Berta Sándor
Tesztelik a brit online megfigyelő-szolgálatot
Október eleje óta bárki részt vehet az Internet Eyes nevű programban, amelynek célja, hogy mindenki az otthoni számítógépén tanulmányozhassa az üzletekben található biztonsági kamerák felvételeit és értesíthesse a rendőrséget, ha bűncselekményt észlel.
A rendszert Tony Morgan üzletember dolgozta ki és a következőképpen működik: a bolttulajdonosok vagy magánemberek havonta 20 fontot fizethetnek azért, hogy csatlakoztassák saját térfigyelő kameráikat az Internet Eyes rendszeréhez. A programban részt vevő felhasználók pontokat és pénzt kapnak, ha sikerül felderíteniük vagy megakadályozniuk egy bűncselekményt, illetve ha e-mailben vagy SMS-ben jelentik az eseteket. Minden sikeres értesítés esetén az illető egy pontot kap, ha pedig sikerül lebuktatnia egy bűnözőt, akkor 3 pontot írnak neki jóvá. A téves riasztásokért ugyanakkor pontlevonás jár. Az eredmények alapján készített és frissített ranglista első helyeit elfoglalók havonta akár 1000 fontos jutalomban is részesülhetnek.
Az október eleje óta működő szolgáltatás egyelőre béta állapotú, a toborzott kiberdetektívek azóta nézik a térfigyelő kamerák képeit. A programban elvileg bármelyik európai uniós állampolgár részt vehet, a részvételi díj egy hónapra 1,99 font, míg egy évre 12,99 font. Az összeg beszedésére Tony Morgan szerint azért van szükség, mert csak így bizonyosodhatnak meg arról, hogy a jelentkezők komolyan gondolták a segítési szándékukat. Az, aki 60 órát töltött a képernyő előtt 1,5 fontot kap, vagyis a befizetett összeg akkor is megtérül, ha az illető nem hívja fel a figyelmet egyetlen bűncselekményre sem. A szükséges pénzt az üzlet- és kameratulajdonosok befizetéseiből teremtik elő, minden boltüzemeltető havonta 75 fontot fizet a védelemért.
A The Wall Street Journal cikke szerint volt, aki olyan jól végezte a munkáját, hogy már pénzt is zsebre tehetett. Egy felhasználó 42 esetben jelzett bűncselekményeket, illetve arra utaló jeleket. Ezért 1000 fontot kapott volna, de az illető ragaszkodott ahhoz, hogy csak 600 fontot fizessenek ki neki, a többi pénzt pedig adják a többieknek. Morgan közölte, hogy az 1000 fontos fődíj mellett legalább 50 segítő kap majd 10-10 fontos elismerést. Ugyanakkor eldőlt, hogy a premizálási rendszert mindenképpen átdolgozzák.
A kezdeményezés mindenesetre sikeres, hiszen októberben 1627 felhasználó összesen 24 üzlet biztonságára ügyelt és munkájuk során 477 bejelentést tettek. Az egyik esetben két órával a megfigyelés kezdete után az értesítéseknek köszönhetően sikerült megakadályozni egy lopást. Eddig három személyt zártak ki a projektből, mert túl gyakran adtak téves riasztást. A szolgáltatás végleges verziója várhatóan jövő januárban indul.
Az elképzelést ugyanakkor nem támogatja mindenki. A No CCTV nevű szervezet a megfigyelési társadalmak privatizálásának nevezte a folyamatot és felszólította az ötlettel egyet nem értő embereket, hogy jelentkezzenek, mert csak így indíthatók el a szükséges jogi lépések.
A rendszert Tony Morgan üzletember dolgozta ki és a következőképpen működik: a bolttulajdonosok vagy magánemberek havonta 20 fontot fizethetnek azért, hogy csatlakoztassák saját térfigyelő kameráikat az Internet Eyes rendszeréhez. A programban részt vevő felhasználók pontokat és pénzt kapnak, ha sikerül felderíteniük vagy megakadályozniuk egy bűncselekményt, illetve ha e-mailben vagy SMS-ben jelentik az eseteket. Minden sikeres értesítés esetén az illető egy pontot kap, ha pedig sikerül lebuktatnia egy bűnözőt, akkor 3 pontot írnak neki jóvá. A téves riasztásokért ugyanakkor pontlevonás jár. Az eredmények alapján készített és frissített ranglista első helyeit elfoglalók havonta akár 1000 fontos jutalomban is részesülhetnek.Az október eleje óta működő szolgáltatás egyelőre béta állapotú, a toborzott kiberdetektívek azóta nézik a térfigyelő kamerák képeit. A programban elvileg bármelyik európai uniós állampolgár részt vehet, a részvételi díj egy hónapra 1,99 font, míg egy évre 12,99 font. Az összeg beszedésére Tony Morgan szerint azért van szükség, mert csak így bizonyosodhatnak meg arról, hogy a jelentkezők komolyan gondolták a segítési szándékukat. Az, aki 60 órát töltött a képernyő előtt 1,5 fontot kap, vagyis a befizetett összeg akkor is megtérül, ha az illető nem hívja fel a figyelmet egyetlen bűncselekményre sem. A szükséges pénzt az üzlet- és kameratulajdonosok befizetéseiből teremtik elő, minden boltüzemeltető havonta 75 fontot fizet a védelemért.
A The Wall Street Journal cikke szerint volt, aki olyan jól végezte a munkáját, hogy már pénzt is zsebre tehetett. Egy felhasználó 42 esetben jelzett bűncselekményeket, illetve arra utaló jeleket. Ezért 1000 fontot kapott volna, de az illető ragaszkodott ahhoz, hogy csak 600 fontot fizessenek ki neki, a többi pénzt pedig adják a többieknek. Morgan közölte, hogy az 1000 fontos fődíj mellett legalább 50 segítő kap majd 10-10 fontos elismerést. Ugyanakkor eldőlt, hogy a premizálási rendszert mindenképpen átdolgozzák.
A kezdeményezés mindenesetre sikeres, hiszen októberben 1627 felhasználó összesen 24 üzlet biztonságára ügyelt és munkájuk során 477 bejelentést tettek. Az egyik esetben két órával a megfigyelés kezdete után az értesítéseknek köszönhetően sikerült megakadályozni egy lopást. Eddig három személyt zártak ki a projektből, mert túl gyakran adtak téves riasztást. A szolgáltatás végleges verziója várhatóan jövő januárban indul.
Az elképzelést ugyanakkor nem támogatja mindenki. A No CCTV nevű szervezet a megfigyelési társadalmak privatizálásának nevezte a folyamatot és felszólította az ötlettel egyet nem értő embereket, hogy jelentkezzenek, mert csak így indíthatók el a szükséges jogi lépések.
