Berta Sándor
Jegeli zenei terveit a Google
Úgy tűnik, hogy a webes óriáscég régóta dédelgetett elképzeléséből, miszerint zenei szolgáltatást indít, mégsem lesz semmi. A legnagyobb akadálynak a zeneipar ellenállása tűnik.
A The New York Post tudósítása kiemeli, hogy a zeneiparnak aggályai vannak a szolgáltatásra vonatkozó koncepció bizonyos elemeivel. A szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetések azután szakadtak meg, hogy a kiadók jelezték: nem értenek egyet azzal, hogy a szolgáltatás egy számítási felhő-alapú megoldásra épüljön. Pedig egyre több ilyen ajánlat van világszerte, elég csak a korábban bemutatott Cloudrocker.net-et és a Cloudspeakers.com-ot említeni. Azonban a zeneipari cégek - mint olyan sokszor - most is a bevételeiket féltik.
A számítási felhő technológián alapuló zenei szolgáltatások lényege, hogy a felhasználók számára egy webes tárhelyet biztosítanak, amelyre csatlakozva kedvenc zeneszámaikat bárhonnan elérhetik. Egyes rendszerek ennél tovább mennek és különböző eszközökhöz kötődő platformokká válnak vagy saját zenei stream-ajánlatokkal rukkolnak elő.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a zenei piacon a felhasználó hiába vásárol meg egy kiadványt, attól még csak birtokolhatja és módosíthatja az adott anyagokat, tehát nem válik a dalok tulajdonosává. Sok országban ráadásul még magáncélú másolatok sem készíthetők ezekről a tartalmakról. A zeneipar attól tart, hogy a Cloud Computingra épülő zenei szolgáltatások elterjedésével párhuzamosan növekedni fog a kalózkópiák száma és erősödik az illegális másolás. Ráadásul az új megoldásokra nem vonatkoznak a jelenlegi licencszabályok, így a kiadók egyértelműen bevételkieséstől tartanak.
A zenei célú cloud-ajánlatok egyértelműen a közeljövő trendjét jelentik. Illetve jelentenék, ha a zeneipar nem ágálna az új üzleti modellek ellen. A Google egyelőre nem kommentálta a The New York Post cikkét, de tény, hogy az óriáscég sem 2005-ben, sem tavaly nem tudta elindítani zenei szolgáltatását és a konszern vezetői mostanában sem igazán nyilatkoztak a tervekről.
A The New York Post tudósítása kiemeli, hogy a zeneiparnak aggályai vannak a szolgáltatásra vonatkozó koncepció bizonyos elemeivel. A szakmai szervezetekkel folytatott egyeztetések azután szakadtak meg, hogy a kiadók jelezték: nem értenek egyet azzal, hogy a szolgáltatás egy számítási felhő-alapú megoldásra épüljön. Pedig egyre több ilyen ajánlat van világszerte, elég csak a korábban bemutatott Cloudrocker.net-et és a Cloudspeakers.com-ot említeni. Azonban a zeneipari cégek - mint olyan sokszor - most is a bevételeiket féltik.
A számítási felhő technológián alapuló zenei szolgáltatások lényege, hogy a felhasználók számára egy webes tárhelyet biztosítanak, amelyre csatlakozva kedvenc zeneszámaikat bárhonnan elérhetik. Egyes rendszerek ennél tovább mennek és különböző eszközökhöz kötődő platformokká válnak vagy saját zenei stream-ajánlatokkal rukkolnak elő.
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a zenei piacon a felhasználó hiába vásárol meg egy kiadványt, attól még csak birtokolhatja és módosíthatja az adott anyagokat, tehát nem válik a dalok tulajdonosává. Sok országban ráadásul még magáncélú másolatok sem készíthetők ezekről a tartalmakról. A zeneipar attól tart, hogy a Cloud Computingra épülő zenei szolgáltatások elterjedésével párhuzamosan növekedni fog a kalózkópiák száma és erősödik az illegális másolás. Ráadásul az új megoldásokra nem vonatkoznak a jelenlegi licencszabályok, így a kiadók egyértelműen bevételkieséstől tartanak.
A zenei célú cloud-ajánlatok egyértelműen a közeljövő trendjét jelentik. Illetve jelentenék, ha a zeneipar nem ágálna az új üzleti modellek ellen. A Google egyelőre nem kommentálta a The New York Post cikkét, de tény, hogy az óriáscég sem 2005-ben, sem tavaly nem tudta elindítani zenei szolgáltatását és a konszern vezetői mostanában sem igazán nyilatkoztak a tervekről.