabb licencelt frekvenciákon vagy lézeres adatátvitelnél már érdekesebb a helyzet: ott a köd, az esõ, de még a felfelé szálló pára is eltérítheti a pont-pont kapcsolatokat.

"Az EU-ban meg 100-ig... vagy addig se, a franciáknál kültéren 10 mW megengedett, ami még viccnek is rossz."
Magyarországon az 5GHz-es tartományra 100 mW/200 mW/500 mW/1 W EIRP-maximum van (függõen hogy a tartomány melyik részét használjuk).
De mivel a gerinchálózati fejlesztésekre szánt EU-s pénzek bizonyos körök zsebeiben landoltak, nincs szabad/olcsón hozzáférhetõ frekvenciatartomány adatátvitelre, a jelenlegi rendszer meg kaotikus; így a magyar tulajdonban levõ távközlési KKV-k rá vannak szorulva az ISM sávra. És mivel azt nem ellenõrzi senki - ez is példa a kaotikusságra - így a nagyobb kimenõ teljesítményû eszközök és nagy nyereségû antennák piaca pörög is rendesen.

"Az n szabvány meg fõleg emiatt parasztvakítás, három-négy parabolát vegyek egy kapcsolathoz?"
Vannak dupla polarizált antennák ott egy antenna elegendõ a 2x2 MIMO-s konfigurációhoz.
© Caro2011. 02. 14.. 10:24||#38
Irányított antennával jó lehet a wifi, de azért ott is idõjárás, stb. rendesen be tud zavarni. Az n szabvány meg fõleg emiatt parasztvakítás, három-négy parabolát vegyek egy kapcsolathoz?
Persze az USA-ban ilyen téren is jobb a helyzet, mert ott 500 mW-ig nem kell engedély. Az EU-ban meg 100-ig... vagy addig se, a franciáknál kültéren 10 mW megengedett, ami még viccnek is rossz.
© Caro2011. 02. 14.. 10:19||#37
Egy antennával az n szabvány is marad 150 megabiten, aminek ugye a már felsorolt okok miatt messze nem érhetõ el a teljes része. Vagyis a 100 megabites ethernettõl még mindig messze van, az ethernet következõ szabványa meg már 100 gigabit lesz, 10-est pedig bárki vehet. A gigabit ethernet simán megfizethetõ, és TUDJA a 900 mbit-et (TCP-n!).
© Dj Faustus2011. 02. 13.. 23:40||#36
"Most a gsm meg a mûhold hogy jön ide? Nem a mikrohullámról szó, hanem a wifirõl! "
A Wifi mikrohullámú technológia (ugyanúgy, mint a GSM és a mûhold) és ennek a terjedési sajátosságai miatt nem megy át a tömör anyagon a jel.

"Igen mondjuk alacsonyabb frekvencián kéne kiosztani sávszélt"
Látod ez az amit nem lehet, mert alacsonyabb frekvenciákon keskenyebb sávszélesség oszható ki.
© sanyicks2011. 02. 13.. 23:12||#35
De számoltam vele... évekkel a fúrás után próbáltam ki még is mennyit tud, mikor egy haver hozott egy wifis laptopot, mert nekem addig csak a routerem volt wifis, és akkor láttam hogy valójában mennyire szar a wifi technológia.
Igen mondjuk alacsonyabb frekvencián kéne kiosztani sávszélt(ha jól emlékszem azok kevésbé érzékenyek mint a mikrohullám, és nem retkes 60 éves szabályokhoz ragaszkodni és tartogatni az elavult technológiákat (analóg tv) a végtelenségig.

Most a gsm meg a mûhold hogy jön ide? Nem a mikrohullámról szó, hanem a wifirõl!
© Dj Faustus2011. 02. 13.. 16:36||#34
"De számoltam, éppen ezért az ultrahordozható cuccokon kívül sehol sincs értelme a wifinek. "
Idéznélek:
"pl nálunk az alsó szintre fúrni faragni kellett kábelt, mert a 802.11g wifi 500 kbittel hasít."
Szóval nem számoltál vele, és most itt hõbörögsz.

"Egyébként ezért kéne NEM mikrohullámot használni."
És akkor hol osztasz ki 20 MHz-es sávszélt adatátvitelre?
Hosszúhullámon? Rövidhullámon? URH-n?

Másrészt vegyük a GSM rendszert - az is mikrohullám. Vagy vegyük a licencelt frekvenciás pont-pont adatkapcsolatokat - az is mikrohullám. Vagy a mûholdakat - ott is mikrohullám van. Szóval megvan a maga használati formája - csak megfelelõ tervezéssel kell eljárni (amit az egyszeri egységsugarú user nem képes megtenni).
© sanyicks2011. 02. 13.. 16:16||#33
Egyébként ezért kéne NEM mikrohullámot használni.